Lehet télen is fagyizni? – Magamtól eszembe se jutott volna – ez olyan extremitás, mint zokniban aludni. Mert minek is akarjon az ember lánya február idusán, az influenzával dacolva kabátban-kesztyűsen fagyizni Szombathely Fő terén? Pedig nem is olyan rossz…- de erről később.
A minap főszerkesztőnk állított be a hírrel, hogy Szombathelyen télen is lehet tölcséres fagyit kapni, nem holmi téli fagyinak titulált retro-remake-t, hanem valódi FAGYIT.
Derítsük fel, teszteljük le! – jött az ötlet. Nosza, nekivágtunk – csak jobb lehet, mint egy városházi sajtótájékoztató.
Mert fagyizni nem csak nyáron lehet – ezt a németek már tudják
A megadott helyen, a Király utca legelején egy kis üzletet találtam, lehúzott redőnyökkel. - Ez májusnál előbb nem nyit ki, könyveltem el. Vagy rossz helyen járok? Kalap, kabát, csomagoltam volna, amikor pár lépéssel arrébb, magam sem hittem a szememnek, valóban ott állt, mint Nyártündér az Antarktiszon, egy mesebeli kirakat, a vitrin mögött legalább hatféle, fagylaltnak látszó kompozícióval. Beigazolódott: tényleg lehet télen is fagyit kapni. Bekopogtam. A két fiatal tulajdonos kedvesen fogadott, kínáltak, kóstoltattak.
Olaszországban járva a tulajdonosoknak megtetszett az ottaniak fagyi-kultúrája. Régi álmuk volt, hogy Szombathelyen is nyissanak egy olyan fagyizót, ahol helyben főzött kézműves fagylaltot árulnak, olyat, amelyet nemcsak nyáron érdemes megkóstolni. Az ötlet aztán fél éve valósult meg.
Különlegességeiket tényleg helyben készítik, olasz alapanyagokból, valódi gyümölcs hozzáadásával. Sokféle fagyi-koktélt is árulnak, kuriózum, hogy eredeti italokból (például Tokaji borból) alkoholtartalmú kelyheket is kevernek.
Már tudjuk, milyen az, ha fázik a nyelvünk
Külföldön – mesélték - bevált szokás, hogy télen is mérnek fagyit, Németországban például négyszer annyi fagyi fogy, mint nálunk, pedig sokkal szélsőségesebb és hűvösebb az éghajlatuk.
Egyre több szombathelyi is szeret télen fagyizni, ám a hidegekben nem az utcán, hanem bent a kávézóban nyalakodnak, és nem tölcsérben, hanem kelyhekben kérik a fagyit.
Belekóstoltam mind a hat-hét féle gyümölcsfagyiba, amit ott jártamkor kínáltak. (A tavasz közeledtével egyre bővül a kínálatuk - ígérték.) Megfőztek, mert a fagylaltjuk krémes és lágy, és valóban gyümölcsízű. A málnás lett a favorit, képzeljék, málnaízű, valódi gyümölcsdarabokkal. Az epres és a citrom is finom. A vérnarancs már kevésbé volt az ínyemre való, nem éreztem annyira karakteresnek.
Tavaly nyáron nagy favorit volt náluk a hagyományos vanília- csoki- karamell szentháromságán túl például Sissy királyné kedvenc nyalánksága, az ibolya-fagyi, amit valódi virágszirmokból készítenek. De érdemes lesz megkóstolni a menta vagy az aranygaluska ízűeket is...
A fagyit itt nem gombócban, hanem – olasz módra - lapáttal mérik. Kettővel én is kértem, egy epres és egy málnás költeménnyel a tölcséremben aztán sétáltam egy jót a Fő téren, majd a téliesített szökőkút szélén a ragadósra fagyott padokon is ejtőztem egyet. Hogy meglegyen az érzés.
Van előnye is a téli fagyizásnak, például nem olvad, a gombóc (vagyis kenet) negyed óra elteltével is ugyanolyan kemény maradt. Csak a nyelvem és a szám széle kezdett egy idő után fázni. Talán legközelebb forralt borral lehetne kísérni. De ez már túl sok a jóból…
