Szombathelyen tavaly szeptemberben avatták Károlyi Antal emléktábláját, amelyet a család – az önkormányzat engedélyével - állított a Március 15. téren. Nem sokkal később, november 24-én a Vas Megyei Építész Kamarában előadást is tartottak munkásságáról.
De ki az Károlyi Antal, akit most újra felfedezni látszik a szakma, és akiről olyan keveset tud a közvélemény?
Mindenekelőtt nevezzük meg néhány szombathelyi épületet, amelyek az ő nevéhez fűződnek: ilyen például a Március 15. téren a Sportház és az SZTK , a Rákóczi Ferenc utcában a Zeneiskola és a Bartók Terem, a Savaria tér épületei a Claudius-kúttal, de ő indította el például a Derkovits-lakótelep építkezését is.
Azaz szinte lehetetlen úgy mozognunk a városban, hogy napi szinten ne találkoznánk valamelyik ikonikus munkájával.
De ő tervezte a büki gyógyfürdő első szakaszát , és a megyén kívül is számtalan helyen otthagyta kézlenyomatát. Komlón, Tatabányán, Várpalotán, Kazincbarcikán tervezett lakótelepeket , aminek bizonyára komoly tétje volt abban az időben, és ha hozzávesszük, hogy nevéhez fűződik a fővárosi Vígszínház újjáépítése is, még jobban kitágul a horizontunk.
„Fiatalon megkapta a háborúban szétbombázott budapesti Vígszínház tervezését, ráadásul az első Ybl-díjasok között volt. Ez nyilván nem volt véletlen.”
Ezt már Feiszt György levéltáros , történész mondja, aki nemcsak az emléktábla avatásán vett részt, de ő volt az előadó az építész kamara fent említett rendezvényén is.
Károlyi Antal a Vas megyei Csempeszkopácson született és gyerekeskedett. Ez a Vas megyei település tele van műemlékekkel és izgalmas épületekkel, melyek minden bizonnyal hatottak rá. A múlthoz való kötődés, az építészeti megoldások esztétikus, finom alkalmazása egész életművén meglátszik: ilyen például a Savaria tér rekonstrukciós kísérlete, vagy ahogy új funkciót (hangversenyterem) adott a zsinagógának.
„Persze, kritizálhatjuk ezeket az épületeket, de a hatvanas években ilyeneket építeni, ráadásul az építőanyagokból és technikából is csak nagyon szűk keresztmetszet állt rendelkezésére. Van, akinek tetszenek, van, akinek nem, de ha figyelembe vesszük, hogy a hatvanas években mennyire gúzsba volt kötve a szellem, hogy mindent jóvá kellett hagyatni egy politikai testülettel, akkor belátjuk, hogy Károlyi mindenből kihozta a legtöbbet”
– véli Feiszt, aki szerint a rendszerváltás utáni épületek vagy átépítések sem biztos, hogy jobban sikerültek, mint amiket Károlyi tervezett annak idején.
Viszont az még ide tartozik, hogy Károlyi Antal szombathelyi főépítészi tevékenysége egybeesik az úgynevezett Gonda-korszakkal .
Gonda György 1957. és 1978. között volt Vas Megye Tanácsának elnöke, emellett országgyűlési képviselő is. Azon kívül, hogy jó kapcsolatokkal rendelkezett a fővárosban, kiemelten kezelte a kultúrát, lokálpatrióta volt és hosszú távú városfejlesztésben gondolkodott. Így jól egymásra találtak Károlyival.
„A 2. világháborút követően a Vasfüggöny tövében Szombathely sokáig mirelit állapotban volt. 1956 után, elsősorban Gonda György politikai bölcsességének köszönhetően azonban megpróbálta behozni az előző korszakban kialakult lemaradását”
– magyarázza Tóth Csaba, az ELTE SEK művészeti vizuális tanszékének docense, aki szintén figyelemmel kíséri a város középületeinek és közterületeinek sorsát.
Ő is úgy véli, Károlyi Antal országos szinten is a korszak egyik legjelentősebb építésze volt, aki a neobarokktól a novecentón keresztül a Bauhaus építészeti szemléletéig jutott el, és aki
a Rákosi-korszakban is emberi arcot tudott adni az épületeinek.
Szombathely neki köszönheti 20. századi építészeti arculatát, különösen a Március 15. tér egységes, modern kialakításával, de jelentősek a helyi műemlékvédelmi és művelődéstörténeti kutatásai is.
Mindebből kifolyólag a docens szerint megfontolandó, hogy a Március 15. tér Károlyi Antal nevét kapja meg.
