Váratlan eredményt hozott a Publicus Intézet közvélemény-kutatása, amit a Vasárnap Hírek megbízásából végeztek. Arra voltak kíváncsiak, hogy az emberek ma hogyan viszonyulnak az Európai Unióhoz és uniós tagságunkhoz.
Kétharmad ide, kétharmad oda
Az elmúlt években ugyanis a politikai kommunikáció szintjén megsokszorozódtak az EU-t érintő kritikák, sokan uniós tagságunkat is megkérdőjelezik, és vannak, akik szerint az ország problémáiért az EU a felelős. Ezek a kritikák a kormánypárt részéről is elhangzanak, de a Jobbik a leginkább unióellenes politikai erő, ők ráadásul a közvélemény-kutatások szerint ma már a második legerősebb párt Magyarországon.
Az intézet mérése szerint viszont az ország lakosságának közel kétharmada, 63 százaléka tartja előnyösnek uniós tagságunkat. Minden társadalmi csoportban többségben voltak a pozitívan válaszolók, kivéve a Jobbik szavazóit. Náluk megfordul az arány, közel kétharmaduk, 63 százalékuk véli úgy, hogy inkább előnytelen volt uniós tagságunk első 11 éve.
Az intézet rákérdezett arra is, hogy kit tartanak felelősnek azok, akik szerint nem használtuk ki eléggé a tagság előnyeit. A hazai politikát 60 százalékuk hibáztatja, ezen belül Orbán Viktort és kormányát 31, általában a magyar politikusokat 30 százalék nevezte meg. A korábbi, MSZP-vezette kormányokat 11, a hazai korrupciót 3 százalék tartja felelősnek.
Magát az Európai Uniót két százalék hibáztatja, ezen belül egy százalék a túlzott bürokráciát teszi felelőssé. Érdekes, hogy öt százalékuk szerint Magyarország lakói csak ennyire képesek. Egyébként 29 százalék nem válaszolt erre a kérdésre, vagy nem tudott dönteni. Fontos megjegyezni, hogy még a Fidesz-szavazók 20 százaléka is a kormányt tartja felelősnek az elmulasztott lehetősékért.
Most is belépnénk az unióba
Egy másik kérdésre még meglepőbb a válasz, ha a hazai közbeszéd alakulását is figyelembe vesszük. A kérdés úgy szólt, hogy ha most vasárnap lenne a népszavazás hazánk unióba történő belépéséről, akkor hogyan szavaznánk.
A megkérdezettek 57 százaléka szavazna most igennel hazánk csatlakozására, 27 százalék pedig nemmel. Tíz százalék nem tudja, hogyan döntene, hét százalék pedig nem menne el voksolni.
Az intézet az eredményt összehasonlította a hat évvel ezelőtt végzett, hasonló tartalmú kutatása eredményeivel. Ebből az derül ki, hogy a hat év alatt kilenc százalékkal nőtt a tagság támogatóinak aránya, és tíz százalékkal emelkedett azoké, akik nem támogatják uniós tagságunkat. Vagyis, kevesebb lett a bizonytalan, az emberek markánsabban megfogalmazzák véleményüket, mint hat évvel ezelőtt.
Az intézet elemzésében kitér arra, hogy a Jobbik szavazóinak 52 százaléka nem lépne most be az EU-ba, 35 százalékuk viszont igen. Mindez azt jelenti, hogy EU-ellenes politikájával a Jobbik sikerrel begyűjtötte az unióval szkeptikus szavazók nagyobb részét.
Az elemzés azt is megfogalmazza, hogy azok között, akik 2003-ban még nem szavazhattak, de ma már elérték a szavazókort, tíz százalékkal magasabb az EU-val szimpatizálók aránya, mint az idősebb korosztályban. Ők a többi kérdésben is pozitívabban gondolkodnak, mint az idősebbek.
A kérdőíves vizsgálatot 2015. június 11-15-e között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1200 fő telefonos megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,8 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna.
