Az első nagy elnökjelölti összecsapás nagyjából beváltotta a várakozásokat: hangos, beleállós adok-kapok zajlott, szépen tervezett támadásokkal és a tekintélyes különbségek megmutatkozásával. Utóbbi leginkább abban nyilvánult meg, hogy újfent kiderült: Hillary Clinton képes konkrétumokban beszélni, Donald Trump viszont kevésbé.
A vita első felében kiegyenlítettnek tűntek az erőviszonyok. A gazdaságpolitikát tekintve Trump azzal jött, hogy ő a külföldre telepedett vállalkozások hazahozatalát valósítaná meg, rengeteg új munkahelyet teremtene, egyúttal bírálta az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt, amit még Hillary férje, Bill Clinton írt alá elnökként. Hillary a középvállalkozások és a minimálbér felemelését ígérte. Ő egyébként többnyire arra használta idejét, hogy általános szavak helyett higgadt temperamentummal fektesse két vállra Trump mondatait, tényekkel. Többször is kiszólt a közönségnek, hogy nézzenek csak bátran utána a tényeknek.
Trumpot sem kellett félteni, ő többször azzal ment neki Hillarynek, hogy harminc éve politizál - ezzel természetesen az emberek politikaundorára játszva rá -, és ideje megváltoztatni a status quót, felrázni Washingtont, amire egy olyan kívülálló ember képes, mint ő.
De fénypont volt az is, amikor Hillary ügyesen nekiment Trump adóbevallásának, amit nem szokott közzétenni. De miért is nem? Talán nem olyan gazdag, mint állítja? Talán nem annyira jótékonykodó, mint állítja? Talán nem akarja, hogy az amerikaiak megtudják, hogy gyakorlatilag egy fillér adót nem fizetett? - tette fel a kérdéseket, amire Trump csak idegesen bólogatni tudott, majd megjegyezte: ügyvédei tanácsai ellenére is közzéteszi adóbevallását. Clinton szerint ez soha nem fog megtörténni.
Obama anyakönyvi kivonata
Clinton a második nagy témában, a faji és a közbiztonság kérdéseit felgöngyölítve azt mondta, helyre kell állítani a bizalmat a fekete közösségek és a rendfenntartó erők között, mert rendszerszintű diszkrimináció van. Trump szerint azonban "Hillary Clinton képtelen kimondani két szót: törvény és rend". Szerinte a nagyvárosok belső részein az afroamerikaiak és a spanyolajkúak "pokolban élnek". Egyes városokban, például Chicagóban, olyan rossz a közbiztonság, hogy "az ember az utcán sétál és agyonlövik". A fekete amerikaiak közösségeit a politikai elit magára hagyta - jelentette ki. Clinton nem értett egyet azzal, hogy vetélytársa ilyen negatív képet fest a közállapotokról.
Clinton - amint ez várható volt - felidézte, hogy Trump korábban azt állította: Obama elnök nem az Egyesült Államokban született. "Politikai tevékenységét kezdetben arra a rasszista állításra alapozta, hogy első fekete elnökünk nem amerikai állampolgár. Erre nem volt semmilyen bizonyítéka, mégis kitartott mellette éveken át" - mondta.
Mindkét tábor azt hiheti, hogy az ő jelöltje győzött
Trump nem fogta vissza magát, Clinton pedig olyan kemény volt, amennyire csak lehetett: mindkét jelölt odarakta magát, az első nagy vita így véleményeken változtatni nem fog, inkább csak a már meglévőeket erősíteni. Az viszont végre élőszóban is masszívan kidomborodott, hogy a két jelölt fényévekre jár egymástól, ami az egyes témákról alkotott véleményüket illeti. A zászló most mégis mintha inkább Clintonnak állt volna, ami különösen fontos annak fényében, hogy az elmúlt időben előnye ismét látványosan erodálódni kezdett.
(Washington Post / MTI / a vita teljes videója)
