„Úgy tervezem, a két hullám között haza tudok repülni” – mondja a telefonba Londonban élő ismerősöm, aki hozzáteszi: Nagy-Britanniában a legtöbben úgy kalkulálnak, hogy miután nyáron lefut a járvány, késő ősszel, kora télen ismét előbukkan.
Merthogy lazítások után ennek kell következnie, ez a járványok természete.
A sorok között ezt mondják azok a német vezető orvosok is, akik tegnap szólaltak meg az ügyben és akiket a Deutsche Welle idéz.
Max Geraedts (Marburgi Egyetem) és Hajo Zeep (brémai kutatóközpont) arra figyelmeztetnek, hogy az újjáéledő európai tömegturizmus, a zsúfolt tengerpartok és a tengerparti bárok melegágyai lehetnek a koronavírus második hullámának.
„Ha valaki egyedül sétál a tengerparton, az veszélytelen, de kellemetlen következménye lehet, ha betérünk egy vendégekkel teli parti büfébe” - véli Geraedts, aki egyrészt arra figyelmeztet, hogy a fertőzést a nyaralók hazaviszik saját országukba, másrészt azt hangsúlyozza, hogy ez veszélyes lehet a fogadó ország lakosságára is.
Jelenlegi tudásunk szerint az európai országokban – svéd és olasz kutatások alapján – a lakosság 7 százaléka fejlesztett ki immunitást a COVID-19 iránt. Ez viszont még nagyon messze van az úgynevezett nyájimmunitástól.
Nyitnak a spanyol nagyvárosok, indulnak a görög kompok
A Euronews mai írásában arról számol be, hogy a járványtól leginkább sújtott Madridban és Barcelonában mától kinyithatnak az éttermek és a bárok.
Éledezik Görögország is, ahol az idegenforgalom a gazdaság ötödét teszi ki. Itt hétfőtől elindultak a kompok a szigetek és a szárazföld között.
Mondani is felesleges: nem mindenki nyugodt.
„A gazdasági válság súlyos lesz ugyan, de emiatt nem lenne szabad kockáztatnunk. A rohanás nem jelenti azt, hogy hamarabb túljutunk a járványon” – idézi az Euronews az egyik spanyol véleményt, de ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy a gazdaság miatt szükséges a nyitás.
Magyarországon is nagyot változott az élet
Aki este végigsétál a városok központjában, az láthatja, hogy Magyarországon is nagyot változott az élet az elmúlt két hétben.
Az üzletekben – a maszkokat leszámítva – alig utal valami a koronavírus-járványra, és az éttermek, szórakozóhelyek is a korábbi állapotokat idézik, csakúgy, mint a közterek és a szolgáltatások.
Sokan fellélegeztek, mondván, a legfőbb ideje volt a könnyítéseknek, hiszen magyarországi számok nem indokolják a szigort, mások viszont aggodalommal figyelik a fejleményeket.
Sok ismeretlenes egyenlet
A valóság az, hogy senki nem tudja pontosan, mire is számítsunk.
Ha összehasonlítjuk az ausztriai (ahol nagyon szigorú korlátozásokat léptettek életbe) és a svédországi (ahol szinte szabadon terjedhetett a vírus) adatokat, azt látjuk, hogy az előző helyen sokkal kedvezőbben alakulnak mind a fertőzések, mind a halálesetek adatai. (E két ország összehasonlítása már csak azért is relevánsnak tűnik, mert mindét helyen fontosnak tartották a transzparenciát.)
Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a járványtól leginkább sújtott Olaszországban és Spanyolországban is visszaszorulóban van a betegség, és Németországban – habár hallani nyugtalanító eseteket - a nyitás után sem fordult meg a kedvező trend.
A BBC néhány nappal ezelőtt tette közzé azt a videóját, amelyben röviden és közérthetően elemzik a koronavírus második hullámának az esélyét.
Felidézik a korábbi nagy európai járványokat, beleértve a száz évvel ezelőtti spanyol náthát, amelynek a második hulláma több áldozatot követelt, mint az első.
Ugyanakkor a mai egészségügyi és informatikai rendszer sokat fejlődött azóta.
A jóslást nehezíti, hogy keveset tudunk a COVID-19-ről, nem tudjuk, hogyan viselkedik különböző évszakokban és hogyan mutálódik majd.
A BBC szerint a vakcina kifejlesztése jelenti majd az igazi fordulópontot, addig viszont résen kell lennünk.
Szóval csak óvatosan a tengerparti bárokban.