„A NER legkreatívabb és leginnovatívabb megoldása volt a magántőkelapok megalkotása, amivel 2022 végéig legalább 2700 milliárd forintot halmoztak fel számításaink szerint.”
Ezzel a mondattal kezdődik a G7.hu hétfői írása, amely egyrészt ezeket a különleges „jogi konstrukciókat” járja körül, másrészt arra hívja fel a figyelmet, hogy a könnyen fennakadhatnak egy európai rostán.
Az biztos, hogy a magántőkealapok – bár számos komoly újságcikk róluk - a közvélemény rostáján eddig nem akadtak fenn, a magyar lakosságot nem igazán érdeklik ezek a fura képződmények.
„Ez egy olyan befektetési forma, amelybe befektetők zárt köre beteheti és gyarapíthatja a pénzét úgy, hogy a cégnyilvánossági szabályok nem vonatkoznak rá. A pénz felett ugyanis egy alapkezelő cég rendelkezik a befektetők nevében. Az alapkezelő cég adatai nyilvánosak, de azt nem lehet kideríteni, hogy kinek a pénze van az általuk kezelt magántőkealapban” – foglalja össze a lényegüket a Direkt36 egyik korábbi írása, amely részletesen körüljárta ezt a látszólag pénzügyi-gazdasági, de a valóságban politikai témát.
A magántőkelap nem hungarikum, a világ számos országában léteznek ilyenek, de az minden bizonnyal egyedülálló, ahogy errefelé működnek.
Aki korábban el akarta rejteni a vagyonát, annak mindenféle macerával kellett számolnia, offshore cégekkel, külföldi számlákkal, miegymás, ám a magántőkealapok 2014-es indulása óta megoldódott ez a probléma: a vagyonokat immár könnyen és gyorsan el lehet titkolni a hazai pályán.
A Válaszonline egy 2021-es, kiváló írása arra hívja fel a figyelmet, hogy „nincs kizárva, hogy a zsákokban túlárazott állami tenderekből, letelepedési bizniszekből, koncessziós kaszinóüzemeltetésből kinyert tíz- és százmilliárdok” ezekbe az alapokba érkeznek, amely pénzek aztán felhasználhatók a NER nagybevásárlásaira, melyek nyomán komplett iparágak (bankszektor, kommunikáció stb.) cserélnek gazdák.
Ügyes, mondhatni.
Hogy kinek a pénze van egy-egy magántőkealapban, az titkos, az alap kezelője azonban nem. Ennek alapján a G7.hu gyűjtése szerint a 77 magántőkealapból 60 szorosan a NER-hez tartozik.
Egyedül Mészáros Lőrinchez 13 alap köthető, de jut másoknak (Szíjj László, Jellinek Dániel, Jászai Gellért stb.) is bőven belőlük.
Izgalmas talány például az Equilor, amely egyrészt a legnagyobb alapkezelők között van, másrészt ők kezelik a Central European Opportunity II Magántőkealapot, amely 50 százalékos tulajdonosa Megnyílt Sárvár új luxusszállodája, több százezer forintba kerül egyetlen éjszaka 2024. February 28. 18:00 Sárvár új ötcsillagos luxusszállodájának, a Meleának.
Hogy milyen pénzek vannak a Central European Opportunity II-ben, azt nem tudni, hiszen Mészáros Lőrinc elvileg kezelheti Jellinek Dániel pénzét és fordítva, ugyanakkor az Equilort többen összefüggésbe hozták a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal.
Az Opten szerint például az Equilor Alapkezelő Zrt. 12,74 százalékos résztulajdonosa Tiborcz István.
Ugyanakkor az alapkezelő ezt lapunknak korábban cáfolta, mondván az „Opten nem közhiteles adatokat szolgáltat”.
”Tiborcz István Úr sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel nem rendelkezik ebben a társaságban, egyéb módon sem gyakorol befolyást” – közölte Egy útért cserébe új proszektúrát és parkolókat épít Sárvárnak a luxusszállodát fejlesztő cég 2024. January 24. 15:34 akkor megkeresésünkre a cég.
Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a szállodáról szóló közleményt Megnyílt Sárvár új luxusszállodája, több százezer forintba kerül egyetlen éjszaka 2024. February 28. 18:00 lapunknak BDPST Koncept PR menedzsere juttatta el, azzal a magyarázattal, hogy ők látják el a MeleaThe Health Concept kommunikációs feladatait. A BDPST Konceptnek 100 százalékos tulajdonosa a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zártkörűen Működő Részvénytársaság, aminek viszont Tiborcz István a 76 százalékos tulajdonosa.
A sajtóközlemény azt is megemlíti, hogy a Melea a „Botaniq Collection luxus ernyőmárka új tagja”. Ez márka szintén a Tiborc István-féle B.D.P.S.T. Grouphoz tartozik.
Lehet, mégis megtudjuk?
A spanyol közlekedési miniszter néhány nappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy mindent megtesznek azért, hogy elutasítsák a Talgo vonatgyárra vonatkozó magyar ajánlatot.
Mint azt több országos lapban is olvasható volt, a Ganz-MaVag Europe Zrt. szándékozik megvenni a gyárat, aminek többségi tulajdonosa a Solva II. magántőkealap. Hogy ennek ki a tulajdonosa, arról vannak találgatások, de pontosat persze nem tudni. A spanyolok attól tartanak, hogy trójai falóból vagy az oroszok, vagy a magyar állam bújik majd ki, és ők egyiknek sem örülnének.
Mindebből egyrészt levonhatjuk azt a következtetést, hogy a zavaros tulajdonosi hátterű magyar cégeknek kezd beszűkülni a külföldi mozgásterük, másrészt nagyobb jelentőséget kap az a tény, hogy
az Európai Unióban új jogszabályokon dolgoznak.
A G7.hu hétfői cikke arra emlékeztet, hogy Frankfurtban 2025 középétől elindul a 400 főt foglalkoztató, pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni hivatal.
Az AMLA kötelezheti a vállalatokat és magánszemélyeket dokumentumok és egyéb információk átadására, bírósági engedéllyel helyszíni vizsgálatokat végezhet, kivizsgálhatja majd, kik a magántőkealapok igazi tulajdonosai.
A lap azt írja, hogy a hatóságok mellett az újságírók és civil szervezetek is hozzáférhetnek majd ezekhez az adatokhoz, mi több, a 200 ezer eurónál drágább jachtok, magánrepülők, de még autók is bekerülnek az adatbázisba.
Elvileg tehát feltárulhatnak a NER titkai.
Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a magyar politikai elit hihetetlenül kreatív, amikor a vagyon eltitkolásáról vagy magyarázkodásról van szó.