Végelszámolják a körmendi takarékot

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszavonta a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását, mert az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. Húsz munkanapon belül az országos betétbiztosító kártalanítja a betéteseket. Egyes vezető(k) felelősségét is vizsgálják - közölte a jegybank csütörtökön.

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 100 ezer eurós összeghatárig (mintegy 30 millió forint) kártalanítja a betéteseket, a jogszabályi előírásoknak megfelelően minden jogos betéti követelést kielégít. A takarékszövetkezet közel 13 ezer betétes ügyféllel rendelkezik, az OBA vagyona többszörösen meghaladja a takarékszövetkezetnél elhelyezett betétek együttes összegét.

Az MNB megállapította, hogy a tulajdonosi kör és a vezetés összefonódása olyan felelőtlen kockázatvállalási gyakorlattal párosult, mely nagyon rövid idő alatt ugrásszerű növekedést eredményezett a takarékszövetkezet hiteleiben. A folyósított hitelállományok tényleges problémáit csak az átfogó felügyeleti vizsgálat volt képes feltárni.

Az MNB nem tart "fertőzésveszélytől". A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet súlya minimális a teljes magyarországi hitelintézeti szektoron belül, részaránya a mérlegfőösszeget tekintve 0,1 százalékos, és még közvetlen működési körzetében sem számít meghatározó piaci szereplőnek.

Az MNB megjegyzi, hogy a hasonló típusú intézmények kivétel nélkül élvezik a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) védelmét, melynek tagintézményei ráadásul összességében kedvezőbb prudenciális mutatókkal bírnak és jobb likviditási helyzetben vannak a többi piaci szereplőnél. A Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet az egyetlen olyan szövetkezeti hitelintézet, mely nem tagja az integrációnak, és már annak egyik jogelődjéből, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapból (OTIVA) is évekkel ezelőtt kizárták.

A jegybank minden esetben, ha jogszabályokat sértő gyakorlatot állapít meg, vizsgálja a személyi felelősség kérdését. Ebben az esetben a takarékszövetkezet gazdálkodási helyzetének számottevő romlása - ezen belül egyes konkrét ügyletek - miatt merülhet fel egyes vezető állású személy(ek) felelőssége. Az ezzel kapcsolatos intézkedések folyamatban vannak, azokról a folyamatok lezárultát követően lehet részletesebben beszámolni a közlemény szerint.

A problémás portfolió megtisztítása az MNB által túlzottan kockázatosnak értékelt elemektől több milliárd forintnyi - a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet méretéhez képest óriási - azonnal elszámolandó veszteséggel járna. Ez gyakorlatilag olyan tőkevesztést eredményezne, mely ellehetetlenítené a takarékszövetkezet tőkehelyzetét - indokolta a végelszámolást a jegybank.

Hozzátették, hogy az eszközportfolió átalakítására és megfelelő minőségű hitelek gyors bevonására nincs reális esély a fennálló tulajdonosi kötődések, és a jó ügyfelekért folytatott erős piaci verseny miatt. Az alacsonyabb kockázatú ügyfélkör esetleges megszerzése ráadásul csak alacsonyabb hitelkamatokkal lenne lehetséges, mely nem fedezné a takarékszövetkezetnél lekötött betétek piac felett árazott kamatait. A betétállomány kamatainak csökkentése pedig annak leépüléséhez vezetne, ami tovább súlyosbítaná az amúgy is feszített likviditási helyzetet és könnyen fizetésképtelenséghez vezetne.

A nagyszámú és jelentős részben súlyos jogszabálysértés, biztonsági hiányosság kiküszöbölése, a belső kontrollmechanizmusok kiépítése és így a biztonságos hitelintézeti működés helyreállítása, fenntartása olyan ráfordításokat igényelne, amelyek még középtávon sem tennék lehetővé a nyereséges gazdálkodást. Összességében az MNB megítélése szerint a takarékszövetkezet hosszú távú fenntartható működésének biztosítása csak olyan rendkívüli ráfordításokkal lenne lehetséges, melyek forrása nem biztosított.

Az MNB 2013. november 5-én rendelt ki felügyeleti biztosokat a takarékszövetkezethez, az akkori vizsgálat során a takarékszövetkezet kockázatvállalási tevékenységében és likviditási helyzetében számos problémát tárt fel, amelyek részben irányítási hiányosságokkal függtek össze.

Az MNB akkori közleménye szerint a biztosok kirendelése 2013. november 5. napjától a jogszabályoknak megfelelő működés helyreállításáig, de legfeljebb egy évre szólt.

November 14-én a szövetkezet tulajdonosai közül Török Péter, a takarékszövetkezet egyik tulajdonosa és Töröcskei István, aki szintén jelentős tulajdonnal bír a takarékszövetkezetben még azt közölte, hogy a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet tulajdonosai elkötelezettek az intézmény mellett és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a takarékszövetkezet prudens működése, az elmúlt időszakhoz hasonlóan, továbbra is fennmaradjon.

Azt is kiemelték, hogy a prudens működés fennmaradása érdekében támogatnak minden olyan folyamatot, amely akár egy erős partnerrel történő együttműködést, akár a pénzintézet bankká alakulását elősegítheti.

A Takarékszövetkezet vagyonelszámolója jogszabályi előírás alapján a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kapcsolódó cikkeink

Vizsgálat a körmendi takaréknál - de mi lesz a betétesek pénzével?

A takarék működése külső vizsgáló számára gyakorlatilag áttekinthetetlen.

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Gazdaság