Egyebek mellett szabadságuk is öt nappal csökken.
Március 1-től hivatalosan is életbe lépett a központi hivatalok tisztviselőinek az új kormányzati igazgatásról szóló jogszabálya, melynek részleteit a Népszava tette közzé:
munkaidejükbe nem számít bele az ebédszünet fél órája
Már nem jár a cafetéria a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak
alapszabadságuk 25 napról 20 napra csökken
a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát, és nem a munkában töltött idő
ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára, azaz nem fizetik ki a túlórákat.
A lap arról is beszámolt, hogy A lap azt írja, hogy lesz, ahol 9 óra lesz a napi munkaidő: a Nyugdíjfolyósítási Főigazgatóságon ráadásul minden nap 6 óra 45 perckor kezdődik majd a munkaidő.
Az egyhetes szabadságcsökkentéssel, a megnövelt munkaidővel, a teljesen bizonytalan státusszal, vezetői kinevezéssel, központi létszámgazdálkodással járó törvény úgy lép hatályba, hogy a tisztviselők tömege várja a március 5-i bérpapírját és ha azon nem szerepel a beígért 30 százalékos béremelésnek megfelelő összeg, nem írja alá az új kinevezést.
Gratulálunk, ma már 10 cikket elolvastál a Nyugaton!
Szeretsz képben lenni azzal, hogy mi történik a világban, mi pedig a Nyugatnál éppen azért dolgozunk, hogy segitsünk téged a tájékozódásban. Köszönjük, ha pénzzel is támogatod a működésünket, a mai médiaviszonyok között csak így tudjuk fenntartani ezt az ingyenes újságot.
