A Savaria Múzeum első emeletén nyíló kiállítás, amelyet most (május 17-én) vasárnap négy órától már körbe is járhatunk, a természet- és a történettudomány aspektusából közelíti meg az idei nyári szombathelyi múzeumi témát: a selymet. Amelynek - ahogy a mai sajtótájékoztatón hallhattuk - szálait nem csupán hernyók, hanem kagylók és egyéb növények, például kaktuszok és lótuszok is szőhetik.
A selyemhernyótól a női fűzőkön és alsószoknyákon át a budoárig - ez lesz látható vasárnaptól
A hétvégén nyíló tárlat a Savaria Múzeumban a „selyemszálak fonalain” keresztül mutatja be a selyem alapanyagainak széles skáláját, ahogy a katalógusban is olvasható:
bepillantást nyújt a magyarországi selyemgyártás ipartörténeti kulisszáiba, felvonultatja késztermékeit, s divattörténeti palettáján a selyemtextíliákból készült történeti viseletekkel hálózza be, végül az intimitás szférájába, egy női budoárba csábítja látogatóit.
Annyit elárulhatunk, izgalmas és szép válogatásra számíthatunk, de elég csak a galériába kattintani.
A tárlaton egyébként cuki kis hernyókat is láthatunk egy akváriumban, akik faleveleket majszolnak majd, és ha jól teljesítenek, a tárlat októberi zárásakor már csodaszép lepkék lesznek. Addig viszont 70 kg (ha jól emlékszem) tölgyfalevelet fogyasztanak el.
Ahogy a sajtótájékoztatón is bemutatták, a többi szombathelyi múzeum is készül a nyárra valami "selymes" témával. Keretes anyagunkban a tárlatok részletes ismertetője is átböngészhető, most legyen elég ennyi kedvcsinálónak: az Iseumban látható lesz a " Textilek a Holtak Birodalmából" című kiállításon például a szombathelyi névre keresztelt múmia, kopt textilek és a híres alsó-heténypusztai és vimináciumi, arannyal hímzett selyemszövet-maradványok. A Vasi Skanzenben népi szerelmi ajándékokból nyílik tárlat, a Képtárban pedig idén immár ötödik alkalommal jelentkezik a nemzetközi Textilművészeti Triennálé, 168 alkotó kétszázkettő munkájával, 18 országból lesznek láthatóak alkotások.
SELYEMSZÁLAK – Savaria Múzeum
Megnyitó: május 17. 16.00
„Rút szüljön szépet kezed között!” A hernyó ajándéka
Ha hinni lehet a legendának, nagyon egyszerűen történhetett! A titkot Hszi Ling Si kínai császárné fedezte fel, mikor forró teájába pottyant egy selyemgubó, amiről finom fonalat tekert le. A fonal alkalmasnak tűnt szövet készítésére. A selyem szó hallatán a legtöbbünknek a hernyóselyem villan be, vagyis a selyemlepke hernyója által kiválasztott, rugalmas, szőhető szál. Ugyanakkor számos más élőlény is szolgáltat olyan szálas anyagot, amelyből drága és megbecsült selyemszövet készíthető: több lepkefaj hernyója is kiválaszt hernyóselymet, de a pókfonálból vagy a Földközi-tengerben honos nagy sonkakagyló bisszuszfonalaiból is előállítható szövet. Az egzotikusnak számító lótuszselyem, az agávéselyem vagy a selyemkóró termésének repítőszőreiből készített szövet a növényi eredetű selymek ritka képviselői.
Kínában a selyem előállításának rejtélyét majd 25 évszázadon keresztül őrizték; míg végül ez is kiszivárgott. Európába az 5. században jutott el a mesterség, Magyarországon a 19. század végén élte fénykorát a selyemkészítés.
Kiállításunk első része a selyemszálat adó állat- és növényfajokat, valamint a selyemkészítés egykori eszköztárát mutatja be.
„A Divat, ez a titokzatos zsarnok”
„A divat folytonos változás: megújhodás és megszűnés örök körforgása. Ebben rejlik titka és hatalma egyben.” (Csipes Antal: Divattükör) A kiállítás ezen örök körforgás, állandó dinamizmus miatt nem vállalkozhat nagy időintervallumok és spektrumok átfogására. Ehelyett egy-egy történetileg rendkívül izgalmas korszakot, gyűjteményt vagy viselettípust ragad meg, s ezek bemutatásával igyekszik illusztrálni a selyemtaftból, selyembársonyból, selyemdamasztból, illetve más típusú selyemszövetekből készült viseletek rendkívüli sokszínűségét. A tárlat kiemelkedő részét képezik a neves Vas vármegyei személyiségekhez fűződő történeti díszmagyarok, valamint azok az egzotikus darabok, amelyek Végh Gyula keleti utazásai nyomán kerültek főúri magángyűjteménybe. A 19. század végéről és a 20. század első feléből származó női viseletek egy másik tematikus dimenzióba vezetik a látogatót.
A női divat a 19. században félelmetes gyorsasággal – szinte évadról évadra – változott, így nem volt könnyű lépést tartani vele. Ennek okán ma sem egyszerű a 19. századi női viselet történetének számtalan szegmensét – a historikus ízléstől a neorokokó báján át a biedermeier uralkodó asszony imázsának világáig – megragadni. Az itt bemutatott női viseletek csupán ízelítőt nyújtanak a formáknak, színeknek és anyagoknak e változatos kavalkádjából. Az 1920-as évek női divatja jelentős változásokon ment át, ahogy ezt a bemutatott viseletek – selyemblúzok, kombinészabású alkalmi öltözetek, charleston ruhák – is mutatják. Az első világháborút követően új életstílus formálódott. A nők felszabadultabbak lettek, megjelent az új szépségideál, a garçonne, a fiús attitűdöket magában hordozó, önálló individuum. Ez a fiús karakter már az 1920-as évek elején helyet követelt magának a divatos stílusok között. Aki csak tehette, leplezte nőies vonalait, a praktikus öltözetek időszaka következett el. Az új textilalapanyagok között különösen a matt selymek inspirálták a ruhatervezőket. A tárlaton megjelenő viselettípusok textília, divat és társadalom izgalmas szövetébe, impulzív, dinamikus összhatásába nyújtanak bepillantást.
„A lila budoárban”
A nők magánvilága a 19–20. század fordulóján
A Smidt Múzeum anyagából létrehozott kiállítás a dualizmus időszakának otthonaiba enged betekintést, mégpedig a legszemélyesebb terekbe.
A budoár, a női öltözőszoba Franciaországban, a 18. században, a királyi udvar és az arisztokrácia köreiben, a rokokó stílus jegyében jelent meg, de idővel a társadalom polgári köreiben is elterjedt. A budoár hármas funkciója szerint felidézzük a társalgót, az öltözőszobát és a fürdőszobát. A korszak életmódját tükröző, a mindennapi élet legintimebb tereiben jellemző használati tárgyakkal illusztráljuk a tisztálkodási szokásokat.
A századfordulón a nők ruhatárában felértékelődött a fehérnemű, a lányok és asszonyok gardróbjának megítélése alsóruházatuktól is függött. A nappali öltözetek alatt viselt harisnyák, fűzők, nadrágok, alsószoknyák, az éjjeli ágykabátok, hálóingek révén a nők magánvilága nyílik meg, a hölgyek legintimebb szférájába pillanthatnak be a kíváncsiak. A viseletek, kiegészítők, művészi alkotások, a fényképek, az újságok divatképei és a reklámok a korszak női divatját és a polgári otthonok miliőjét idézik fel. Nappali és éjszakai öltözékek, selyemből készült különlegességek, a női szépség nélkülözhetetlen kellékei mellett egy gavallér is feltűnik majd…
Iseum Savariense
2015. június 11. - 2015. október 29.
Textilek a Holtak Birodalmából
A kiállítás fő attrakciója az 1951-ig a Premontrei Gimnáziumban őrzött, az egyiptológus szakmában „Szombathelyi múmia” néven ismert lelet. Feliratos és istenábrázolásos múmialeplek, vászon amulettek mellett egykori viseleti tárgyak és kiegészítőik révén mutatjuk be a textilfelhasználás e különleges, a magyarországi régészeti emlékanyagban alig fellelhető módozatát. Az egyiptomi múmiákon kívül Kr. u. 4-9. századi kopt textilek és a híres alsó-heténypusztai és vimináciumi, arannyal hímzett selyemszövet-maradványok láthatók a tárlaton.
Vasi Skanzen
2015. június 20. – 2015. november 8.
Nem feledett szerelmek – népi szerelmi ajándékok
A szerelem ma ugyanolyan jelentős a személyes életben, mint bármikor a múltban. A szerelmi üzenetek azonban nem csak szóban és tettben fogalmazódnak meg, tárgyak is hordozzák őket. A szimpátia kifejezésének tárgyi emlékei a 19. századi és 20. század első felének tradicionális paraszti környezetében mindig nagy értéknek számítottak. A csodált személyek kegyeinek megnyerését szolgáló díszített ajándékok és egyéb míves népi használati tárgyak mai szemmel is elbűvölők.
Szombathelyi Képtár
2015. június 26. – 2015. október 29.
IMAGO
5. Textilművészeti Triennálé
A több mint négy évtizedes hagyománnyal bíró textilbiennálék és –triennálék sorában az idei seregszemlén kiemelt szerepet kap a selyem. A kiállítást öt kategóriában hirdettük meg: fal- és tértextil, textildesign, nemzetközi miniatűrtextil, nemzetközi zászló, valamint nemzetközi szalag. A több mint 1500 négyzetméternyi területen közel 200 munka látható a világ minden tájáról.
