Néhány napja írtunk egy cikket a szentgotthárdi kézilabdacsarnok körüli botránnyal kapcsolatban. Akkor kiderítettük, hogy az egymilliárdos beruházás körül óriási balhé van. Az alvállalkozók eltűntek, mert milliókkal tartoznak nekik. Erről itt olvashatnak. 
Ez az ország legelcseszettebb építkezése 2014. April 29. 12:02
Szóval találtunk két olyan alvállalkozót is azóta, akik ugyan megkapták a pénzüket, de csak a bíróságnak köszönhetően. Ők azt kérték, az iparágra jellemző módon, hogy cégeik és a saját neveik ne kerüljenek nyilvánosságra.
Letagadták, hogy ott voltunk
Egyiküket arra kérték fel, hogy végezzen földmunkát az épülő csarnok körül. A vállalkozó bele is ment, megszületett a szerződés, ám egy furcsa véletlennek köszönhetően megtudta, hogy a Nyugat-Magyarországi Mérnökiroda erősségei közé a (pontos) fizetés nem tartozik. Ekkor úgy döntött, csak akkor végzi el a munkát, ha minden nap elszámolnak. Ez rögtön problémássá vált az első nap, amikor leigazoltatta a teljesítést.
Elküldtem a számlát, annak rendje és módja szerint, ám a boríték nem kereste pecséttel visszajött, akkor már sejtettem, hogy itt valami humbug van. Végül odáig mentünk, hogy fizetési meghagyást kellett küldenem, akkor már egyből fontos lett nekik, hogy megkapjam a pénzt. El is utalták. Nem értem, hogy erre miért volt szükség. De ezek a körbetartozások jellemzőek szinte minden építkezésre ma Magyarországon.
Vállalkozó #2 gépek bérbeadásával foglalkozik, és 2012 őszén került kapcsolatba az építtetővel, majd három hónapig számlázott neki.
Ez az egész vérlázító – mondja a cég tulajdonosa. Hihetetlen, hogy milliárdos projektért egy olyan cég a felelős, amely direkt erre alakult egy fillér nélkül. Az első hónapban késve ugyan, de fizettek, a következőben már csak csepegtettek egy kicsit, aztán már csak ígértek, sőt, volt olyan is, amikor azt is letagadták, hogy ott voltunk. Ezt meguntuk, beadtunk egy felszámolási kérelmet, majd az abban szereplő határidő utolsó napján megkaptuk a pénzünk nagyobb részét.
Felesleges érdeklődni
Azt is megtudtuk, a cég többször is megkereste a vállalkozót azzal, hogy a felét megkaphatja a pénzének, ha többiről lemond. Ha nem megy bele, akkor keresztet vethet a tartozására. Szerettük volna erről megkérdezni a Nyugat-Magyarországi Mérnökirodát is, de a sajátos fizetési szokásaikat firtató érdeklődésünkre, csak annyit mondtak:
küldje el a kérdéseit, aztán meglátjuk, Ha lesz kedvem, válaszolok, ha nem, nem
. Ez eddig nem történt meg.
És ha már a felesleges érdeklődésnél tartunk, a cikk megjelenése előtt küldtünk egy e-mailt a felelős minisztériumnak, amelyben a következő kérdéseket tettük fel:
Álljon itt az Emberi Erőforrások Minisztériumának válaszlevele:
