Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A patikáknak csak teher az ügyelet - és nem csak Szombathelyen

Miként fordulhat elő Szombathelyen, hogy az ügyeletes orvos által felírt gyógyszer nincs az ügyeletes patikában? Rendszerszintű a hiba? Mire való az ügyeletes gyógyszertár? Miért nem kapunk már vény nélkül Algopyrint, miért nem árulnak megfázásra kamillateát? Tanulságos beszélgetés Schmidt József szakgyógyszerésszel, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Vas megyei elnökével.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

- Sokan nincsenek tisztában vele, mit várhatunk el az ügyeletes gyógyszertártól, és mit nem. Tamponért, óvszerért nyilván nem ide kéne szaladnunk, de vajon elvárható-e, hogy az ügyeletes orvos által felírt gyógyszert még aznap kiválthassuk?

- Az alap, hogy ügyeleti gyógyszertári szolgálat nem teljes körű, elsősorban az orvosi ügyeleten felírt vények kiváltására hozták létre, az akut megbetegedések gyógyszereinek készenlétben tartására. Olyan gyógyszerek forgalmazását kell ügyeletben megoldanunk, amelyeknél a beszedésében való késedelem a betegség állapotának romlását idézheti elő. Az ügyeletes gyógyszertáraknak erre kell felkészülniük.

Egyeztetni kéne, aztán összeírni, mi a minimum

- Az ünnepnapokon és hétvégéken vetésforgószerűen mindig más és más ügyel. Történik előzetes egyeztetés a gyógyszertárak és az ügyeletes orvosok között arról, milyen gyógyszerek legyenek készleten? Kapcsolatban vannak egymással?

- Elméletileg a két ügyeletnek egyeztetnie kéne, ám az utóbbi évek zűrzavarában ez elsikkadt. A 2007-es patikaprivatizáció előtt ez könnyebben megvalósítható volt, hiszen Szombathelyen jóval kevesebb gyógyszerész dolgozott, a patikusok és az ügyeletes orvosok többnyire ismerték egymást, tudták, ki mikor ügyel, megkapták a gyógyszertárak az ügyeletes orvosok nevét és viszont. A gyógyszerészek pedig általában az ügyeletes orvos receptúrájához, tollához igazították az előzetes készletezést.

A problémákat mi is látjuk, ezért is kezdeményeztük az orvosi ügyelet vezetőjével, hogy beszéljük át, hogyan működhetne a mainál hatékonyabban a rendszer, hogy azokat a sürgősségi gyógyszereket, amiket ügyeletben az orvosok felírnak, mi tényleg azonnal ki tudjuk adni. Egyeztetni kéne, aztán összeírni. Amúgy körülbelül harmincféle olyan alapgyógyszer van, aminek ügyeletben mindig ott kell lennie a patikákban.

Lenne miből válogatni - de pont mindig az nincs, amit nekünk felírtak
Tánczos Mihály

- Az igaz, hogy gyógyszertárak nem kapnak semmi pluszt az ügyeleti szolgáltatásért?

- Igen, és ez nagy probléma a rendszerben. Nagyon kicsi haszonkulccsal dolgozunk, emellett az ügyeleti időre a készletezést, a gyógyszerész ügyeleti díját magunknak kell kigazdálkodnunk, mert az ügyelet alatt eladott gyógyszerekből a bevétel csak a költségek töredékét fedezi.

- Ráadásul válogatás nélkül, a legkisebbtől a legnagyobb gyógyszertárig, minden patika ügyelhet. Ha szinte csak felnőtt körzetet lát el, akkor is. Jó ez így?

- Nem igazán, többféle vitaanyagban jeleztük már a mostani és az előző kormányoknak is, hogy más megoldást kéne erre találni. A tiszta helyzet az lenne, ahogy az orvosi ügyelet esetében is ez történik, hogy aki rendeli a zenét, esetünkben a gyógyszerészt, az fizeti a szolgáltatást. Nekünk az ÁNTSZ elrendeli az ügyeleti szolgálat végrehajtását, viszont semmit sem fizet. Évek alatt annyit sikerült csupán elérnünk, hogy a gyógyszerésznek az ügyeletes patikában nem egész éjszaka kell ügyelnie, 10 óra után elég, ha csak sürgős esetben hívják őt.

- Mi lenne a megoldás?

- Ha kijelölnének egy ügyeletes patikát, ahol az ügyelet zajlana – és aminek költségeit az állam részben magára vállalhatná. A lakosságnak is jó lenne, hiszen nem kéne mindig figyelni, hogy épp melyik patika van nyitva. Nem beszélve arról, hogy mit csinál az, akinek nincs autója, és épp a Zanati út közepére, vagy a Tesco patikájába kéne éjszaka kibumliznia, lázasan-betegen. A másik megoldás amin elgondolkodtunk, hogy maguk a gyógyszertár-tulajdonosok egyezzenek meg azon, hogy melyik patika vállalja magára a városban az ügyeleti rendszert. A többiek pedig anyagilag szállnának be, és közösen fizetnék a plusz költségeket, de legalább mentesülnének a készletezés terhe alól. Az első ötletet az állami pénzek hiánya, a másodikat a kollégák hozzáállása hiúsította meg.

Nagyon kicsi haszonkulccsal dolgoznak

- Ott a kórházi patika, kézenfekvő lenne, hogy az orvosi ügyeletekhez legközelebb, a belvárosban lenne a gyógyszertári ügylet is.

- Ezt mi is felvetettük, mert tényleg ésszerű lenne, de a kérdés az, ki fizetné az ott keletkező plusz terheket: az állam vagy mi patikusok. Egyébként elég lenne, ha az ÁNTSZ hetven százalékban beszállna az ügyelet költségeibe, a többit a gyógyszertárak már kigazdálkodnák.

- Gyakori, hogy normál nyitva tartási időben sem kapom meg elsőre a felírt gyógyszert, közlik, menjek vissza fél egy nap múlva. Így spórolnak a patikák, holott a közhiedelem szerint a gyógyszertárak nagy haszonnal működnek, mi azonban futkoshatunk ide-oda, mire hozzájuthatunk a felírt orvossághoz.

- Ha nagy haszna lenne a gyógyszertáraknak, akkor nem ezt csinálnák. Több ízben jeleztük már az e.ü. kormányzat felé, ha tovább szűkítik a gyógyszereken elérhető hasznot, akkor anyagilag nem éri meg patikákat működtetni. Ha nincs elég nyeresége, oda nyúl az ember, ahová tud, és kézenfekvő módon először a készletet építi le, és csak olyan gyógyszereket tart a patikában, amiket gyakran keresnek. Másrészt azt is tudni kell, hogy hatalmas a gyógyszerkincs, 10 ezer körül járhat a törzskönyvezett termékek száma. Sok olyan gyógyszer van a piacon, aminek ugyanaz a hatóanyaga, ugyanazzal a hatáserősséggel, de 10-20 féle márkanév alatt futnak. Könnyen előfordul, hogy közülük pont azt nem tartjuk készleten, amit épp a vevő keres. Ilyenkor persze felajánljuk a helyettesíthetőséget, de ha a vevő ragaszkodik ahhoz, amiért jött, azt külön kell megrendelni.

A kormányrendelet egyébként a gyógyszerforgalmazásról úgy szól, hogy van egy referenciakészítmény kategória, amit a gyógyszertáraknak készenlétben kell tartani, ezek a legolcsóbb készítmények, amiknek ott lenniük a polcokon, vagy 24 órán belül meg kell tudni hozatni.

A patikák próbálják maximalizálni a nyereséget. A mai viszonyok között ezt csak úgy tudják megtenni, ha egy nagykereskedővel leszerződnek, aki cserébe általában kizárólagos beszállítójuk lesz. A gond akkor van, ha a patikában megrendelt gyógyszer nincs a nagykerben, mert nem egyszerű máshonnan csak úgy megrendelni.

Tavaly több belvárosi patika is megszűnt - nem érte meg fenntartani
Mészáros Zsolt

- Más a helyzet a városszéli bevásárlóközpontok patikáiban, ott hogy csinálják?

- A piacon az egyik szereplőnek meg kell különböztetnie magát a másiktól. Ha olyan befektetői háttere van, akkor előremenekülhet például azzal, hogy biztosítani tudja a teljes gyógyszerkincset. Egy átlagos gyógyszerkészlet sem olcsó, átlagosan 15-20 millió forintot ér, az alatt nem lehet dolgozni. Aki ennél többet akar befektetni, megteheti, és felemeli a gyógyszerkészletét. Az más kérdés, hogy a kicsi haszonkulcs mellett mikor térül ez meg, ha egyáltalán megtérül.

Miért tűnt el az Algopyrin?

- Még mindig sok magyar szívfájdalma, hogy a régóta bevált gyógyszerek feketelistára kerültek: nem lehet például csak úgy, recept nélkül Algopyrint kapni. A nagy cégek érdekei más trendeket diktálnak. Hogy is van ez?

- Az Algopyrin hatóanyagát a nyugat-európai országokban már a kilencvenes évektől kivonták a forgalomból. Mondván, hogy Algopyrin egyik hatóanyagáról, a metamizol-nátriumról orvosi kutatások azt bizonyították, hogy mellékhatásai lehetnek. Az igazság az, hogy akkoriban jelentek meg az újabb készítmények, amiknek helyet kellett biztosítani. Másrészt az Algopyrin hatóanyagát a keleti blokk gyógyszergyárai állították elő. Nyugaton nem szintetizálták, nem lehet alkalmazni, kizárólag vénnyel. Az ok: állítólag, elenyésző százalékban (százezerből egy esetben) súlyos, halálos szövődményt okozhat. Egyébként probléma akkor fordulhatott elő, amikor az Algopyrin volt az egyedüli reuma elleni szer, és voltak, akik naponta 8-10 grammot beszedtek belőle. Egyszerű fájdalomcsillapítóként használva azonban kizárható lehet ez a súlyos szövődmény.

Ugyanígy járt Quarelin is, ami hatóanyagát tekintve azonos az Algopyrinével, csak koffeinnel megfejelve. Évtizedeken át kézenfekvő gyógyszerek, generációk óta meglévő gyógyszerkincsünk részei voltak. Erre erősített rá az a külföldi gyógyszergyártó cég, aki bevezette Algoflex termékcsaládot. A hatóanyag más, de a név visszautal a keleti blokkban bevált gyógyszerre, így a magyarok is könnyebben elfogadják.

Egy banális megfázásnál miért kell egyből gyógyszert szedni?

- Mást sem látunk, mint gyógyszerreklámok özönét, ha belépünk a patikába. Megannyi prospektus, megállító tábla propagálja mit mire szedjünk. Holott, ha például megfázásról van szó, elég lenne kimenni a kertbe, és szedni egy kis kamillát.

- Gyógyszerészként is azt mondom, nincs ez jól így. Míg a tőkeerős gyógyszergyárak nyomják a reklámot ezerrel, addig mi a patikákban nem árulhatjuk a több száz éve használt hazai gyógynövényeinket. Mert tényleg, egy banális megfázásnál miért kell egyből gyógyszert szedni?

Régebben létezett rájuk egy külön kategória, „a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény”, amibe beletartoztak azok a több évszázados, tradicionális magyar növényekből készült receptúrák is. 2011-ig ezek is ott voltak a patika polcain, és kikerülhettünk velük sok kémiai hatóanyagot. Most az aktuális szabályozás viszont az, hogy ezeket a termékeket vagy átminősítik növényi gyógyszerekké vagy egyszerű élelmiszer kategóriába sorolják őket. Ami azt jelenti, hogy sem a csomagoláson, sem belül a használati utasításon nem szerepelhet az az információ, hogy az adott gyógynövénynek milyen jótékony hatásai ismertek. Például mire jó egy zsurlótea. Ugyanolyan kategóriába került, mint a fekete tea.

A legnagyobb csavar, hogy növényi gyógyszerként azokat a gyógynövényekből készült termékeket lehet árusítani, amelyek legalább hét éve, legalább egy uniós országban gyógyszertári minőségi forgalmazásba kerültek. Figyelem, mi kaptunk hat év türelmi időt. Nem hetet, csak hatot, úgyhogy még véletlenül se kerüljön be egyetlen magyar készítmény sem a patikákba. Svédcsepp, német-francia gyógynövénykészítmény az lehet, de a miénk nem. Pedig nagyon sokan keresik ezeket a szereket is, mert szívesen lecserélnék a szintetikus gyógyszereiket gyógynövényalapúakra, és mi széttárjuk a kezünket

.

Cikkünkben korábban egy illusztrációként szereplő, az egyik szombathelyi gyógyszertárban készül képen két személy szerepelt, akiknek azonban nincs közük a cikk tartalmához, nem hozhatók összefüggésbe a cikkben említett problémákkal. A képet eltávolítottuk, az érintettektől elnézést kérünk.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu
Hirdetés
Hirdetés

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Életmód

Hirdetés