Vannak emberek, akik képtelenek megbarátkozni a gondolattal, hogy napokig, hetekig semmit sem kell csinálniuk - ugyanakkor szeretik a pihenést, a kikapcsolódást. Valójában az ilyen típus gyógyítható legkönnyebben délen, mert nincsen szüksége másra, mint valamilyen placebóra. Elég egy jól hangzó elnevezés, amely látszólag valaminő tevékenységet takar - miközben a be nem vallottan oly kedves semmittevés rejtőzik csak mögötte...
A tengerparti semmittevés azonban alapjaiban különbözik a jól ismert munkahelyi ál-tevékenységektől - amíg ugyanis ez utóbbi célja az idő múlatása, addig az előbbié éppen az idő megállítása, az Örökkévalóságba történő átcsempészése... Az előbbit egyik leghűségesebb barátunk, a Stressz kíséri, nehogy a főnök vagy egy jóakaratú munkatárs leleplezzen, az utóbbi viszont gyermeki nyugalommal és biztonságérzettel társul. Úgy gondolom, mindenki számára világos már, mi is a tengerparti semmittevés igazi lényege, és hogy a fedőnevekre csak városi énünknek van szüksége!
Ideális megoldás persze az lenne, ha az orvosok - miképpen régen a gyógyfürdőket és levegőváltozásokat - receptre írnák fel a tengerparti nyaralásokat. Ez esetben ugyanis az előbb említett énünk máris megnyugodna, hiszen hivatalos, orvosi papírja van arról, hogy ő most kénytelen eme ősi foglalkozást űzni. Mindjárt más ez az érzés, mintha valaki önként és dalolva lejött volna a tengerpartra nyaralni és mindennek tetejébe még nem is csinálna semmit, ami hasznosnak mondható a társadalom szempontjából...
Az alábbi receptekkel szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a semmittevők megnyugodjanak - szerepük nélkülözhetetlen az egész világ számára...
1. Kagylógyűjtés - a lehetőségek korlátlanok! Attól függően, hogy szemünket mihez szoktatjuk, gyűjthetünk naponta közepes, kicsi és még kisebb kagylókat és csigákat a parton. A legkisebbek, mint drága ékszerek csillognak tenyerünkben, de a többiek sem értéktelenek! Ha már lepedőnk széle és a kicsiny dobozkák telve vannak velük, kezdődhet a második, talán az előzőnél is fontosabb fázis: a válogatás és selejtezés!
2. Célbadobás - egy-egy, a vízből kiálló szikladarab remek objektum arra, hogy mint célbadobók is megméressünk! Gondosan kiválogatunk 10-15 kisebb kavicsot - néha ez is eltarthat egy ideig -, és máris kezdődhet a felettébb fontos tevékenység! Az egész munka egyébként több ember számára egyszerre is jelenthet elfoglaltságot, mi több, akár versenyezhetünk is! Ennek izgalmai azonban gyakran meghaladják a pihenésre vágyó idegek tűrőképességét...
3. Őrszem - a látszólag teljes tétlenséggel járó feladat nehézségben és jelentőségben egyaránt felveszi a versenyt az eddig említetteket! A parton ülve, a tenger felé fordulva szemünkkel a végtelent kutatjuk - ugyanúgy figyelhetjük a hullámokat vagy a vízen meg-megcsillanó napsugarakat is, egyik módszer sem alávalóbb a másiknál. E munka legnagyobb szépsége, hogy a többi ember is hálás lesz nekünk: hiszen ha bármi szokatlant észlelnénk, jó őrszemhez méltón azonnal jeleznénk ezt a többieknek...
4. Hanggyűjtés – ha lehet, még az előzőnél is hiábavalóbb munka, mondaná a felületes szemlélő. De mi már tudjuk: sohasem szabad a látszat alapján ítélkezni! E munka általában szemlehunyással is jár, ami azonban csakis a jobb koncentrálás érdekében történik. Egy-két órás munkánk során megjegyezzük a kabócák, a sirályok, a szöcskék hangját, és meg tudjuk különböztetni a hajók okozta hullámok parti csapódását a tenger természetes hullámzásától is! Ennyiből is érezheti mindenki, hogy e munka a legfontosabbak egyike!
5. Felhőfigyelés – rendkívül izgalmas feladat, jóllehet sokak szerint a nyári tengerparton üldögélve ez csupán ügyetlen alibi-tevékenység. Nagy tévedés! Még a tökéletesen tiszta ég esetén is tudnunk kell, hogy a felhők itt délen egészen váratlanul és meglepetésszerűen jelennek meg, és csaknem mindig a várttal ellentétes irányból! Próbáljuk csak meg naponta órák hosszat végezni e munkát és meglátjuk majd: nem gyerekjáték, hanem bonyolult, sok tapasztalatot igénylő tevékenység...
6. Homokvárépítés - mindenképpen a leglátványosabb munka, ami e vidéken egyáltalán végezhető. Ezt ellensúlyozandó azt ajánlom, építkezzünk olyan helyre, ahol a nagyobb hullámok vagy a dagály veszélyeztetik a vár legalább felerészét! Lényeg, hogy várépítés közben sohase szégyenkezzünk az arrajárók előtt: sehol nincs az megírva, hogy e nemes feladatot csak bizonyos korig végezheti az ember...
Összefoglalásul: a felsorolt tevékenységek bármelyike gyermetegnek tűnhet sokak szemében, és legjobb esetben is csak a „játék“ kategóriába sorolják. Röviden felelek erre: a játéknál aligha van komolyabb dolog a világon, és az van a legközelebb a boldogsághoz, aki egész életében képes őszintén játszani...
