Viszonylag gyakori jelenség Szombathelyen és Vas megyében is, hogy az emberek hulladékkal tüzelnek. Főleg a hátrányos helyzetű családok, kisnyugdíjasok és az egyedül élők kényszerülnek rá arra, hogy így oldják meg az otthoni melegedést. Szabályozás hiányában a probléma aligha lesz megoldható, pedig súlyos egészség- és környezetkárosító hatása van a szemétégetésnek.
A légzőszervi megbetegedéseket, asztmát, tüdődaganatot és immunrendszer károsodást okozhat már a levegőszennyezés is, de a talajba bejutó, a növényeken és állatokon keresztül a táplálékláncba bejutó káros anyagok hatása sem elhanyagolható sajnos.
A légszennyezési előírások jelenleg csak a 140 kilowatt teljesítmény feletti tüzelőberendezésekre vonatkoznak, de a lakosságot ezek nem érintik, mivel a kandallók és kazánok teljesítménye általában 10-45 kilowatt körül van. Ahogy a lakossági tüzelőanyagokra sincs központi szabályozás, maximum a helyi önkormányzatok alkothatnak egy rendeletet, például a kültéri égetéseknél is ez a helyzet.
Nem mind tüzelőanyag, ami annak látszik
A hulladékkal történő tüzelésre nem áll rendelkezésre statisztikai adat, de tapasztalataink szerint ami éghető, azt el is égetik
– mondta Tóth Lajos a Vas Megyei Kéményseprő Kft. műszaki igazgatója. Komoly problémákat okozhatnak a nem megfelelő tüzelőanyagok és tüzelési technikák, mivel ezek idézik elő a kéménytüzeket, de közük van a kéménnyel és huzattal összefüggő elégtelenségekhez is.
A bontott faanyagok (raklapok, bútorlapok), amik festéket, lakkot, gyantát és egyéb műanyagszármazékot tartalmaznak, de még a nagy víztartalmú fák sem számítanak megfelelő tüzelőanyagnak, mégis a Szombathelyen szilárd-tüzeléssel fűtők nagyjából 20 százaléka elégeti ezeket, további 5-10 százalék pedig a műanyag flakonokat, gumikat és rongyokat is, de ez már az extrém kategória.
A levegő szennyezésen túl a különböző hulladékokkal történő fűtés, tüzelés nagymértékben rongálja a tüzelőberendezést, és az égéstermék-elvezetőt. A kémény, illetve a kályha, kazán belső felületén az égés melléktermékeként az el nem égett anyagok a vízgőzzel keveredve kátrányos, szurkos réteget képeznek, amik tűzveszélyesek (egy kipattanó szikrától meggyulladhatnak). Ebből adódnak a kéménytüzek. Nagyobb szennyezés során a szurkosodás olyan mértékű, hogy nem csak a kéményt, de az azzal határos épületszerkezeteket is átitatja, károsítja
– figyelmeztet Tóth Lajos.
A kéményseprő szolgáltatóknak nem feladata a tüzelőanyagok minőségi ellenőrzése, legfeljebb figyelemfelhívó, illetve tanácsadó szerepe lehet
– tette hozzá.
