Áprilisban az első korlátozások ideje alatt írtunk róla, hogy a szombathelyi Weöres Sándor Színház színésze, Kelemen Zoltán Szombathely arcai Amikor fotózással töltjük a karentént, és különleges szombathelyi képek születnek belőle 2020. April 26. 15:27 címmel izgalmas fotókat tölt fel Facebbok-oldalára.
A képekkel az volt a célja, hogy bemutassa a város egy olyan eldugott arcát, ami nincs benn a turisztikai katalógusokban, de mégis szerves részét képezi a helytörténetnek, vagy ahogy Zoli fogalmazott: „A város mélyebb szövetének része”.
A képek néha olyan titkos helyekre engednek bepillantást, hogy egyik-másikról még a Szombathelyet jól ismerő kollégák sem tudták megmondani, hol készülhettek. Ezen felbuzdulva arra gondoltunk, hogy teszünk egy nagy sétát a színésszel, és készítünk egy kalauzt azok számára, akik kinőtték a Zsinagóga-Bazilika-Nagyszálló háromszöget.
Vágjunk is bele!
A Horváth Boldizsár körút jobb sorsra érdemes ékköve
Sétánk első állomása ugyan a 11-es Huszár út 27-es szám alatt áll, mégis inkább a körút részének érezzük. Zoli mutatott rá a helyszínen, hogy az érzés nem véletlen. A múlt század eleji építészeti trendek szerint a körutakat szokás volt „lezárni” két látványosabb épülettel, mintha csak egy kapun haladna át az ember.
Ez az elv érvényesül a Horváth Boldizsár körút Neumann-iskola felé eső végén is, és külön érdekes, hogy a testvérépületek egyike patikán fel van újítva, míg a másik, túránk első állomása lassan az enyészeté lesz.
A házba belépve azonnal kiszúrjuk az aprólékosan kidolgozott kovácsoltvas lépcsőkorlátot, az elején egy vízköpőre emlékeztető sárkánnyal. A legenda szerint Nem hozott szerencsét a sárkány 2012. February 20. 15:32 meg kell simogatni a fejét, mielőtt felmegyünk a lépcsőn, és szerencsét hoz.
A lépcső és a korlát egyébként nagyon rossz állapotban van. Látszik, hogy valamikor már kipofozták, és az is, hogy ez a valamikor a szocializmus idején lehetett, mivel a díszes kovácsoltvas korlát letörött részeit egyszerűen csak kipótolták néhány vascsővel.
A házban épp felújítást végeztek, mikor bementünk, és egy kis csevej után megtudtuk, hogy a felső szintnek új tulajdonosa van, aki tervezi, hogy előbb vagy utóbb önerőből felújíttatja a lépcsőt.
A lépcsőházból kifelé jövet Zoli még rámutatott egy nagy ajtóra, és elmondta, hogy mögötte volt a rendszerváltás utáni szombathelyi Fidesz első irodája, egy alkalmazottal.
A házat egyébként az a Weiss Oszkár tervezte, aki a víztornyot, a közkórházat és az egyetem (annak idején reáliskola) épületét is. 1901-ben épült meg, első tulajdonosa pedig egy bizonyos Laky István volt, feltehetőleg a Vas megyei nemesi Laky család tagja – tudtuk meg Nagy Zoltántól, aki épp a ház felső szintjének korhű felújításán dolgozik.
A felső polgári rétegtől a legszegényebbekig
A Kisfaludy utcában található egymás mellett két ház, a 19-es és a 21-es. A homlokzatokat és a gangok vas szerkezetét elnézve rögtön az jut eszünkbe, hogy tisztes középosztálybeli polgárok élhettek itt.
A 21-es szám alatti ház folyosóján még egy közös illemhelyet is találtunk, ami ugyancsak a városi bérházakra volt jellemző.
Az épületek mára leromlottak, homlokzatuk omladozik, a javítások is kimerültek némi toldozgatásban, a lakásokban pedig szegény családok élnek, elsősorban önkormányzati szociális bérlakásokban.
A 21-es ház egyébként Feigelstock József terménykereskedőé volt a 20-as években, valószínűleg az építtető is ő volt – mesélte Zoli, aki pedig Orbán Róbert helytörténésztől hallott az épület múltjáról.
Ennél az állomásnál Zoli megjegyezte, hogy ezek a helytörténeti szempontból fontos házak legjobb tudomása szerint nincsenek értékvédelem alatt, ami nagy baj.
"Az éppen aktuális önkormányzatok számára mindig az volt a legkényelmesebb taktika, hogy megpróbáltak túladni ezeken az ingatlanokon. Persze, mert ebben nincsen semmi gondolat, nem járt nyűggel, nem került semmibe, sőt még némi aprópénzre is szert tehettek. Ebből aztán az lett, hogy elherdálták potom kis összegekért a városuk építészeti emlékeit lelketlen, az épített kulturális örökséget a funkcionalitás, vagy a bevétel oltárán feláldozó vállalkozásokkal karöltve, vagy pedig az értékesítési taktikájukkal hagyták végérvényesen lepusztulni azokat. És évtizedek alatt sem tanult senki a hibákból. Talán azért, mert a jelenlegi világ értékrendjében ez egyáltalán nem fontos tényező" - vélekedik a témáról Kelemen Zoli.
Az élettel teli bordélyház, avagy a szombathelyi Chicago
Kirándulásunk utolsó állomása egyben a legizgalmasabb is. A századforduló környékén (mármint a 19. és 20. század) sok más városhoz hasonlóan Szombathelyen is virágkorukat élték az örömházak. Az egyik ilyen épületről ma már nehéz lenne megmondani, hogy volt idő, mikor a kéjelegni vágyó uraságok mind ide tértek be esténként.
Kelemen Zoli mesélte, persze ő is csak a nagyöregek történetei alapján, hogy a Sorok utcát annak idején úgy is hívták, hogy a szombathelyi Chicago. A Kiskar utca felől jövet elhaladhattunk egy italkimérő mellett, de volt itt régen rossz hírű mulató is zenével meg rengeteg szivarfüsttel, és ha már Chicago, természetesen volt kupleráj is.
A Sorok utca 16. alatt álló kupolás házról, melyről egyszer már lapunk is megemlékezett, Szexipar Szombathelyen, avagy ilyen volt dédapáink pornója 2015. January 24. 17:00 Hesztera Aladár szombathelyi restaurátor mondta egyszer Zolinak, hogy "meg kell őrizni az egykori nyilvánosházat, amit a vasi köznyelv kupoldának nevezett. Ebből akár múzeum is lehetne, annyira érdekes az, hogy milyen társadalmi rétegeket vonzott, és ehhez hogyan viszonyultak a többiek."
A volt kupiban ma önkormányzati szociális bérlakások vannak.
Ebbe az írásba ennyi fért bele, de akinek tetszett, ne búslakodjon! Hamarosan újabb közös sétával, és még több érdekességgel jelentkezünk.
Végezetül pedig egy kis játék!
Ki tudja megmondani, hol található az alábbi képen látható redőnylakat?