Megkérdeztük a Magyar Közút és a SZOVA szóvivőit, hogyan síkosság-mentesítik az utakat és a járdákat, és mit ajánlanak nekünk, hogy a hólapátolás ne csapjon át egy értelmetlen szélmalomharcba, mivel az ingatlanok előtti járdaszakaszok hó- és síkosság-mentesítése az ingatlan tulajdonosának (vagy kezelőjének, használójának, bérlőjének) a kötelessége. Ezt az önkormányzat 33/2012 (XII.12.) számú rendelete mondja ki.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. főleg a bel- és külterületen lévő úthálózat síkosság-mentesítését végzi, Szombathelyen útszóró sóval (nátrium-klorid, NaCl) oldják meg a dolgot, amit szükség esetén kalcium-kloriddal (CaCl2) nedvesítenek, hogy a só jobban megtapadjon az út felületén.
A külterületi utakat forgalomnagyságuk és hálózati szerepük alapján kezelik, a főutakon és a fontosabb összekötő utakon is az útszóró sót alkalmazzák, míg a kisebb forgalmú utakon az ívekben, emelkedőkön kőzúzalékos érdesítést végeznek.
Nem tilos a sózás, de nem mindegy milyen anyaggal csináljuk!
A fás szárú növények védelmét kormányrendelet (346/2008. XII.30.) szabályozza:
Belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.
– tudtuk meg a SZOVA szóvivőjétől.
Ez a rendelet azonban nem csak a SZOVA-ra nézve kötelező érvényű, hanem a lakosságra is, vagyis ránk. Szóval, bátran szórhatunk kalcium-kloridot, homokot, gránitkő zúzalékot, vagy a természetesen lebomló faforgácsot, fahamut is a jeges járdára. Fontos, hogy ha ezeket az anyagokat a hóra szórjuk, a várt hatás elmarad, a csapadékot először el kell lapátolni a járdáról, és a szóróanyagból is kevesebb kell majd, ha rendszeresen megtesszük ezt.
