A magántőkealapok 
Felfoghatatlan mennyiségű pénzt bújik meg Orbán Viktor köreinek tőkealapjaiban 2024. July 23. 20:48 a vagyonelrejtés és a közpénzek kiszivattyúzásának fő eszközévé váltak Magyarországon, miközben sem az alapok működése, sem az állami tőkebefektetések nem átláthatóak – derül ki a Transparency International (TI) Magyarország “Titoktartás mellékhatásokkal” címen megjelent tanulmányából.
A TI pénteken megjelent közleménye szerint kirívóan rosszul áll Magyarország a magántőkealapok tulajdonosainak nyilvántartását illetően.
Tavaly eltávolították a hazai magántőkealapokra vonatkozó adatokat a gazdasági társaságok és más szervezetek végső haszonhúzóinak nyilvántartását szolgáló tényleges tulajdonosi regiszterből, miután több magántőkealap tulajdonosának kilétére derült fény.
Ezek az információk ma sem elérhetőek összesítve sehol, a hatóságok részére sem. Később, 2024 januárjában tovább romlott a helyzet:
megszüntették a nyilvános hozzáférést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által fenntartott teljes tulajdonosi platformhoz.
A magyar pénzmosás elleni jogszabályok előírásai sem térnek ki a magántőkealapokra, mely hiányosságok kapcsán a TI Magyarország az Európai Bizottság illetékes testületéhez, a Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósághoz (DG FISMA) fordult. A DG FISMA álláspontja szerint
„Magyarország köteles pontos és teljes körű tényleges tulajdonosi adatokat vezetni e szervezetekről a nemzeti tényleges tulajdonosi nyilvántartásban.”
A tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak tehát a magántőkealapokra vonatkozóan is tartalmaznia kellene a megfelelő adatokat.
Ezért 2024 júliusában a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.
Az, hogy a magántőkealapok tulajdonosainak kilétét – az offshore cégformához hasonlóan – homály fedi, pénzmosási kockázatokat vet fel.
Az Európai Bizottság kifejezetten a magyar magántőkealapok esetében is rögzítette ezt a rizikófaktort a 2023 júliusában közzétett jogállamisági jelentésében, melyben a magyarországi magántőkealapok átláthatóságának növelését ajánlotta, mivel azok
„szerepet játszanak a korrupcióból származó, jogtalanul szerzett nyereség elrejtésében.”
A TI Magyarország tanulmánya rámutat: a rejtett forrásból származó tőkebefektetések korlátozhatják a piaci versenyt, különösen abban az esetben, ha közpénzekkel tőkésítik fel azokat.
Márpedig a privát tulajdonú tőkealapokba való állami befektetés a gazdaságösztönzés egyik kiemelt eszközévé vált az elmúlt években Magyarországon.
A koronavírus járvány alatt indult állami Krízis és Turisztikai Tőkeprogramok során például 400 milliárd forintnyi közpénzt fektetett be a Magyar Fejlesztési Bank újonnan létrehozott magántőkealapokon keresztül,
melyből 175 milliárd forint immár Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez köthető alapkezelők portfólióját gazdagítja.
Mindeközben az állami tőkebefektetések átláthatósága rendkívül korlátozott, és a kedvezményezettek helyzetbe hozását és elrejtését több jogszabálymódosítás is segíti.
A magántőkealapok által felvásárolt cégek más irányból is az állam gondoskodását élvezik, támogatások kedvezményezettjeiként vagy a közbeszerzések nyerteseiként.
Így a magántőkealapok nemcsak a vagyonelrejtés, hanem a közpénzek kiszivattyúzásának is fő eszközévé váltak, miközben sem az alapok működése, sem az állami tőkebefektetések nem átláthatóak.
A TI Magyarország a magántőkealapok átláthatóságának javítására ajánlásokat is megfogalmazott.
Javasolják:
A “Titoktartás mellékhatásokkal” című tanulmány és a bemutatóról készült videófelvétel a TI honlapján található.
Korábban lapunk is foglalkozott Az EU megpiszkálhatja a magyar magántőkealapokat – Egy ilyen tulajdonolja az új sárvári luxusszálló felét 2024. March 11. 19:10 a magántőkealapokkal, illetve a sárvári Melea nevű szállodát építő cég 50 százalékát birtokló Central European Opportunity II-vel.
