Pécsre még elmennek a turisták, a Mecsekre már kevesebb jut fel belőlük. Orfűn, Abaligeten, a város fölé magasodó Tettyén vagy a Misina-tetőn levő tévétoronyban még csak-csak megfordulnak a távolabbról érkezettek, ám a hegység keleti részének erdei útjait szinte kizárólag csak a bakancsos gyaloglók róják.
Talán így van ez jól, a tömeg – fogalmazzunk enyhén – nem mindig tesz jót a szép helyeknek.
Márpedig a Kelet-Mecsek több mint szép: az erdők elég vadak, a hegyek elég magasak ahhoz, hogy érezzük a természet erejét és nagyságát, de a táj mégis az emberi mértéken belül marad.
Fogalmazhatunk úgy, a Kelet-Mecsek egyféle humanista vadon.
Ebben a vadonban búvik meg Püspökszentlászló. Egyetlen görbe utcácskája és talán néhány állandó lakója van, de téved, aki valamiféle pusztuló magyar vidéket képzel ebbe a Zengő alatti völgybe.
A házak többsége jó karban van, sok közöttük a felújított, nyaralókra jellemző kertekkel, udvarokkal. Erre a tevékenységre enged következtetni a számos „szoba kiadó” felirat.
Egyetlen kavicsos út vezet oda a szomszédos Hosszúhetényből. Különösen érdekes lehet a közlekedés a téli hóban vagy a nagy esőzések után, de hát aki idejön, az nyilván el akar vonulni a világból, ahhoz meg pont az utak hiánya az ideális.
Ha már vagyunk olyan kényelmesek, hogy autóval jövünk ide, akkor azt célszerű letenni a falu első házainál spontánul kialakult parkolókban.
A településen végigsétálva óhatatlanul is fényképező után kapkodunk majd, olyannyira idilli, amit látunk. Az utca egyik oldalán a hegyoldalon álló házak szabálytalan sora, másik oldalon a Mecsek a maga szelíd vadságában, egyszerű szépségében, miközben körülöttünk szitakötők százai cikáznak.
A házsor végén meglepetés vár bennünket: a fák közül egy komolyabb kastély bukkan fel, egyrészt kontrasztban azzal, amit eddig láttunk, másrészt mégsem érezzük tájidegennek a harmonikus nagy fehér épületet, amelyet 1797-ben Esterházy László Pál pécsi püspök építtetett ide nyaralóként, bizonyságául annak, hogy az egyházi embereknek is volt ízlése és affinitása a természet szépségéhez.
Érdekesség, hogy 1955-ben néhány hónapig ebben az épületben tartották fogva Mindszenty Józsefet.
A kastélyt néhány évvel ezelőtt felújították, és hétvégenként vezetett sétákkal belülről is meg lehet nézni. Sajnos mi éppen hétfőn jártunk arra.
A kastélypark-arborétum viszont május 1-től október végéig ingyen látogatható. A kastélyhoz hasolóan ezt is Esterházy Pál László alapította, majd utódja, Hetyey Sámuel fejlesztette tovább. A szökőkút az udvaron – érthetően - nem működik, de a mesterséges tóban békésen sütkéreznek a teknősbékák, mi pedig tehetünk egy könnyed sétát a megannyi faféle között. Közben konstatálhatjuk, hogy a kastélykert rendben van tartva, dicséret az egyházmegyének, hogy nem hagyta magára az arborétumot a pályázat lezárása után sem.
Ha nem elégszünk meg ennyi Mecsek-kostolóval, akkor komolyabb cipőkkel és felszereléssel bevethetjük magunkat az erdőbe is.
Püspökszentlátszót számos túraútvonal érinti: átsétálhatunk a szintén romantikus Kisújbányára, Óbányára, de becélozhatjuk a Zengő csúcsát is. Legközelebb mi is nekivágunk.
