Tizenhat éves korom óta (egy életre megfertőző rudasos-kanizsais bulik a szombathelyi piac tövében, szevasztok!) kisebb-nagyobb, de inkább kisebb, és ritkán bekövetkező megszakításokkal iszom. Iszogatok. Társaságilag. Jellemzően hétvégén. Az elmúlt években a munkaügyi feszkók és az Élet Nyomasztó Terhe miatt néha hétköznap is szisszent a dobozos, olykor az otthon kényelmes melegében. Nyáron pedig napközben is, hiszen a nyár az mégiscsak nyár!
Az elmúlt években viszont néha sikerült padlófogás-közeli ügyekbe kevernem magam egy-egy kanyarodósabbra sikerült éjjelen. Nem tagadom a rumok irányába mutatott buzzanásomat: bermudai, kolumbiai, venezuelai, de mindenekelőtt sötét és karmolósan fűszeres legyen. Ezt persze nem lehet sűrűn beadni, mert nem túl bukszabarát, olyankor jöhet a Club Mate-val egyesített viszki vagy a gördülékeny búzasör.
A minőség szeretete azonban nem feltétlenül jelenti a tudatos fogyasztást, így megesett, hogy a palánk túloldalára vertem magam. Jó ideje érlelődött bennem, hogy ennek véget kell vetni, és ha már az akarat megvolt, a Száraz November kiváló katalizátorként farolt be mellé.
Száraz micsoda??!
A Kék Pont Alapítvány a brit sober october ("józan október") mintájára találta ki a Száraz Novembert, nem azzal a céllal, hogy az emberek egy életre mondjanak le a szeszről, hanem hogy a résztvevők többet megtudjanak az alkoholhoz fűződő viszonyukról. Hiszen üzenetértékű, ha valaki nem bírja tartóztatni magát, és mondjuk már a második héten mégiscsak a korsóért nyúl, de az is, ha valaki könnyedén végigtolja az egy hónapot józanul, és új felismerésekkel gazdagodik saját magáról, a vágyairól.A nevem András, nem vagyok alkoholista. November harmincadika van, a névnapom, és egy hónapja nem kurrantottam be kicsit sem. Állítólag a lexikonban ez a siker címszó alatt foglal helyet. Lejjebb összefoglalom a tanulságokat, hátha valaki jövőre úgy gondolja, hogy belevág. Vagy már januárban. Az extrém vállalók most decemberben!
1. Semmi gond nincs az éjjeli felszabadulással
Rögtön a forradalmi felfedezéssel kezdem: aggódtam, hogy el fog tűnni az oldott-röhögős karakterem, ami az első két pohár, szigorúan nem jéggel kért Dictador után szokott éledezni. És aztán mégis bekopogott az ajtón! Igaz, nem járt hozzá kásás beszéd és a motorikus képességek szétmállása, de ugyanúgy tudtam szórakozni és szórakoztatni, mint a szárazolás előtt. Úgy tűnik, igaz lehet az urbánlegenda, miszerint a szesz csak azt tudja előhozni az emberből, ami egyébként is le van fektetve a személyiségében.
2. Nem bokszolnak a majmok a fejemben
Hol a másnap, heló? Ja, sehol? Sőt, a harmincon túl én gyakran már harmadnapozok is, és mit ne mondjak, felemelő érzés vasárnap reggel nyolckor frissen, nyöszörgés nélkül ébredni, a szobába áramló napfénybe gyilkos gondolatoktól mentesen belenézni, a hűtőt pedig a hígfosás jóslatától mentesen szélesre tárni.
3. Az előbbi előny, és egyéb előnyök miatt nem is annyira kemény kibírni
Amennyire ráizgultam néha gondolatban, főleg a barátaim jelenlétében, hogy most azért bevernék egy felest, annyira könnyen tudtam az eszembe juttatni, hogy mennyi előnnyel is jár ez. A továbbiak: kiadósabb alvások, hasznosabb időtöltések, és nem utolsósorban a hó végi egyenleg - ami súlyos tízezresekkel több, mint amennyi szokott lenni.
4. Nem mindig sikerül kihúzni hajnalig
Nem azért, mert olyan szar arccá válnék a nagy absztinenciában (lásd egyes pont), hanem mert simán gyorsabban elfáradok, és hát azt is gyorsabban felismerem, ha borzalmas a zene. Részegen ez nem nagyon szokott gondot okozni. Sűrűn találtam taxiban magam már hajnali kettőkor, és remekül éreztem magam tőle!
5. Az alkoholmentes sör tényleg vállalhatatlan.
