Nem kell feltétlenül Nagycenkik utaznunk ahhoz, hogy nagyúri kastélyok fényűző pompájában gyönyörködjünk, műkincsekre vadászunk, amikor itt van nekünk a szombathelyi püspöki palota! - Sorozatunk első részében felvázoltuk a püspökvár 241 éves történetét, bejártuk az új látogatóközpontot egészen a sárga, avagy Mikes szalonig.
Tudta, hogy Krisztus keresztjének egy darabkáját is a szombathelyi Püspöki Palotában őrzik? (I. rész) 2018. June 05. 07:54 Akad még bőven látnivaló, úgyhogy következzék a folytatás:
A Dorffmaister-terem
A Püspöki Palota soron következő terme, amit legtöbben csak vörös szalonnak hívnak, szintén lélegzetállító. Faltól-falig sötét tónusú festmények borítják, amelyek Szent Pál apostol életének fontosabb epizódjait örökítik meg.
Állítólag a közeljövőben kerül sor majd restaurálásukra. A mennyezetet a palotában egyedüliként festett stukkó (másutt gipsz stukkó) díszíti.
A püspök hálószobája – amit királyi szobaként is emlegetnek
IV. Károly, az utolsó magyar király többször is vendégeskedett az akkori szombathelyi püspöknél, Mikes Jánosnál a palotában. (Utolsó, 1921. március 27-i látogatásra emlékeztet lent a régi főbejáratnál elhelyezett márványtábla is.) Azt a faragott ágyat is megcsodálhatjuk, amelyben a trónjától megfosztott IV. Károly (Habsburg Ottó apja) a száműzetése előtti órákban betegeskedett, valamint a palota vendégkönyvébe bejegyzett aláírását is láthatjuk.
Az első, ami a legtöbb látogatónak biztos szembetűnik, hogy mennyire kicsi ez a királyi ágy. A látszat azonban csal, megmérték, a királyi fekhely 180 cm.
Az szobában egy ében- zebrafa asztal is áll, szintén mestermű. Nem tévedés, a fehér színű intarziás berakáshoz nem csontot, hanem zebrafát használtak, tényleg létezik ilyen fa.
Tikos ajtó, könyvekből kirakva
Károly király szobájából a püspöki könyvtárba vezet az út, ahol a polcokon közel 3700 kötetet találunk. A szombathelyi püspökök magánkönyvtárát Mikes János püspök hozta létre, Dr. Géfin Gyula könyvtárigazgató közreműködésével 1927-1928-ban.
Még izgalmassá teszi a könyvtárszobát egy titkos ajtó (nem áruljuk el, hol van) és egy titkos létra, ami szintén a korabeli mesteremberek kreativitását dicséri. Annyit azért elárulunk, hogy a titkosajtóban a könyvgerinceken ilyen sosemvolt címek olvashatóak: „Egy új világ határán, Elrejtett kincsek, Máséhoz ne nyúlj”.
Még gyönyörködünk egy rendkívül értékes, szerpentinnel díszített csillárban is, Mayer Sándor munkájában, amit Mikes püspök készíttetett. A csillárt körben érmék is díszítik, amelyek a püspök gyűjteményéből származnak.
A könyvszekrénybe rejtve egy korabeli rádiós szekrényt is találunk, amelynek ajtajára maga Mikes püspök írta fel tollal a kedvenc állomásainak frekvenciáit.
Az asztalon egy ószláv nyelven írt, hihetetlen súllyal bíró Biblia
Ebben helyezték el azt a magyar nyelvű evangéliumi szöveget, amelyet II. János Pál pápa a szombathelyi látogatásakor, a reptéren felolvastak. A pápa az evangélium felolvasása után a könyvvel megáldotta a reptéren lévő híveket!
A kandalló előtt álló két, rézből készült szikrafogó Mikes püspök távol-keleti útjáról (1928) származik, indiai kézművesek munkái és eredetileg háremablakok voltak.
Aztán belépünk a püspöki magánkápolnába
Márvány hatású falak, girlandok, aranyozás, az oltáron aranyozott fa gyertyatartók és szobrok.
A fal mellett aranyozott trón áll, amit ki más, Mikes püspök vásárolt, és Nápolyból került Szombathelyre és a 18. századból való.
Kimegyünk a püspök kertjébe
Innen az udvarról tűnik fel csak igazán, méreteit tekintve mennyire monumentális a szombathelyi székesegyház.
1777-ben Mária Terézia királynő alapításával létrejött Szombathelyi Egyházmegye. Az első püspök, Szily János beiktatása után másfél héttel (!) nekiállt a munkálatoknak: először a szeminárium épületének, majd a püspöki palotának, végül a székesegyháznak.
Szily János a püspök palotával szemben, az utca másik oldalán kívánta az új székesegyházat emeltetni. A városvezetés azonban nem adott rá engedélyt, így az akkor már díszesen kialakított püspöki kertjét áldozta fel, és az abban álló régi romos vártemplomot is elbontatta az új székesegyház miatt. Ezért nem érvényesül igazán a székesegyház mérete.
A püspöki palota újonnan (mostanában) visszaépített hátsó szárnyát (ami a bombázás után megmaradt) a régitől, még ha nagyon közel is megyünk a falhoz, akkor is csak nehezen tudjuk egymástól megkülönböztetni.
Egyébként, jut eszembe, tudták például azt, hogy az amerikai bombázók épp azt szárnyat bombázták le, amiben a pompakedvelő Mikes püspök lakosztálya volt?
De mi is az a Sala Terenna?
Szily püspök kertjéből nyílt ez a helyiség: a Sala Terrena. A Püspöki Palota bejárati szintjén, helyileg az északi szárny ajtaján keresztül léphetünk be.
Ez a barokk díszterem hazánk első múzeumának is tekinthető. Szily János püspök ugyanis nem csupán egy pihenőtermet, hanem egy funkcióval is rendelkező kiállítótermet rendeztetett be ide, ami 1784-ben az ország első kőtáraként (lapidárium) kezdte meg működését. Szily nagyarányú építkezései során nagy mennyiségben kerültek elő a római időkből származó kövek: Savaria oszloptöredékei, sírkőfeliratai és műemlék jellegű kincsei. A püspök, aki rajongott Rómáért és az antik kultúráért, a legszebbeket a püspöki díszkertben és a Sala Terrenában állíttatta ki.
Az 1945-ös amerikai bombázáskor a Sala Terrena terme nem szenvedett komolyabb sérülést, de akkor a termet bezárták, és 50 év csönd következett. 1988/89-ben a freskókat restaurálták, megszabadították a késő barokk termet a vizesedéstől és a penészedéstől. 1990-ben újra megnyitották, Egyházmegyei Múzeum és Kincstár néven. 1991-ben két kiállítótermeket is kapcsoltak hozzá.
A Sala Terrena kifestésére a püspök 1783-ban Dorffmaister Istvánt kérte fel, és előre meghatározta a freskók témáit
A falakon az ókori Róma: egy palota részlete; a Porta Maggiore; Titusz diadalíve. Utóbbi kettőt Piranesi-metszetek alapján készítette a mester. Ezek az épületábrázolások szolgálnak háttérként Savaria antik köveihez, amiket a freskókon is megtalálunk, méretarányosan.
A Sala Terrena mennyezetén görög, a falakon pedig római mitológiai személyek. Vergilius Aeneis c. hőskölteményének szereplői: Vénusz és Minerva istennők szobor hatású ábrázolása, de itt láthatók még: Tiberinus és Apollo istenek is. A boltíves falakon a négy évszak szimbólumai, a mennyezeten Pán és Dionüszosz játszik. A motívumok egy-egy mesterséget vagy művészetet szimbolizálnak.
Mindszenty bíboros és a boldoggá avatott Brenner János emléktárgyaival zárjuk a sort
Innen nyílik még két terem, ahol a vitrinekben egyrészt Mindszenty bíboros, hercegprímás használati tárgyai, ruháit, róla készült fényképfelvételek és dokumentumok, valamint több olyan szakrális jellegű tárgyi emlék van, amelyet az emigrációban ajándékba kapott.
Másrészt egy állandó kiállításon mutatják be a fiatalon, brutális körülmények között meggyilkolt, nemrég boldoggá avatott Brenner János
Sok ezer hívő előtt avatták boldoggá Brenner Jánost 2018. May 01. 15:19 káplán életét. Személyes tárgyait, gyermekkori játékait, iratait, reverendáját és a gyilkosság estéjén használt karingjét is.
Most a boldoggá avatás után helyezték el a tárlóban azt a levelet, amelyet Brenner János Ki is volt a boldoggá avatandó szombathelyi születésű mártír, Brenner János? 2017. November 09. 14:59 édesanyja írt egy ismerősének. A boldoggá avatáskor adták át ezt a levelet Brenner József nagyprépost úrnak, a mártírhalált halt káplán testvérének. A kézzel írott levélben az édesanya azt meséli el, hogy álmában megjelent a meggyilkolt fia. A levelet Brenner József
"30 évig én egy senki voltam" - Brenner József, az Év Vasi Embere 2018. January 29. 15:56 atya a boldoggá avatás napján, a tanúságtételen is felolvasta.
Végezetül megtudtuk azt is, hogy a Püspöki Palotában hol őrzik azokat a kincseket, amik nem fértek el a vitrinekben
Egészen a padlásig kell felliftezni, itt a látogatóközpont legtetején a raktárba még egy kiállításra való műtárgyat őriznek, nézzék!
Tudta, hogy Krisztus keresztjének egy darabkáját is a szombathelyi Püspöki Palotában őrzik? (I. rész)
Tudta, hogy Krisztus keresztjének egy darabkáját is a szombathelyi Püspöki Palotában őrzik? (I. rész) 2018. June 05. 07:54