Izgalmas életművet hagyott maga után a szocializmus Vas megyei sztárépítésze, akit most újra felfedeznek

Károlyi Antal épületei ma is meghatározzák a városképet Szombathelyen. De nem csak itt alkotott: a nevéhez fűződik többek között az újjáépített budapesti Vígszínház is.

Szombathelyen tavaly szeptemberben avatták Károlyi Antal emléktábláját, amelyet a család – az önkormányzat engedélyével - állított a Március 15. téren. Nem sokkal később, november 24-én a Vas Megyei Építész Kamarában előadást is tartottak munkásságáról.

De ki az Károlyi Antal, akit most újra felfedezni látszik a szakma, és akiről olyan keveset tud a közvélemény?

Mindenekelőtt nevezzük meg néhány szombathelyi épületet, amelyek az ő nevéhez fűződnek: ilyen például a Március 15. téren a Sportház és az SZTK , a Rákóczi Ferenc utcában a Zeneiskola és a Bartók Terem, a Savaria tér épületei a Claudius-kúttal, de ő indította el például a Derkovits-lakótelep építkezését is.

Károlyi Antal építész épületek
A szombathelyi Savaria tér Károlyi Antal munkája
Mészáros D. Zsolt

Azaz szinte lehetetlen úgy mozognunk a városban, hogy napi szinten ne találkoznánk valamelyik ikonikus munkájával.

De ő tervezte a büki gyógyfürdő első szakaszát , és a megyén kívül is számtalan helyen otthagyta kézlenyomatát. Komlón, Tatabányán, Várpalotán, Kazincbarcikán tervezett lakótelepeket , aminek bizonyára komoly tétje volt abban az időben, és ha hozzávesszük, hogy nevéhez fűződik a fővárosi Vígszínház újjáépítése is, még jobban kitágul a horizontunk.

Szocreál lakótelep Komlón - ma is népszerűek ezek a lakások
Józing Antal

„Fiatalon megkapta a háborúban szétbombázott budapesti Vígszínház tervezését, ráadásul az első Ybl-díjasok között volt. Ez nyilván nem volt véletlen.”

Ezt már Feiszt György levéltáros , történész mondja, aki nemcsak az emléktábla avatásán vett részt, de ő volt az előadó az építész kamara fent említett rendezvényén is.

Bartók terem
A Zeneiskola és a zsinagóga
Mészáros D. Zsolt

Károlyi Antal a Vas megyei Csempeszkopácson született és gyerekeskedett. Ez a Vas megyei település tele van műemlékekkel és izgalmas épületekkel, melyek minden bizonnyal hatottak rá. A múlthoz való kötődés, az építészeti megoldások esztétikus, finom alkalmazása egész életművén meglátszik: ilyen például a Savaria tér rekonstrukciós kísérlete, vagy ahogy új funkciót (hangversenyterem) adott a zsinagógának.

„Persze, kritizálhatjuk ezeket az épületeket, de a hatvanas években ilyeneket építeni, ráadásul az építőanyagokból és technikából is csak nagyon szűk keresztmetszet állt rendelkezésére. Van, akinek tetszenek, van, akinek nem, de ha figyelembe vesszük, hogy a hatvanas években mennyire gúzsba volt kötve a szellem, hogy mindent jóvá kellett hagyatni egy politikai testülettel, akkor belátjuk, hogy Károlyi mindenből kihozta a legtöbbet”

– véli Feiszt, aki szerint a rendszerváltás utáni épületek vagy átépítések sem biztos, hogy jobban sikerültek, mint amiket Károlyi tervezett annak idején.

Az SZTK-palota a Március 15. téren
Berzsenyi D. Könyvtár archívum - Járai, 196?.

Viszont az még ide tartozik, hogy Károlyi Antal szombathelyi főépítészi tevékenysége egybeesik az úgynevezett Gonda-korszakkal .

Gonda György 1957. és 1978. között volt Vas Megye Tanácsának elnöke, emellett országgyűlési képviselő is. Azon kívül, hogy jó kapcsolatokkal rendelkezett a fővárosban, kiemelten kezelte a kultúrát, lokálpatrióta volt és hosszú távú városfejlesztésben gondolkodott. Így jól egymásra találtak Károlyival.

„A 2. világháborút követően a Vasfüggöny tövében Szombathely sokáig mirelit állapotban volt. 1956 után, elsősorban Gonda György politikai bölcsességének köszönhetően azonban megpróbálta behozni az előző korszakban kialakult lemaradását”

– magyarázza Tóth Csaba, az ELTE SEK művészeti vizuális tanszékének docense, aki szintén figyelemmel kíséri a város középületeinek és közterületeinek sorsát.

Ő is úgy véli, Károlyi Antal országos szinten is a korszak egyik legjelentősebb építésze volt, aki a neobarokktól a novecentón keresztül a Bauhaus építészeti szemléletéig jutott el, és aki

a Rákosi-korszakban is emberi arcot tudott adni az épületeinek.

Szombathely neki köszönheti 20. századi építészeti arculatát, különösen a Március 15. tér egységes, modern kialakításával, de jelentősek a helyi műemlékvédelmi és művelődéstörténeti kutatásai is.

Mindebből kifolyólag a docens szerint megfontolandó, hogy a Március 15. tér Károlyi Antal nevét kapja meg.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Kultúra