Néhány napja nyitott meg a tárlat a budapesti Műszaki és Közlekedési Múzeumban, amin eddig még sehol, soha ki nem állított eredeti tárgyak idézik fel azt a tragikus éjszakát, amikor az 1910-es évek méretrekorder óceánjárója örökre elmerült Új-Fundland partjainál. Persze a tárgyak eredetisége túlnyomórészt abban csak mutatkozik meg, hogy vagy testvérhajókról származnak (tehát ugyanilyeneket találtunk volna a Titanicon is), vagy eredetileg a Titanicra szánták őket, de nem jutottak el a fedélzetre, vagy a Stern Stúdió és a Mid Atlantic Films jóvoltából a Magyarországon forgatott „Titanic” című televíziós sorozat díszletei közül valók - és találunk persze egyéb kapcsolódó kordokumentumokat is. Azzal kapcsolatban azonban kétség nem merülhet fel, hogy mindezek tökéletesen leképezik a kort, és általuk elképzelhetjük, milyen lehetett akkoriban hajókázni az Atlantin. Nézzünk meg párat közülük!
Ismert tény, hogy a Titanic balszerencséje részben a távírászokra testált irgalmatlan munkateher miatt következett be - több, jéghegyveszélyt jelző üzenet nem jutott ugyanis fel a parancsnoki hídra. Így nézett ki akkoriban egy távírói munkaállomás:
Így pedig az első osztályra vezető lengőajtó. A kép bal oldalán újságíró készül mentőmellényben egy mentési gyakorlat modellezésére, aminek során azt mutatták meg a kiállítás szervezői, hogyan kellett volna elhagyni a fedélzetet úgy, hogy mindenki megmeneküljön.
A Titanic méretarányos mása egy biztos kezű magyar modellezőtől, Bicskei Jánostól. A hajó száz éve süllyedt el, ez pedig pont századakkora, mint amekkora a Titanic volt. A készítő korábban úgy nyilatkozott: az eredeti monstrumot nem csak külsejében másolta le, de a megépítés fázisainak sorrendjét is szigorúan tartotta.
Bicskei modellje egy másik perspektívából.
Ezen a képen pedig az is szemügyre vehető, mekkorák voltak a mentőcsónakok a hajótesthez képest...
...Pedig éppenséggel ezek sem voltak kicsik: ez itt egy hasonló darab, mint amilyenben menekültek a kétségbeesett utasok, csak épp a tévésorozatból származik. Bár a fotó nem mutatja, ez eléri az öt méteres hosszúságot.
A White Star Line hajózási társaság saját csészéi felbukkantak több hajón is, jól nézzük meg őket, mert a Titanicon is ilyenből szürcsölhették a koffeindús italokat a dúsgazdagok.
Ez pedig egy, az akkori gőzösökön alkalmazott hajótájoló iránytű, angol nevén compass...
...és így néz ki két lépéssel közelebbről.
A kiállítás felvonultat egy sor, az 1910-es évek elején és a Titanicon (valamint a katasztrófa után) készített diát is fotó formátumban. Akad közöttük néhány, amit - állítólag - a világon még sehol nem láthatott a nagyérdemű. Ezen például Edward John Smith kapitány mered feszesen a messzeségbe.
És így nézett ki a Titanic étterme, benne az elegánsan ívelt karfájú, ránézésre szögecses kárpitozású bőrszékekkel. Érdemes klikkelni a képre, és nagyban is megnézni, mondjuk a cizellált mennyezetet.
Sportolási lehetőségek is szép számban adódtak a hajón, például fallabdapálya.
Itt már nem a könnyed kikapcsolódás az úr: a szerencsétlenség bekövetkezte után emberek gyűlnek a hajótársaság irodája előtt, hogy információkat szerezzenek eltűnt szereteikkről, ismerőseikről. Nem irigyeltük volna a tányérsapkás rendfenntartókat.
Amit itt látunk, az az egyik leghátborzongatóbb fennmaradt emlék: a Titanic visszaindulására készített röpirat. Az óceánjáró április 20-án startolt volna vissza Angliába New Yorkból.
A Carpathia csak egy személyszállító gőzös lett volna a sok közül, de azért vált híressé, mert ők voltak az elsők, akik fogták a pusztulásra ítélt Titanic segélykérő jeleit, és a segítségükre siettek. Magyarok is utaztak rajta, ez itt az egyikük, Drozsnyák Emília eredeti ellenőrzőkártyája...
...és útlevele, "Ferencz József nevében."
A leghíresebb magyar név a katasztrófa kapcsán mégis Dr. Lengyel Árpádé, aki a Carpathia hajóorvosaként irányította a túlélők ellátását. Nem csak a fagypont körüli vízbe zuhant, hipotermiás emberek kezelését kellett felügyelnie, de azokét is, akik pánikszerű menekülésük során szenvedtek töréseket, zúzódásokat - a magyar orvosra sok feladat hárult, helytállásáért több elismerést is kapott később.
Ilyen orvosi táska heverhetett mellette, miközben ellátta a rászorulókat.
És így nézett ki az ő akkori "BKV" bérlete, vagyis utazási igazolványa, valamint fecskendője.
A megmentett utasok levelek sokaságában hálálkodtak neki.
"Megvan az Ön címe, és az első adandó alkalommal, amint el tudok jutni Budapestre, megadom magamnak azt az örömöt, hogy találkozhassam Önnel" - írja egyikük.
József főherceg is sietett kegyeibe fogadni a híressé lett orvost.
A Titanic utóélete már a katasztrófa utáni órákban megkezdődött: hagyján, hogy mindenkinek értékes relikviákra fájt a foga, de volt olyan eset is, hogy egy beérkező mentőcsónakot az újságírók mind egy szálig leraboltak úgy, hogy semmi nem maradt benne. Ez itt most nem egy lopott darab, de bizonyára jó lóra tett, aki hozzájutott: egy cafat a Titanic egyik fonott nyugágyából.
Ez pedig a Titanic másodosztályú étkezőjében "használt" piros szövetdarab. Hogy mire használták, abrosznak, netán törlőkendőnek, arról nem szól a leírás.
A Titanic katasztrófája által ihletett egyik dal hirdetése.
A liverpooli Shipwreck and Humane Society által William Pothero-nak, a Carpathia kapitányának 1918-ban adományozott érem a tanúsított bátorságáért.
Wallace Hartley hegedűs és zenekarvezető volt a Titanicon. Arról vált híressé, hogy még akkor is húzták a nótát, amikor a hajó süllyedésnek indult. Bele is halt - ez a meghívó a temetésére, 1912 májusából.
Smith kapitány dedikált portréja.
Természetesen voltak túlélők, akik életük végéig hordozták a szörnyű emlékek terheit...
...És áldozatok, akik sokkal többen voltak - a Titanicon tartózkodók kétharmada odaveszett.
Az egyedi gyűjtemény 2012. július közepéig látogatható a Műszaki és Közlekedési Múzeumban.
