Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Úgy néz ki, az önkormányzatok jövőre sem kapják vissza az iparűzési adót

Ezt "javasolja" a kamara, a kormány pedig "megfontolja".

Újabb tárgyalási fordulóval folytatódtak a kötelező legkisebb bérekkel kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán az MTI-vel.

Bodó Sándor, az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a közlemény szerint elmondta: a kormány támogatja azt a munkáltatói javaslatot, amely szerint jövő januártól megszűnne a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás, emellett kész 2,5 százalékponttal csökkenteni a szociális hozzájárulási adót. Az egyszerűsített formában megvalósuló, összesen 4 százalékpontos adócsökkentés önmagában mintegy 500 milliárd forintot hagyna a vállalkozásoknál, amelyet a cégek a béremelések finanszírozására fordíthatnának.

A szakirányú oktatást vagy duális képzést végző gazdálkodók a már elfogadott szabályok szerint 2022. január 1-jétől a korábbiakkal lényegében azonos kedvezményt érvényesíthetnek a szociális hozzájárulási adóból. Így a szakképzéssel foglalkozó vállalkozások a többiekével megegyező mértékű adócsökkentésben részesülhetnek.

A kormány az önkormányzatok költségvetési stabilitását is figyelembe véve megfontolja a korábbi kamarai javaslatot, amely

a helyi iparűzési adó idei mérséklését kiterjesztené 2022-re.

Az intézkedéssel a magyar munkavállalók kétharmadának kenyérkeresetet biztosító kkv-szektor cégei további 150 milliárd forintot takaríthatnának meg.

A helyi iparűzési adó jelenlegi rendszerét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javaslata szerint jövőre is fenn kellene tartani,

a "politikai szélcsend" időszakában pedig (amikor nincsenek például választások) az iparűzési adó egész rendszerét át kellene tekinteni - mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán az MTI-nek.

Parragh László szerint, ha a vállalkozásoknak jövőre is kevesebb helyi adót kell fizetniük, akkor több pénz marad a vállalkozásoknál, amit bérre, fejlesztésre, beruházásra fordíthatnak.

Hozzátette,

a kamara ezen felül az egyéb helyi adók befagyasztását is javasolja a kormánynak,

hogy ne lehessen például ingatlan adót, turisztikai hozzájárulást emelni, mert "a vállalkozói kasszák most elég vékonyak."

Az MKIK elnöke kitért a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének kérdésére is. A béremelésnél mindenkinek, így a kormánynak és a munkaadóknak is terhet kell vállalniuk, miközben a munkavállalók részéről arra van szükség, hogy belássák, ha "a költségvetést meglökjük és rossz irányba mozdul, akkor annak nagy lesz az ára és azt a munkaadók és a munkavállalók fogják kifizetni".

Mindezek miatt a kamara javaslata két részből áll: egyrészt szerintük szükséges a munkaadókat terhelő szakképzési hozzájárulást 1,5 százalékpontos csökkentése, másrészt javasolják a (szintén a munkaadókat terhelő) szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékpontos mérséklését, azaz az MKIK ezt a két elemből álló, összesen 4 százalékpontos munkát terhelő adó és járulék csökkentést tartja szükségesnek 2022. január 1-től. Parragh László kiemelte, számításaik szerint ez a mértékű csökkentés olyan kompromisszumos megoldás, amit a költségvetés még elvisel, ugyanakkor az iparűzési adóval együtt a vállalkozásoknak nagy lehetőséget ad.
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Gazdaság

Tovább az oldalra