Az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerülnek az alternatív energiaforrások, amelyek kiválthatják a kőolajat. Vannak azonban olyan országok, amelyek a kőolaj (és a földgáz) exportjára építették fel gazdaságukat, ami komoly veszélybe kerülhet, ha kevesebb kőolajra lesz szükség.
Ugyanakkor évtizedek óta léteznek olyan összeesküvés-elméletek, amelyek szerint egy nemzetközi lobbi akadályozza meg az alternatív energiaforrások, köztük a nem olajalapú üzemanyagok elterjedését. Most megmutatjuk, melyik országok kerülnének bajba az olaj iránti kereslet csökkenésével.
A lista második fele
A lista tizedik helyén Nigéria áll. 37 milliárd hordó olajjal rendelkezik, az 1970-es évek óta meghatározó költségvetési bevételi forrás az olajexport. Nigériában 120 dollár feletti Brent árfolyam kell a költségvetés stabilizálásához.
Líbia olajkészlete 48 milliárd hordó, a líbiai gazdaság lényegében totálisan függ az energiaszektortól.
80 milliárd hordónyi készlete van Oroszországnak, a lista nyolcadik helyezettjének. Az orosz költségvetés szempontjából igen lényeges az olajár alakulása, 100 dolláros hordónkénti ár alatt már gondjai vannak.
A hetedik helyen van az Egyesült Arab Emirátusok, 99 milliárd hordónyi készlettel. Az ország a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezetén (OPEC) belül az egyik legnagyobb kitermelő.
A hatodik helyen áll Kuvait, 104 milliárd hordónyi olajkészlettel. A kis ország GDP-jének fele az olajiparból származik.
Az élmezőny
Irak (ötödik hely) olajkészlete 140 milliárd hordó. Irak nagy részben az állam által irányított gazdasága erőteljesen olajfüggő. Ahogy tavaly év végén az olajárak összeomlottak, a költségvetés bevétele 30 százalékot zuhant. Az OPEC egyik legnagyobb kitermelője az idei évben rekord mennyiségű olajat termelt ki.
Majdnem a dobogón van Irán. Az ország készlete 157 milliárd hordó, a készletek ilyen jelentős mértéke, valamint a jelenlegi alacsony kitermelési szint azt jelenti, hogy ez utóbbinak a fenntartásával, valamint új készletek felfedezése nélkül a következő 120 évben is tudnának még olajat kitermelni.
A harmadik helyen áll Kanada. Olajkészlete 173 milliárd hordó, a kitermelt kőolaj nagy részét az Egyesült Államokba és Európába exportálja.
A második helyre került Szaúd-Arábia, 268 milliárd hordónyi készlettel. Szaúd-Arábia sokkal jobb helyzetben van, mint a térség többi országa, hiszen jelentős pénzügyi tartalékai vannak, amit a korábbi években magas olajárak mellett halmozott fel. Szaúd-Arábiában egyedül a Ghawar olajmező akkora, hogy készletei 4,77 millió olimpiai úszómedencét tölthetne meg.
A Föld legnagyobb olajkészletével, 298 milliárd hordóval Venezuela rendelkezik. Venezuela gazdasága roppant erőteljesen függ az olajtól, az exportbevételek mintegy 96 százalékát az olajértékesítés teszi ki. A kormányzati bevételeken belül az olajbevételek súlya 40 százalékos, a GDP-n belül pedig 11 százalékos. Ahhoz, hogy az ország költségvetése egyensúlyban legyen, a jelenleginél jóval magasabb, 120 dolláros hordónkénti olajár kellene.
(Forrás: portfolio.hu)
