Szálinger Balázs és Szűcs Krisztián verselős-zenés estje tegnap szuper volt. Tősgyökeres Heaven Street Seven rajongóként mi mást is írhatnék, ha Szűcs Krisztián kiadná CD-n, hogy böfög megvenném. Persze elvonatkoztatni is sikerül, nem keresem a krézi srácot a Budapest Bár tisztes őszes halántékú előadójában, mint ahogy a Szűcsinger koncertjén sem, annak ellenére, hogy itt meg is kaptam, kissé átírva.
A Szűcsinger formáció 2014 áprilisában alakult, műsorukban van vers, dal, kabaré és Beatles. A verseket Szálinger Balázstól kapjuk, de olykor Szűcs Krisztián is felolvas. A dalokban viszont (énekkel) csak félénken közreműködik Szálinger - ezen jókat nevettünk is tegnap esti koncerten, ami egy csendesülős kisest volt az MSH aulájában, az akusztik sorozat részeként.
A kis kabaréjelenetekben megismerhettük a Tour de France rajongó postásnővel vagy épp a káplárral, de ezekbe nem is mennék bele, élőben volt jó hallgatni az egészet. Jól ötvözték a műfajokat, előadva ismert verseket zenére, vagy épp ismert slágerek verses átiratait. Nem is hinnék az olvasók, hogy egy Beatles-dallamra előadott vers mennyire jól hangzik!
Hallottunk Szálinger korábbi verseiből egy kis ízelítőt, és Szűcs Krisztián egyetlen versét is felolvasták (a csúcson hagyta abba). Mit is mondhatnék ez utóbbiról, az egyetlen versről? Találó, szuper, műremek. De mint már említettem: elfogult vagyok. De akkor is jó!
Összegezvén azt mondom, hogy bár nem volt teltházas az est - akár az is lehetett volna - nagyon jó feelingje volt. Ha legközelebb erre jár a páros nyugodtan üljenek be arra a másfél órára, kávéval, sörrel, vagy ami épp jólesik. Ha pedig egy kis Heaven Street Sevenre vágynak, akkor meg is kapják, 2-3 dal formájában, csupán a szöveg lesz kicsit más. Búcsúzóul pedig a Für Elise-t kaptuk, megszövegesítve, énekelve. Zseniális volt, remélem valaki felvette.