Termeljünk helyi terméket – Lesz munka, jobb lesz a gazdaság és még értékeket is őrzünk!

A helyi termék érdekes gazdasági kategória, viszont komoly szerepe lehet az elmaradottabb térségek fejlődésében. Akár még a munkaerőpiacon is segíthet.
 
 

Termeljünk helyi terméket – Lesz munka, jobb lesz a gazdaság és még értékeket is őrzünk!

A helyi termék érdekes gazdasági kategória, viszont komoly szerepe lehet az elmaradottabb térségek fejlődésében. Akár még a munkaerőpiacon is segíthet.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Termeljünk helyi terméket – Lesz munka, jobb lesz a gazdaság és még értékeket is őrzünk!

A helyi termék érdekes gazdasági kategória, viszont komoly szerepe lehet az elmaradottabb térségek fejlődésében. Akár még a munkaerőpiacon is segíthet.

A helyi termék fogalmának meghatározásához Hutflesz Mihálynak, a Régiófókusz Kht. ügyvezetőjének segítségét kértük. A cég öt éve foglalkozik az ún. helyi termékek piacra jutásának támogatásával, tavaly nyáron például megnyitották Szombathelyen, a Kisfaludy utcában a Nyugat-Pannon Ökorégió Információs és Promóciós Központot. Itt beszélgetünk az ügyvezetővel, miután az előtérben megcsodáltuk a kis bemutatót, amely a régió vezető helyi termékeit mutatja be. A cég nevéhez fűződik például az első alkalommal 2004-ben megrendezett Őrségi Tökfesztivál sorozat is, és még jó néhány, a helyi termékekre specializálódott rendezvény is.

Egyedi karakter, helyi haszon
Nézzük, mit is jelent a helyi termék kifejezés. Hutflesz Mihály gyors definíciót fogalmaz: Azok a termékek, amelyek hozzátartoznak egy adott település, térség, tájegység, régió identitásához, és létrehozásukban a helyi gazdasági rendszer vesz részt. A termelés során létrejövő hozzáadott érték helyi szinten jelenik meg, helyi szinten járul hozzá az egzisztenciák fejlődéséhez. A helyi termékeket jellemzően mikro- és kisvállalkozások termelik, amelyek között jelentős az önfoglalkoztató vállalkozás. Az ügyvezető, a könnyebb érthetőség kedvéért említ néhány példát is: őrségi tökmagolaj, vasi dödölle, höveji csipke, tájborok.

Ezek a termékek több, közös jellemzővel is rendelkeznek, így általában kisebb mennyiségben készülnek, egyedi, az adott térségre jellemző karakterük van. Ami, persze hosszú idő alatt alakul ki, gondoljunk csak az őrségi kaspóra, kerámiákra, vagy a kőszegi tájborokra.

Hutflesz Mihály szerint a helyi termékek piacra juttatása speciális technikát igényel, amely három elemből áll. Az első, persze, a termékfejlesztés. A terméknél fontos a hagyomány, az eredetiség, a természetesség, a néprajzi hitelesség, és ismét előjön a helyi identitás fogalma is. A felhasznált anyagoknak pedig helyileg megtermelhetőnek, előállíthatónak kell lenni, mint például a bioméznél vagy a kecskesajtnál.

A jogszabályok nehezítik
A helyi előállíthatóság, helyi termelés azt is jelenti, hogy helyi munkaerőt alkalmaznak, és a foglalkoztatás előnyei is ott jelentkeznek. Komoly előny a helyi termékeknél, hogy mivel értékesítésük döntően helyben történik, környezetterhelésük minimális. Gyakorlatilag arról van szó, hogy nem kell nagy távolságra szállítani őket.

A második elem az értékesítési csatorna. A helyi termékek eladása alapvetően helyben történik, jó esetben viszont sikerül kimozdulni az adott térségből. Ez azonban nem tűnik olyan egyszerűnek, mint első hallásra gondolnánk.

Hazánkban ugyanis meglehetősen körülményes, jogszabályokkal korlátozott a helyi élelmiszerek értékesítése. Míg a külföldi országok nagy részében 6 – 8 féle lehetőség is áll a gazdák rendelkezésére, nálunk nem éri meg az előírt feltételek kialakítása, a szigorú előírások betartása olyan költségekkel jár, amelyek miatt a helyi élelmiszerek elveszítik versenyképességüket.

Néhány lehetőség azért van, ilyen például a falusi turizmushoz sorolható vendégasztal fogalma. A szállásadónak lehetősége van arra, hogy saját asztalához meginvitálja vendégét, és ezért térítést, magyarul pénzt kérhet. Szinte nevetséges az a kitétel, hogy ugyanezt, mondjuk, szomszédjaival nem teheti meg.

Elmehetünk vásározni
Az ügyvezető a nehézségekre példának említette a pénteki szentgyörgyvölgyi vásárt, ahol egy vállalkozó tökös-mákos rétes értékesítésére kért engedélyt. Nem kapott, mert az ÁNTSZ szerint túl sok a sütés és az eladás helyszíne között lévő 80 km-es távolság.

Így a helyi élelmiszerspecialitások értékesítésére szinte csak az idegenforgalom nyújt lehetőséget. Több értékesítési pontot kell létrehozni, mondjuk szállodáknál, egyéb szálláshelyeknél, termálfürdőknél. Itt a cél az, hogy a termék eljusson a helyi lakossághoz, és a turistákhoz is. Akik, ugye, elviszik annak a hírét.

A nem élelmiszer jellegű helyi termékeknél könnyebb a helyzet. Itt alapvetően kézművesek portékáiról van szó, ezeket könnyű vásárokon, nagyobb rendezvényeken eladni. Persze, itt is szó van a helyben történő eladásról, mindenkinek ajánljuk, hogy autózzon végig Magyarszombatfán, minden második háznál helyi fazekastermékeket kínálnak.

Nem csak termelni, hirdetni is kell
A harmadik elem pedig a marketing-kommunikáció. Nem elég ugyanis az, ha van egy (vagy több) kiváló minőségű, speciális termékünk, azokat helyben eladásra kínáljuk, vagy időnként elmegyünk vele vásározni. A terméket ismertté is kell tenni, tudatni kell, hogy létezik, és hol lehet hozzájutni.

A marketing-kommunikációnak két fő célja van. Egyrészt, mivel a helyi termék identitással bír, alkalmas arra, hogy a térséget népszerűsítse. Másrészt pedig, ha megvalósul az adott régión kívüli értékesítés, a bevétel erősíti a helyi egzisztenciát, magyarul gazdasági bevételt hoz a térségnek. Ezért is ajánlják a szakemberek, hogy a sikeres termék előállítását olyan szintre fejlesszék, hogy abból jusson a térségen kívüli piacra is. A szakemberek egyébként az adott térséget 100 km sugarú körben szokták meghatározni.

Közös arculat, magasabb haszon
A Régiófókusz Kht. ezért is kezdeményezte négy évvel ezelőtt az említett Őrségi Tökfesztivált, amely mára komoly nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát. Hutflesz Mihály úgy véli, a régióban nagy szerepük lehet a helyi termékeknek a gazdaság erősítésében. Több emblematikus termék is van, most a rábaközi perecet említsük meg, és az ezekre építő események, rendezvények hozzájárulnak mind a helyi, mind a régión kívüli fogyasztáshoz. A kedvező hatások pedig egymásra épülnek, az idelátogatók szálláshelyet bérelnek, ajándéktárgyakat vásárolnak, igénybe veszik a szolgáltatásokat.

A cég ezen túlmenően koordinálja is a tevékenységeket, a közelmúltban például létrehozták a Nyugat-Pannon Vásározó Céhet, amely a helyi termékek előállítóit, feldolgozóit, kereskedőit fűzi fel egy láncba, a marketingben közösen, közös arculattal jelennek meg.

Aztán, megalakult a Nyugat-Pannon Ökorégió Információs és Promóciós Központ, erről korábban már beszámoltunk. Ebben a projektben a Muravidékkel is együttműködnek, főként élelmiszerekről van szó, működik a honlap, kiadványokat jelentetnek meg, információval szolgálnak.

GasztRoadShow
A cég egy valóban kézzelfogható (kézbe vehető) eredménnyel is büszkélkedhet. Nemrégiben jelent meg GasztRoadShow c. dvd-jük, amely a régió tájételeit, borútjait, gasztronómiai különlegességeit mutatja be 20-szor 3 perces kisfilmben. Ráadásul multifunkcionális, azaz dvd-lejátszón és számítógépen is alkalmazható. Kétnyelvű, ezer példányban jelent meg, célja, hogy hazánkban és a német nyelvterületen reklámozza régiónk helyi termékekre vonatkozó jellegzetességeit.

Ízelítőül, a Vashely, Vaskeresztes bemutató:

Digitális GasztRoadShow a Nyugat-dunántúli régióban" Projektgazda: Régiófókusz Kht. (www.regiofokusz.hu) Támogató: Önkormányztai és Területfejlesztési Minisztérium. A projekt a Turisztikai Célelőirányzatból került támogatásra.

Több bőrt lehet lehúzni az őrségi tökről
Megalakították a Nyugat-Pannon Ökoklasztert is. 34 tag csatlakozott, köztük szintén a termelők, feldolgozók, értékesítők, turisztikai szervezők. Cél az egységes arculat, erős hálózati együttműködés. És, ha már itt tartunk, említsük meg a gazdasági szinergia-hatást. A szervezet vertikális rendszerű, azaz, egymásra épülő szintekből áll, a szinergia azt jelenti, hogy alulról indulva, az úgynevezett hozzáadott érték felfelé halad a rendszerben. Magyarul ez azt jelenti, hogy több bőrt lehet a rókáról, azaz az őrségi tökről, a rábavidéki perecről, a höveji csipkéről lehúzni. Először profitál belőle a termelő, a feldolgozó, aztán az értékesítő, majd a turizmusból élő.

Írhatjuk, azt is, hogy az értékesítés akkor ideális, ha szolgáltatással együtt valósul meg. Ha példának vesszük az Őrséget, láthatjuk, hogy az ott élők vagy a mezőgazdaságból élnek, vagy az idegenforgalomból. A tájegységben közel 1200 bejelentett szálláshely van, és aki azt igénybe veszi, az már megkóstolja a helyi termékeket, kipróbálja a szolgáltatásokat is. Az ügyvezető szerint, ha például egy szálláshely 2500 Ft-ba kerül egy éjszakára, úgy lehet számolni, hogy ugyanezt az összeget még egyszer elkölti a turista. Érvényesül a szinergia-hatás, és így komoly bevétel keletkezik a térségben. Ami aztán nem csupán a helyi gazdaságra, hanem a helyi munkaerőpiacra is kedvező hatással van, hiszen kellenek alkalmazottak, akik működtetik a rendszert.

Visszaérkeztünk a cikkünk elején megfogalmazott gondolathoz, termeljünk helyi terméket, és ezzel hozzájárulunk a helyi gondok megoldásához.

 

 

Támogass, hogy még több és jobb cikkeket írhassunk!

A Nyugat.hu, amit épp most olvasol, háttérhatalom nélkül, hirdetésekből és támogatásokból tartja fenn magát. Célunk a hiteles, igazságkereső hírgyártás, a jó tartalom. Ehhez kérjük támogatásodat! Kattints és légy részese a szabadságnak.

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 


 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés