A most kezdődő hétéves Európai Uniós költségvetési ciklus pályázati előkészítéséről tartottak sajtótájékoztatót a szombathelyi megyeházán, és szinte csak véletlenül, egy újságírói kérdésre került szóba egy tervezett levél, amit Vas megye országgyűlési képviselői írnak éppen a kormánynak.
Kikkel is kell versenyezni?
A dolog lényege, hogy a magántőkés beruházások maximum a teljes bekerülési összeg 25-35 százalékát kaphatják meg pályázati támogatásként a Nyugat-Dunántúl mindhárom megyéjében, Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében. Eközben a keleti országrészben ennél jóval nagyobb arányú támogatásra számíthatnak a nyertes pályázók.
Úgy tűnik, még mindig él az téves képzet, hogy a Nyugat-Dunántúl fejlettebb és itt több a pénz, ezért van, hogy az ország keleti részét jobban támogatják, már évtizedek óta. A sajtótájékoztató végén egyébként erre frappáns választ adott Kovács Ferenc, a Vas megyei közgyűlés elnöke: A nyugati határ közelében működő vállalkozásoknak nem az ország többi részén lévő cégekkel kell versenyezniük, hanem főleg az osztrák vállalkozásokkal, de a szlovák, szlovén versenytársakkal is.
És Ausztria jóval nagyobb összegekkel tudja támogatni az osztrák cégeket, ezért versenyhátrányban vannak a magyar vállalkozások. Példát is mondott, az Európa-szerte ismert Bükfürdő fő versenytársa a locsmándi fürdő. Amikor néhány éve a bükfürdői gyógyfürdőt milliárdos összegből fejlesztették , akkor Locsmánd bezárt két hónapra, és egy teljesen új fürdőt építettek fel. Ezzel Bükfürdő nem tud versenyezni.
Önkormányzatoknak akár 100 százalék
Zalában már összefogtak a megye országgyűlési képviselői, és levelet írtak a kormánynak, kérve, ennek a döntésnek a felülvizsgálatát. Vas megyében is tervezik, jelenleg a levél tervezete a képviselőknél van, szeretnék, ha közösen fogadnák el a szöveget. És vannak olyan információk, hogy Győr-Moson-Sopron megyében is erre készülnek a megye országgyűlési képviselői.
Ozsváth Imre, a Széchenyi Programiroda megyei koordinátora azért hozzátette, a 35 százalékos felső határ a nagyberuházásokra vonatkozik, ahol egyébként is nagy pénzek mozognak. A kis- és középvállalkozások ennél nagyobb arányú támogatásokra számíthatnak, persze, ehhez nyerniük kell a pályázaton. Az önkormányzatoknál pedig nincs felső határ, ők akár 100 százalékos finanszírozást is elnyerhetnek.
És akkor nézzük a sajtótájékoztató eredeti témáját. Samodai Imre, a Széchenyi Programiroda regionális igazgatója a szervezet felépítésről beszélt, arról, hogy 2014 elejétől teljesen új rendszer épült ki. Ennek lényege, hogy a megyék mint területfejlesztési feladatú szervezetek gyűjtik az alulról jövő kezdeményezéseket, terveket, azokat besorolják az ágazati programokba, a területfejlesztési programoknál döntenek is. Mindebben a programiroda segíti őket és a pályázókat, akár tevékenyen is.
Alapvető gondok
Osváth Imre szerint a kistérségek közti fejlettségi eltérések kiegyenlítésére törekszenek. Mert a tapasztalatok szerint Vas megyében például a szombathelyi járás vitt szinte mindent eddig. Adatokat is sorolt. Itt történt a legtöbb beruházás, és ide fektették be a legnagyobb összegeket, itt kötötték meg a legtöbb támogatási szerződést. Tavaly 2037 új munkahely jött létre a megyében, ebből 1454 a szombathelyi járásban. Tehát fel kell rázni a kistérségeket, és kiemelt projekteket kell indítani.
Kovács Ferenc hozzátette, a most befejeződött megyei konzultáció eredményeként eddig 960 programötlet érkezett, ebből 160 olyan, ami akár azonnal kivitelezhető lenne. De márciusban indul kistérségi konzultációsorozatuk, ahol bemutatják a lehetőségeket, és tanácsokkal is szolgálnak.
Megjegyezte, bőven van mit tenni a megyében. 216 településünk van, ebből 90-ben most sincs szennyvízelvezetés, magyarul csatorna. A 216 település többsége 500 főnél kisebb lélekszámú, náluk olyan gondok vannak, mint az utak, járdák, csapadékvíz-elvezetések megépítése, javítása. Ezért kell széles körben tájékoztatni a lehetőségekről és segíteni a pályázatoknál, majd a megvalósításban.
