Kétévente teszi közzé a Magyarországon csak Természetvédelmi Világalap néven és pandamacis logójáról ismert WWF a nagyszabású Living Planet Reportot, ami konkrét számokkal mesél a bolygónk aktuális állapotáról. A 2012-es jelentés tegnap látott napvilágot (amit ide kattintva bárki elolvashat, angoltudás előny), és sajnos kifejezetten zord kilátásokat vetít előre. A jelentés szerint a legsúlyosabb probléma az, hogy jelenleg 50 százalékkal több energiaforrást használunk, mint amennyit a bolygónk egyáltalán nyújtani bír nekünk - és ha ezzel nem kezdünk valamit, 2030-ra már két Föld sem lesz elég.
Túlfogyasztásunk olyan kritikus mértékig dagadt, hogy a biológiai sokféleség 1970 óta 28 százalékkal csökkent, legnagyobb elszenvedői pedig az édesvízi élőlények, amik 70 százalékkal vannak kevesebben, mint negyven éve - de Ázsia tigrisei és a trópusi fajok sem sokkal maradnak le. De nem csak az állat- és növényvilágot fenyegetik úrias igényeink, hanem a teljes emberiség jövőjét is - ezt volna jó megértenünk, és mihamarabb tenni ellene, mutat rá a riport.
Pazarlók feketelistája
Ehhez pedig elsősorban önmérsékletet kell tanúsítanunk. És elsősorban a legsúlyosabban pazarló nemzeteknek, amiknek Top 10-es listája így néz ki: Katar, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek, Dánia, az USA, Belgium, Ausztrália, Kanada, Hollandia és Írország. Magyarország a 47. a sorban, ami persze nem azt jelenti, hogy mi olyan nagyon jók volnánk, valószínűleg csak azért nem pazarlunk, mert többnyire nem engedhetjük meg magunknak. Ezért vannak az élbolyban jóléti államok, és ezért jönnek utánunk olyan nem túl tehetős nemzetek a kisebb ökológiai lábnyomukkal, mint Bulgária, Ukrajna, Paraguay vagy Botswana.
További megdöbbentő adatok is kiderültek. Pengeélen táncolunk például azzal, hogy a Föld proteinkészletének jelentős részét adó halállományból 2005-ben már évi 87 millió tonnát halásztunk ki a saját gyomrunk kedvéért, az erdőirtások pedig a legjelentősebb környezetkárosító tényezőnek számító szén-dioxid kibocsátás visszaforgatásának egyötödén ejt csorbát.
A 2012-es Living Planet Report bevezetőjében egyébként André Kuipers holland asztronauta és a WWF nagykövete is megszólal, egyenesen a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről, ahol az a munkája, hogy messziről figyelje a Földet. Ő így fogalmaz:
képesek vagyunk megmenteni az otthonunkat, megvédeni a bolygónkat. Nem csak a saját boldogulásunkért, hanem mindenekelőtt azokért a nemzedékekért, akik utánunk jönnek. Birtokában vagyunk a megoldásnak. És mindenki hozzájárulhat, hogy jobb döntések szülessenek arról, hogyan irányítsunk, termeljünk és fogyasszunk. A bolygóval való jobb törődés a mi kezünkben van.
Hogyan járulhatunk hozzá a nagy egészhez?
Hangozzék bármilyen képtelenül is, vannak dolgok, amiket ha mindannyian betartanánk, visszafordíthatnánk a jelenleg világkatasztrófa felé mutató, mostoha folyamatokat. A büszke kezdő lépéseket akár holnaptól is foganatosíthatjuk.
Legkönnyebben otthonunkban kezdhetjük el a spórolást. A csapokat rendesen zárjuk, a csöpögőket javíttassuk meg, hosszú vízeregetés helyett szokjunk rá a gyors tusolásokra, és egy víztakarékos zuhanyrózsával mi is jól járunk. Kapcsoljunk ki minden elektronikus készüléket, ha épp nem használjuk őket, hiszen még a stand-by mód is 10-60 százalékban zabálja az áramot, valamint húzzuk ki a konnektorból az éppen nem használt töltőket.
Ne zúgassuk a radiátort télen, inkább húzzunk fel egy pulóvert, nyáron ellenkezőleg: ne toljuk fel maximumra a klímát, és szigeteljük le a nyílászárókat, ha még nem tettük volna meg. Mivel az állatállomány nagyobb hatással van az ökoszisztémákra, mint a zöldségtermények, a húsfogyasztásunkból is érdemes visszavennünk - ma már vannak rendkívül tápláló vegetáriánus ételek is, a thai currys remekektől az olasz tésztaételekig.
Bár a Rio+20 környezetvédelmi csúcstalálkozó, ahol a kormányok talán egy, a kiotói egyezményhez hasonló megegyezésre jutnak, még júniusig várat magára, mi addig is Kellemes Földmentést Kívánunk mindenkinek!
