Rendhagyó színházi élmény részesei lehetnek azok, akik ellátogatnak a Weöres Sándor Színház soron következő bemutatójára.

Az alkotók – még a valóságshow-k megjelenését megelőző boldog békeidőkben, 1998-ban - hosszú hónapokon keresztül járták a városi kisember mindennapi életének tereit, és az ott gyűjtött beszélgetések, történetek alapján készült el az előadás. Vagyis esetükben igaz a megállapítás: a jeleneteket az élet írta. A próbák során a szövegek csupán dramaturgiailag kerültek átfésülésre. A végeredmény: könnyfakasztóan mulatságos életképek Közép- Európa legközepéből.

Koleszár Bazil Péter- Sultz Sándor:

SZEREPLŐK:

CSABA – Kálmánchelyi Zoltán
VERONIKA/BRIGI – Péter Kata
JÁNOS/TASMÁS/SANYI – Orosz Róbert
PISTA/BÉLA – Endrődy Krisztián
GYUSZI/DZSONI/DÉNES – Bajomi Nagy György
ATIS – Horváth Ákos
BERNADETT – Senkovics Petra

Jelmez: Varga Alexandra

Kellék: Nagy Kornél

Dramaturg: Sultz Sándor

Rendező munkatársa, súgó: Kovács Nóra

Rendező: Koleszár Bazil Péter

GAÁL József – DARVAS Ferenc – VÁRADY Szabolcs – BOGNÁR Róbert

enés bohózat

Gaál József, a magyar színműirodalom klasszikusa idén kétszáz éve született a Szatmár vármegyei Nagykárolyban (ma Románia). Vígjátékát, amelyet Gvadányi József „hőskölteménye” ihletett, 1838-ban mutatta be a Nemzeti Színház. Mai színpadra Bognár Róbert és Schlanger András alkalmazta, a dalszövegeket Várady Szabolcs, a zenét Darvas Ferenc írta.

A történet egy vidéki színházban kezdődik. A társulat Shakespeare-bemutatóra készül, a nézők már várják, hogy felmenjen a függöny, de ehelyett nagy zenebona támad: a színészek sztrájkot hirdetnek elmaradt gázsijuk miatt, a nézők viszont ragaszkodnak hozzá, hogy darabot lássanak a pénzükért. Végül megszületik az egyezség, A peleskei nótáriust adják, mert az biztos siker.

Innentől kezdve két szálon fut a cselekmény; nyomon követhetjük a tekintélyes és felvilágosult Zajtai Zajtay jegyző úr halálos veszedelmekkel és zajos botrányokkal teli útját Nagypeleskétől, zsiványtanyán, Nemzeti Színházon át fia boldog esküvőjéig, miközben esküdt ellensége, Tóti Dorka, géczi boszorkány semmi ármánytól, fekete mágiától vissza nem rettenve próbálja útját állni és elpusztítani. A vérfagylalóan komikus, fülbemászó dallamokkal, tánccal, énekkel fűszerezett jelenetek közben fel-felbukkannak a színház jól ismert figurái, a bakafántoskodó tűzoltó, az öntudatos kellékes vagy a sértett szubrett. Mire a Zajtay család behajózik a boldogság révébe, a színházban is kitör a várva várt siker.

SZEREPLŐK:
Zajtai, peleskei nótárius / Szabó Tibor
Tóti Dorka, géczi boszorkány, színész / Orosz Róbert
Baczur Gazsi, néző / Zayzon Zsolt
Bíró, Hopfen, tűzoltó, színész / Szerémi Zoltán
Éjjeliőr, botos, Othello, színész / Bajomi Nagy György
Rendező, szobalány,banya, Bandi, Keserű / Kelemen Zoltán
Sebestyén, betyár,banya, néző: Kálmánchelyi Zoltán
Korcsmáros, kávés, betyár, banya, néző, Halmi / Endrődy Krisztián
Első bojtár, Laczi haramiavezér, banya, Krockbrock, Savi, néző, ló / Horváth Ákos
Sándor, betyár, banya, Pazardi, színész / Poppre Ádám
Bíróné, cafka, Nina, színész / Németh Judit
Desdemona, 1. kellékes,banya, cafka, színész / Nagy Cili
Fanni, cafka,banya, színész / Csonka Szilvia
Második kellékes, szobalány, Ella, cafka, banya,néző / Märcz Fruzsina
Zsuzsi, Gizella, szobalány, színész, banya, súgó / Alberti Zsófia
Banya, Kati, Elvira, vokál, Éjkirályné / Senkovics Petra
Kellékes, banya, vokál, néző / Lévai Tímea
Bojtár, néző, banya, szobalány,vokál / Szabó Róbert Endre

Díszlet, jelmez: Zeke Edit
Zenei vezető: Müller Péter
Korrepetitor: Falusi Anikó
Koreográfus: Bodor Johanna
Kellék: Nagy Kornél
Ügyelő: Győrváry Eszter
Súgó: Kiss Lívia
Rendezőasszisztens: Pintér Krisztina
Rendező: Schlanger András

ARTHUR MILLER: AZ ÜGYNÖK HALÁLA

beszélgetések két részben, rekviemmel

fordította: Hamvai Kornél (2011)

Szereplők:
WILLY LOMAN / Jordán Tamás
LINDA / Kiss Mari
BIFF / Orosz Róbert
HAPPY / Kálmánchelyi Zoltán
BERNARD / Endrődy Krisztián
NŐ / Senkovics Petra
CHARLEY / Ujlaky László
BEN BÁCSI / Avass Attila
HOWARD WAGNER / Kelemen Zoltán
JENNY / Unger Tünde
STANLEY / Vass Szilárd
MISS FORSYTHE / Varga Dóra
LETTA / Lévai Tímea

Díszlet: Valló Péter
Jelmez: Dőry Virág
Dramaturg: Duró Győző
Ügyelő: Győrváry Eszter
Súgó: Kiss Lívia
A rendező munkatársa: Juhász Ádám

RENDEZŐ: Valló Péter

ingyencirkusz két részben

John Osborn: Look back in Anger című drámája alapján
Fordította: Losonczi Gábor

Aktuális-e még Osborne 1956-ban írt drámája?

Kínzó klausztrofóbia, fullasztó betonszarkofágok kielégületlenségtől fülledt éjszakái, perspektíva nélküli lézengés, az emberi értékek devalválódása, a tehetetlen szerelem brutalitása, tébolyító garzonok néma fülkeforradalmai, gyűlölet, üvöltés a szeretetért, egyedüllét, kozmikus társasmagány.

Dühöngő ifjúság.

A francia Mathieu Kassovitz 1995-ben készült, Gyűlölet című filmjében a következő mondatok hangzanak el: „Egy társadalom zuhan lefelé. Miközben zuhan, azt mondogatja magának, eddig minden rendben, eddig minden rendben, eddig minden rendben. Nem a zuhanás számít, a leérkezés.”

Tíz évvel később, 2005-ben Párizs lángokban állt, 2011 nyarán London utcáin gyújtogattak és fosztogattak. …

Kik voltak az elkövetők? A kallódók, a munkanélküliek, a szeretetlenek, a kirekesztettek, a „megalázottak és megszomorítottak”.

A dühöngő ifjúság.

Nem kérdés, aktuális-e Osborne 1956-ban írt drámája.

Szereplők:
Jimmy Porter / Poppre Ádám
Cliff Lewis / Szabó Róbert Endre
Alison Porter / Alberti Zsófia
Helena Charles / Lévai Tímea

Látvány: Kiss Borbála
Dalszövegek: Kelemen Zoltán
Trombitán közreműködik: Takács Dániel
Súgó: Jenei Ágnes
Rendezőasszisztens: Juhász Ádám
Rendező: Nagy Cili

„A falakon őrlődve teremtő, kontemplált, aszketikus és konok, életakarásba menekülő és spleenes művészek, írók, színészek portréi sorakoznak vibráló ritmusban, egymásnak feleselve. Egy társaság. Egy szellemi brancs. Legalábbis egy kor.”
(Bojár Iván András)

A belépés díjtalan.

MASTEROFF-EBB-KANDER: KABARÉ

Igazság és értelem egy sötét időszakra talán elnyomható odakünn – bennünk mindörökre szabad marad, és a szellem a művészet derűs magasságából nem egyedül és magára hagyottan, hanem minden jóravaló ember biztos szövetségében neveti a győztes ostobaságot. (Thomas Mann: A pillanat csúcsán. Princeton, 1938. október.)

1930, Németország. Clifford Bradshaw, a fiatal amerikai regényíró Szilveszter éjszakáján érkezik Berlinbe, a szabad és szabados világvárosba. Szinte azonnal magával ragadja a pezsgő éjszakai élet, a pikáns és szókimondó kabarék világa. Megismerkedik egy különös angol lánnyal, Sallyvel, a Kit Kat Klub feltörekvő ifjú énekesnőjével. A lány hozzáköltözik, és megkezdődik viharos együttélésük, mely minden kötöttségtől és előítélettől mentes, éppúgy, mint a szűk közeg, amelyben élnek. Csakhogy Berlin ekkor már nem csupán a művészek és bohémek fővárosa, hanem a fasizálódó Németországé is: a vidám hétköznapokba észrevétlenül beszivárog a rettenet, és az addigi kívülállókat választásra kényszeríti.

A Kabaré történetének alapját Christopher Isherwood Goodbye to Berlin (Isten veled, Berlin) című novellafüzére szolgáltatja, mely az író Berlinben töltött éveinek (1929-1933) élményanyagából ihletődött. Joe Masteroff szövegkönyvéből – Fred Ebb dalszövegeivel és John Kander zenéjével – nagysikerű Broadway-musical született 1966-ban, de a darabot Bob Fosse 1972-es filmfeldolgozása tette világszerte ismertté. A Kabaré azóta folyamatosan műsoron van a világ nagy musicalszínpadain és a magyar zenés- és prózai színházakban egyaránt.

SZEREPLŐK:

SALLY BOWLS / Fekete Linda
KONFERANSZIÉ / Szabó Tibor
CLIFF / Kálmánchelyi Zoltán
ERNST / Orosz Róbert
SCHNEIDER KISASSZONY / Kiss Mari
KOST KISASSZONY / Németh Judit
SCHULTZ ÚR / Jordán Tamás

ROSIRE / Varga Dóra
LOLO / Lévai Tímea
FRANCHIE, MAJOMLÁNY / Papp-Ionescu Dóra
BRUNHILDE / Senkovics Petra
BETTY / Ostyola Zsuzsa
HELGA / Németh Gyöngyi
KATRIN / Németh Éva
MAUSSCHEN / Korponay Zsófi
VÁMTISZT, VAK, TENGERÉSZ / Balogh János
TENGERÉSZ / Szabó Róbert Endre
KISFIÚ / Grünwald Dávid
BOBBY / Kristóf Roland
VICTOR, TAXIS / Budai Dávid
MAX / Černay Štefan

Díszlet: Horesnyi Balázs
Jelmez: Velich Rita
Jelmeztervező-asszisztens: Hugyecz Ágnes
Zenei vezető: Döme Zsolt
Koreográfus: Bodor Johanna
Koreográfus-asszisztens: Sziráczky Rita
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Zenekarvezető: Müller Péter
Korrepetitor: Falusi Anikó
Ügyelő: Németh Éva
Súgó: Kiss Lívia
A rendező munkatársa: Juhász Ádám

RENDEZŐ: Béres Attila

- zenés komédia -

A Könnyű préda főhősnője – maga a könnyű préda - egy középkorú szépasszony, aki harminc évnyi házasság után éppen most temette el harminc évvel idősebb férjét, a dúsgazdag építési vállalkozót. Hatalmas örökség birtokában, még csaknem gyönyörű nőként új életet kezdhet. Akad is jelentkező bőven, aki ebben így vagy úgy segítségére lenne: vele csaknem egyidős, súlyosan szenvedélybeteg mostohafia, annak Floridában élő rockzenész barátja, a családi vállalkozás cégvezetője, az ambiciózus fiatal szívtipró, a költői lelkű idős nőgyógyász, és az elhunyt legjobb barátja, aki milliárdosként is visszasírja a Kádár-rendszert és a munkásőrséget. A történetben megjelenik két pitiáner kis gengszter, tiszteletét teszi a római légió, és megdöbbentő hírekkel beállít egy erdélyi kislány is a Csíki havasokból...
A csendes megemlékezésnek induló halotti toron hamar elszabadulnak az indulatok, s ezen még az sem segít, hogy az özvegy sógornője csodás képességű, tisztánlátó médium, csakratisztító és gyümölcsjós.
A meséhez zene is jár; a szereplők időnként dalra fakadnak, és megszólaltatják a szituációhoz és karakterükhöz illő népszerű slágereket.

KLÁRIKA, (52) hervadó szépasszony, friss özvegy / Udvaros Dorottya
GYURIKA, (39), a nevelt fia / Orosz Róbert
PATEK, (kb. 40) Gyurika barátja, világmegvető / Szerémi Zoltán
RICHTER ÚR, (70 felé) az elhunyt barátja, szemétégető vállalkozó / Hollósy Frigyes
DR. ZÁM, (70 felé), az elhunyt barátja, nőgyógyász főorvos / Jordán Tamás
MÁRTA, alias Főnix Mirella (70 felé) Gyuri húga, tisztánlátó médium / Lázár Kati
MARIETTA, (alig 20) ifjú színésznő / Märcz Fruzsina
KRISZTIÁN, (nincs még 30) ifjú titán / Zayzon Zsolt
SANKÓ, ifjú autótolvaj / Endrődy Krisztián
YVETTE, egyszerű, könnyűvérű lány / Alberti Zsófia

Továbbá:
Lévai Tímea
Pusztai Fanni
Poppre Ádám
Szabó Róbert
Varga Dóra

Dramaturg: Perczel Enikő és Bognár Róbert
Zene: Müller Péter (zongora)
Ügyelő, asszisztens: Schmidt Róbert
Súgó: Papp-Ionescu Dóra

RENDEZŐ: Schlanger András

JEGYVÁSÁRLÁS:
augusztus 1-jétől a Jegyirodában vagy on-line (várhatóan) 2011. július 15-től a színház honlapján.

GEORGE BERNARD SHAW: PYGMALION
fordította: Nádasdy Ádám

Henry Higgins, a fonetika megszállott tanára kiemel a „gödörből” egy utcai virágáruslányt, és fogadást köt barátjával és amatőr nyelvészkollégájával, Pickering ezredessel, hogy fél év alatt hercegnőt farag a csatornatöltelékből. A tanítás eredményeképpen a „csatornatöltelék” szépen fejlődik, trágár szókincse, alpári stílusa néhány hónap alatt lekopik róla, és helyén előbukkan egy sehova sem tartozó, társadalmi környezetéből kiszakított, semmihez sem értő teremtmény, aki régi életét már nem vállalhatja, új életének folytatásához pedig nem rendelkezik kellő anyagi háttérrel.

A szerző ugyan vígjátéki technikával bonyolítja a történetet, témájában azonban összetett kérdéseket feszeget: mit jelent a kultúra valójában, kinek jár alanyi jogon és ki az, akinek lehetőségei végzetesen korlátozottak. Illetve: szerelem-e az az összetartozás, mely teremtő és teremtett lény között kialakul, és ha igen, jóra vezet-e a beteljesülése?

Bernard Shaw darabja alapvetően romantikus komédia, de a szerző iróniája, nem túl visszafogott társadalomkritikája és fanyar életszemlélete nem engedi, hogy hosszan megfeledkezzünk mese és valóság különbségéről. Az ókori mítosz Galateája boldog házasságot köt Pygmalionnal, alkotójával. A modern kor Elizája már nem hódol be olyan könnyen, mint hajdanvolt elődje.

A Pygmalion 1912-ben íródott, először német fordításban jelent meg 1913-ban, majd angolul 1914-ben. Az ősbemutató is németül volt 1913-ban a bécsi Burgtheaterben. 1914-ben került színre Londonban, illetve (a londonit néhány hónappal megelőzve!) a pesti Vígszínházban. A műből 1938-ban film készült, forgatókönyvét a 82 éves Shaw írta (Oscar-díjat kapott rá), s ebből azután néhány filmszerű részletet átvett a darab 1941-es kiadásába. A Pygmalion alapján írta 1955-ben Alan J. Lerner a My Fair Lady c. musical szövegét, amelyből nagy sikerű zenés film is készült.

SZEREPLŐK:
HENRY HIGGINS nyelvész, a fonetika tanára / TROKÁN PÉTER
HIGGINSNÉ, az anyja / SÓLYOM KATI m.v.
PEARSNÉ, a házvezetőnője/ nagykövetné VLAHOVICS EDIT
FREDDY Eynsford-Hill / POPPRE ÁDÁM
EYNSFORDNÉ, az anyja /ANDAI KATI
CLARA, a húga / ALBERTI ZSÓFIA
PICKERING, nyugalmazott ezredes, amatőr nyelvész / BAJOMI NAGY GYÖRGY
ALFRED Doolittle, részeges kukás / SZERÉMI ZOLTÁN
LIZA, hivatalos nevén Eliza, a lánya, virágárus / CSONKA SZILVIA
Második járókelő/ Nepommuck / HORVÁTH ÁKOS
Taxisofőr/ nagykövet / VASS SZILÁRD
Első járókelő, egyszerű ember
Harmadik járókelő/ szobalány Higginsnénél
Negyedik járókelő/ lakáj a követségi estélyen
Ötödik járókelő / lakáj a követségi estélyen

Díszlet: Árvai György
Jelmez: Szűcs Edit
Dramaturg: Ari-Nagy Barbara
Zene: Zságer-Varga Ákos
Fény: Bányai Tamás
Ügyelő: Győrvári Eszter
A rendező munkatársa/ súgó: Pintér Krisztina

RENDEZŐ: Keszég László

- játék két részben –

A mű Hamvas Béla: Bizonyos tekintetben című kisregénye szövegeit és néhány szituációját tartalmazza. Megírása tisztelgés is Hamvas Béla előtt.
A történetet és az eredeti mű szereplőit egy hajó fedélzetén kelti életre a szerző. A hajó nem tudni pontosan mióta, de már több éve egy kikötőben vesztegel. A kapitány már régen nem vágyik hosszú utakra. Hivatást is váltott, nőjével, Dömper kisasszonnyal kolbászt gyártanak. A szurrogátum, vagyis töltelék, akármiből nem lehet. A cselekmény apropója, hogy a kapitány a város piacán találkozik két régi ismerősével - Mirabellel és a Vendéggel. Ők hárman évekkel ezelőtt, egy furcsa város melletti táborban találkoztak össze, a 21-es számú barakk felgyújtásakor. A tettes sosem lett meg. A hajóra mennek, a kapitány vendégül látja a társaságot, s újra megpróbálják felderíteni az esetet.

Szereplők:
Mirabel / Orosz Róbert
Dirth / Endrődy Krisztián
Kapitány / Horváth Ákos
Vendég / Bajomi Nagy György
Dömper kisasszony / Varga Dóra

Dramaturg: Németh Virág
Díszlet: Madzin Attila
A rendező munkatársa: Kovács Nóra
Rendező: Koleszár Bazil Péter
Az előadás a Junion Színházzal közös produkció.

Szeptember 14.

Aki kérdez: Horváth Ákos
Aki válaszol: Budai Dávid

Szeptember 21.

Aki kérdez: Németh Judit
Aki válaszol: Unger Tünde

Németh Judit kiváló színész és nagyszerű énekes. Minden létező énekes szerepet szeretne eljátszani. Ha a világ valamennyi dalának eléneklésére nem is kerülhet sor ezen az esten, de a kedvencekére igen.
A fikciós keretjáték egy szerződtetési tárgyalás. Jordán Tamás igazgató hallgatja Németh Judit színésznőt. A téma, hogy mit szeretne játszani a soron következő évadban. A színésznő tele van vággyal, ambícióval. Ezt is szeretné elénekelni, azt is és talán amazt is. Meg is mutatja, el is énekli a dalokat, hiszen a színház zenei munkatársa Müller Péter ott ül a zongoránál. Ebből áll össze az est: kedvenc dalok mellett megismerkedünk a színésznő és az igazgató szerződések idejére eső problémáival.

Jegyár: 1.500 Ft