A képzeletbeli dobogó harmadik fokára kívánkozik, hogy a nyertes fogadási szelvények kifizetését a felvevő-kifizető helyen regisztrálni kell a szelvény hátoldalán is. Annak ellenére, hogy egy abszolút biztonságos online rendszert üzemeltet a Szerencsejáték Zrt., így nem fordulhat elő, hogy egy szelvényre a nyereményt akár kétszer is kifizetik.
A biztos sem biztos
Azaz a gép kiírja a nyert összeget, majd azt a pénzt ki lehet fizetni, s ezzel az adott szelvény érvénytelenné is válik. Ennek ellenére a nyeremény kifizetői rendre megkérdezik, hogy visszaadják-e a nyertes szelvényt, aminek állítólag az az oka, hogy vannak, akik a szelvényt elteszik emlékbe, vagy gyűjtik azokat. De, hogy a nyeremény kifizetése után miért kell a szelvény hátulján is érvényesíteni a kifizetést, arra nehéz ésszerű magyarázatot találni egy jól működő rendszer esetén.
Van, hogy a kifizető csak egy szignót tesz a szelvény hátoldalára, van, ahol ráírja a nyereményt is, van, ahol pecsételnek is, s van ahol mindez együttesen szerepel a szelvényen. Teszik azt úgy feleslegesen, hogy a terminál rányomja hivatalosan a szelvényre azt, hogy: KIFIZETVE, valamint a kifizetés pontos dátumát is. Miután érthetetlen módon megdolgoztatják az értékesítőt, annak még azt is végig kell néznie, hogy a visszaadott, többszörösen leadminisztrált szelvényt a nyertesek többsége laza mozdulattal a szemétgyűjtőbe dobja.
Aláírások a semminek
Az ezüstérmet nálam az érdemli ki, hogy az orvosok által felírt gyógyszerek receptjét kiváltás előtt alá kell írni. Mit, hogy alá kell írni? Két helyen is! Egyszer a betegnek, mellette pedig az átvevőnek. Nos: ha a beteg az átvevő és már aláírta a beteg helyén, miért kell még átvevőként is aláírnia. Ha az átvevő nem a beteg, akkor milyen alapon kell aláírnia a beteg helyén a receptet, miért nem elég átvevőként aláírnia, hiszen a beteg neve már a recept fejlécén szerepel.
S egyáltalán, ha minden szükséges, számsorokat is kitevő adat szerepel a lapocskán, mi a csudának kell még alá is írni. A csúcs azonban ez esetben az, hogy bárki akár fiktív nevet is írhat mind a beteg, mind pedig az átvevő helyére, ennek ellenére a felírt gyógyszert megkapja, és következményektől sem kell tartania. Tessék már megmondani, akkor mi értelme az egész bürokráciának?
Születési idő is kell a nyeréshez
A dobogó első fokára való szülemény a posta nemrégen kibocsátott és a múlt év végéig érvényes nyereményjátékához kapcsolódik. A „Szerezzen jó pontokat karácsonyra!” feliratú pontgyűjtő lapra három pecsétet kellett nyomatni ahhoz, hogy azt be lehessen küldeni a felsorolt nyereményekért. Eddig semmi gond. Még az is természetes, hogy a beküldő nevét és címét rá kell írni a lapra. De az Isten szerelmére, mi köze a nyereményjátékhoz, a kisorsolt nyereményekhez a beküldő születési évének? Miért kíváncsiak arra, hogy hány éves, pontosan mikor született a nyertes?
Ilyen alapon minden lottószelvényen is kérhetnék a játékos születési idejét, és a keresztrejtvények vagy egyéb nyereményakciók beküldői is csak akkor nyerhetnének, ha azt feltüntetik. Már csak a pontos cipőméret helye hiányzik a lapról, ami még érthető lenne, ha cipőt sorsolnának ki nyereményként.
