"Azt hittem, hogy botox-kezelt barátaim azért mindig ilyen vidámak, szelídek és békés hangulatúak, mert pár neurotoxin injekció után eltűntek a szarkalábaik, lelökve magukról néhány évet" - írja Sharon Begley, a Newsweek tudomány rovatának szerkesztője. De nem, adja meg a választ is egyben, mert egy tréfás kis kutatás végkövetkeztetése szerint a harag érzetével bensőséges viszonyt ápoló homlokráncoló izmok bénulnak meg, vagyis a Botox rövidre zárja az érzelmet magát is (a Botox hatásmechanizmusáról bővebben a cikk végén).
Egy mosoly valóban csodára képes
Tulajdonképpen az a klasszikus pszichológiai megállapítás köszön itt vissza, hogy nem csak az adott érzelem válthatja ki az arckifejezést, de fordítva is működik a dolog. (Gondoljunk csak arra, amikor egy heves vita során kedvesünk valami apró hülyeséggel mosolyra késztet, még ha a harag oka ott is lebeg a levegőben. Ugye hogy rögtön érezzük a feloldódást?) A Wisconsin-Madison Egyetem végzős diákja, David Havas erre alapozva úgy döntött úgy, hogy olyan botoxkezelt embereket fog vizsgálni, akiknek lebénult a szemöldökráncoló izma, amik a homlokbőr összehúzásáért, ráncolódásáért felelősek. A kérdés az volt: vajon a szépészeti kezelések megakadályozzák-e bizonyos érzelmek megélését? Az már eddig is tudható volt, hogy a Botox hatással van például a düh kifejezésére, egy 2006-os tanulmány szerint pedig még a depresszión is képes enyhíteni (az említett okokból kifolyólag), de erre a konkrét kérdésre még senki nem adta meg a választ.
Havas negyven önkéntesével - még a botoxkúra előtt - olyan állításokat olvastatott el, amik meghatározott érzelmeket korbácsoltak fel. Volt tehát köztük harag kiváltására szánt mondat ( "a rámenős telemarketinges miatt nem tudod befejezni a vacsorádat"), szomorú ( "megnyitod az e-postaládátat a születésnapodon, de egyetlen levél sem érkezett"), illetve boldogságot előidéző ( "a vízipark felfrissít egy tűzforró nyári délutánon"). A szövegek elolvasása után a résztvevőknek meg kellett nyomniuk egy gombot akkor, amikor megértették a benne foglaltakat. Két hét múlva, a kezelést követően megismételtette velük a feladatot, más, de ugyanilyen érzelmeket kiváltó mondatokkal.
A harag benyomása nehezebben jutott el a tudatukig?
Az eredmény megdöbbentő volt. Amikor az állítás valami kedveset, felemelőt, vidámat hordozott magában, villámgyorsan nyomták az "Elolvastam és megértettem" gombot, amikor azonban dühről szóló megjegyzés került eléjük, azt sokkal lassabban fogták fel. Érzelemskálájukon mintha megroggyant volna a harag mutatója. "Normális esetben az agy utasítást ad a homlokráncolásra, a ráncolástól pedig visszajut a jel az agyba. Itt azonban ez a hurok megtörik, az érzelem és annak írott szövegben való megtestesülésének felfogása csorbát szenved" - magyarázta a kutatás eredményeit Arthur Glenberg pszichológia-professzor, aki egyben Havas mentora is volt.
A professzor úgy véli, hogy bár a kutatás eredményei közötti eltérés kevesebb volt egy másodpercnél, ez egy élő beszélgetésben, amikor az emberek azonnali visszajelzésekkel reagálnak a másikra, és jelzik együttérzésüket, akkor akár ez a hajszálnyi reakciólassulás is odáig vezethet, hogy beszélgetőpartnerünk azt fogja hinni: nem tudjuk, vagy nem akarjuk megérteni, amit mond.
Ez a felfedezés egyébként annak a felfelé ívelő kutatási területnek fontos állomása, aminek feltevése, hogy valamennyi kognitív folyamat mélyen a testben gyökerezik, és azon keresztül tükröződik vissza. Megállapították például, hogy amikor tesztalanyaik a jövőről beszélgettek, előredőltek, amikor pedig a múltról, akkor hátra; amikor végre hozzájutottak forró kávéjukhoz, hajlamosak voltak barátságosabbnak, melegebbnek megítélni az embereket; amikor pedig fenyegető hangvételű e-mail írására késztették őket, utána kezet akartak mosni.
"Az emberi test többé nem puszta szemlélője a másik gondolatainak, érzelmeinek. A Botox-kúra előtt legalábbis" - jegyezte meg az eredményeket összegző újságíró.
Így működik a Botox
A ráncok kialakulásában nagy szerepe van a ternészetes öregedési folyamatnak, amely során a bőr rostjai egyre kevésbé rugalmasak, az az alatti kötőszövet pedig elernyedtté válik - az igazán mély változásokat azonban hosszú évek arcmozgásai, mimikánk, grimaszaink okozzák, ezek rendeződnek mély barázdákba. A Botoxot - ami nem más, mint a Clostridium Botulinum anaerob baktérium által termelt, erősen mérgező neurotoxin - a bőr alá fecskendezve megbéníthatók a ráncok kialakulásáért felelős mimikai izmok, de csak ideiglenesen, úgy fél év elteltével újabb kezelésre van szükség a hatás eléréséért. Többszöri injekciózás után viszont az izmok ténylegesen gyengülni kezdenek, ezért figyelhetjük meg több hollywoody sztár arcán a jellegzetesen megfagyott, kiüresedett, viaszbabaszerű arckifejezést.
