A Központi Statisztika Hivatal (KSH) pénteki közléséből sok minden kiolvasható, de mielőtt elhamarkodott kijelentésekre vetemednénk, nyálazzuk át ezeket a számokat. Kezdjük a hazai pályával.
Erős a shoppingfaktor a magyarok körében
2011 első negyedévében a magyar állampolgárok összesen 3,5 millió alkalommal utaztak külföldre, s ezzel együtt az utazások számának két éve kezdődött csökkenése megállt. Még így is nagynak tűnhet ez a szám, de ne feledjük, hogy sokan nem csak szórakozásból lépik át a határt: honfitársaink egynapos kirándulásainak mindössze egynegyede, míg a többnapos utak 83 százaléka volt turisztikai célú, de összességében a szabadidő eltöltése céljából tett utak száma 6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A nem turisztikai célú motivációk közül a vásárlás és a munkavégzés emelkedik ki, az egynapos utak fele például shoppingolást jelent (a Bécs- és Parndorf-turizmus töretlen népszerűségét mindannyian ismerjük itt a nyugati határszélen).
A külföldre látogató magyarok kiadásainak nagy része, 60 százaléka, azaz mintegy 80 milliárd forint elköltése turisztikai célzatú volt, több mint harmada pedig munkavégzési és vásárlási célú utakhoz kapcsolódott. A KSH szerint jelentősen nőtt az üzemanyag-vásárlás aránya 2010 első negyedévéhez képest, különösen az egy napos utak esetében. A több napra látogatók kevesebbet költöttek kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra valamint szállásra, de arányaiban többet fordítottak élelmiszerre, italra és egyéb árucikkekre tavalyhoz képest - ez is a shoppingfaktor erősödését jelezheti.
Átlagosan hat napot töltöttek nálunk a külföldiek
Az első negyedévben a külföldiek 1 százalékkal több, 16,6 millió napot töltöttek el Magyarországon az előző év hasonló időszakához képest - 76 százalékuk egy napra, 24 százalékuk több napra érkezett. De ki az, aki hozzánk egy napra jön? Nos, 38 százalékuk átutazó volt, de 36 százalék például vásárlás okán fordult meg nálunk. A turisztikai céllal érkezők aránya 1 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, így 17 százalékra nőtt. (Újfent hangsúlyozzuk, ezek a számok az egynapos ideérkezőkre vonatkoznak.)
Mi a helyzet a magyar ugaron több napon át megszállókkal? Nos, e tekintetben jónak mondhatók a hírek: az ő számuk 2008 óta folyamatosan nő, ebben negyedévben 7 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A több napra érkező 1,8 millió utazó 79 százaléka turisztikai céllal érkezett, amiből 14 százalék volt az üzleti utazók aránya. Az átutazók aránya 12, a huzamosabb idejű munkavégzés céljából érkezőké 5 százalék körüli volt. A több napra érkező külföldiek átlagos tartózkodási ideje 5,9 nap volt.
A KSH szerint a külföldiek magyarországi kiadásainak fogyasztási szerkezete összességében stabilnak mondható. Az egy napra látogatók kiadásaik 69 százalékát élelmiszerekre és egyéb árucikkekre, a több napra látogatók kiadásaik 42 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra költötték. Nőtt a szállásra, a vendéglátó-szolgáltatásokra, az üzemanyagra, az élelmiszerekre és italra, továbbá az egyéb szolgáltatásokra fordított kiadási arány, csökkent a közlekedés, a kulturális, a sport és egyéb turisztikai célú kiadások terén.
Összességében elmondható, hogy fogyasztásuk közel kétharmada, 131 milliárd forint a turisztikához kapcsolódott.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
