Miközben a kormány a magyar föld védelmében drákói szigort emleget, látszólag nekimegy a külföldieknek, üldözi a zsebszerződéseket, börtönnel fenyeget, olyan joghézagot (nem kiskaput, széles kocsibejárót) hagyott, ami biztosítja a nem "földművesnek" minősülők, vagy akár a külföldiek hazai termőföldhöz jutását is - állítja dr. Szendrő Németh Tamás. Az ügyvéd, aki saját blogjában már többször kritizálta az Orbán kormány szerinte álságos, szakmaiatlan jogalkotási ámokfutásait, most egy újabb jogi ellentmondásra hívta fel a Nyugat.hu figyelmét.
Így vágják át a parasztokat!
Az új (2013. évi CXXII.) földtörvény kimondja: Magyarországon a föld tulajdonjogát, amennyiben az egy hektárnál nagyobb, csak "földművesnek minősülő" belföldi természetes személy és "tagállami állampolgár" szerezheti meg. Nem juthat egy hektárnál nagyobb földterülethez (mező- és erdőgazdasági hasznosítású földhöz) sem külföldi állampolgár sem jogi személy.
A fenti jogszabályhelyek azonban - hívta fel rá a figyelmünket az ügyvéd - nem tartalmaznak rendelkezést azokra az esetekre, amikor olyan Magyarországon bejegyzett jogi személyek (pl. Kft-k) üzletrészének átruházása történik, amelyeknek magyarországi termőföld van a tulajdonukban. A fentiekből az következik, hogy a hatályos szabályozás szerint minden akadály nélkül megszerezheti ezek üzletrészét akár külföldi természetes személy, akár jogi személy is. Így közvetett módon megszerzi a magyar termőföld tulajdonjogát is, amelyet amúgy a fenti jogszabály tilalmaz. Ezt az ellentmondást súlyosbítja, hogy az üzletrész megszerzőjére a földművesre vonatkozó előírások sem vonatkoznak.
Vegyünk egy fiktív példát. Adva van egy Kft, tulajdonában 10 ezer hektár magyar termőfölddel és 5 hektár erdővel, 2 kastéllyal és 8 traktorral. A Kft mezőit és erdejét sem külföldinek, sem jogi személynek, aki nem minősül "földművesnek" eladni csak úgy nem lehet. Áruba lehet bocsátani viszont a Kft-ben birtokolt üzletrészt. A cégben akadály nélkül tulajdonrészt szerezhet (vásárolhat) szinte bárki, akár külföldi is. Így egy megvásárolt üzletrésszel földhöz, erdőhöz lehet jutni.
Szendrő álláspontja szerint tehát a hatályos jogi szabályozással minden akadály nélkül megszerezheti egy jogi személy üzletrészét akár külföldi természetes személy, akár jogi személy is, ezzel indirekt módon megszerezheti a magyar termőföld tulajdonjogát is.
Ez most börtönnel büntethető vagy teljesen legális?
A BTK 349 paragrafusa szerint kijátssza a földörvényt az, aki
a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használati jogának alapítása céljából az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával semmis szerződést köt
, az egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.Szendrő szerint felmerül tehát annak kérdése, hogy amennyiben akár a földművesnek nem minősülő magyar vagy külföldi természetes személy, akár jogi személy szerzi meg egy magyar termőföld tulajdonnal rendelkező cég üzletrészét, úgy az a Btk. 349 paragrafusába ütközik-e?
Tekintettel arra, hogy a jogszabály a termőföld tulajdonjogát egyértelműen meghatározott kritériumokhoz köti, azonban az üzletrész megszerzéséhez ugyanilyen kritériumokat nem fűz. Szerinte az is kérdés, hogy a fenti anomália egy nagymértékű jogalkotói hanyag mulasztás vagy tudatos jogalkotási manőver-e?
Ezért is fordult jogorvoslatért Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyészhez, és dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi Miniszterhez, valamint Harangozó Bertalanhoz mint Vas Megye Kormánymegbízottjához, és dr. Budai Gyulához, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárához.
Ezt válaszolták - Szendrő betalált?
Bár a földművelésügyi Minisztérium válaszából kiderül, hogy a minisztériumnak "nem feladata az ingyenes jogi tanácsadás", röviden mégis értékelte a felvetett jogi kérdést.
Álláspontjuk szerint mivel egy gazdasági társaság a saját nevében, és nem tulajdonosai nevében szerez jogokat és vállal kötelezettségeket, így a gazdasági társaság mint jogi személy, és nem a tulajdonosai szerzik meg a föld tulajdonjogát. Tehát
a földtulajdonos gazdasági társaság üzletrésze szabadon átruházható, mert a föld tulajdonosa nem az üzletrész tulajdonosa, hanem a gazdasági társaság, ami nem önálló jogi személy.
Így a Földművelési Minisztérium álláspontja szerint:
akár természetes-, akár jogi személy szerzi meg egy termőföld tulajdonnal rendelkező cég üzletrészét, úgy az nem ütközik a Btk 349 paragrafusával.
A legfőbb ügyészségtől kapott válaszlevélből is hasonló álláspont olvasható ki. Szerintük:
a gazdasági társaságokban lévő vagyonrész, üzletrész, részvény tulajdonjogának átruházásának esetén a föld tulajdonosának személye nem változik meg azzal, hogy a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) a részesedésüket értékesítik.
Valaminta Btk 349 paragrafusa szerinti bűncselekmény elkövetési magatartásának kifejezetten a termőföld tulajdonjogának megszerzésére kell irányulnia. A bűncselekmény produktuma csak olyan szerződés lehet, amelynek tárgya mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld. Egyéb dolog, vagyoni értékű jogok, értékpapír, üzletrész átruházása nem ütközik a büntetőjogi tilalomba.
Egyedül Harangozó Bertalan válasza nem volt elutasító, aki felmérte a probléma súlyát:
Az Ön által felvetett problémáról azonban – súlya miatt – indokoltnak tartottam tájékoztatni a jogalkotás előkészítésében résztvevő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, valamint a Vidékfejlesztési Minisztériumot.
Budai Gyula pedig úgy reagált a problémára, hogy nem is válaszolt...
"Eszük ágában sincs megvédeni a magyar földet"
Szendrőt em győzték meg a válaszlevelek, szerinte a kormánynak esze ágában sincs támogatni a kis területen gazdálkodókat, csak ezzel tud hangulatot kelteni és tudott szavazatokat szerezni:
Budai egyetlen állítólagos zsebszerződéses ügyet sem tudott feltárni, Kishantoson tönkreverték a mintagazdaságot, és felosztották a földmutyi keretében a mezőgazdasághoz nem értő haveroknak (építési vállalkozónak, trafikosnak). Meg kell említenem Ángyánt is, aki feltárta ezeket az ügyeket, és cserében, mivel kötődése volt Kishantoshoz, egyből lezúzták a gazdaságot.
A fentebb feltárt joghézag, (amit nem kiskapunak, hanem széles kapunak minősít), is azt bizonyítja, hogy eszük ágában sincsen megvédeni a magyar termőföldet. ( Ezt taglalja legutóbbi blogbejegyzésében is.)Ez a helyzet Szendrő szerint beleillik az Orbán-kormány álságos, szakmaiatlan jogalkotási ámokfutásába. És a magyar föld védelme kapcsán sikerül újfent bebizonyítani, hogy hazudnak, hogy szándékosan teremtenek jogbizonytalanságot.
Miként lehetne feloldani ezt a jogi anomáliát?
Végezetül a szombathelyi ügyvéd 3. pontban összegyűjtötte módosítási javaslatait arra vonatkozóan, miként lehetne megváltoztatni a 2013. évi CXXII. földek forgalmáról szóló törvényt –beleértve a Polgári Törvénykönyvet, és a Gazdasági Társaságokról szóló törvényt – úgy, hogy a jogi anomáliát megszüntessék
1. Termőföld tulajdonnal rendelkező cégek cégbírósági nyilvántartásával: a Földhivatalok gyűjtsék ki a termőföld tulajdonnal rendelkező cégeket. Amennyiben jelen törvény megkerülésével szándékozna valaki ilyen cégben részesedést szerezni, a cégbíróságon észlelik, mivel nyilván van tartva. Az ingatlan nyilvántartásban célszerű lenne feltüntetni a tulajdonosi cég adatainál annak tulajdonosainak adatait az átláthatóság érdekében.
2. A Termőföld tulajdonnal rendelkező cégekben való tulajdonszerzésre ugyanazok a jogszabályok kell hogy irányadóak legyenek, mint a közvetlen termőföld szerzésre (adásvétel, ajándékozás) csere kizárva, mivel cég nem szerezhet termőföldet.
3.Gyakorlatban: Bt-Kft-Rt társasági részesedés, üzletrész, részvény átruházása:
Az átruházásról szóló szerződésre ugyanazon formai és tartalmi kellékek vonatkozzanak, mint a termőföld átruházásáról szóló szerződésre, és ugyanolyan eljárásnak kell megelőznie a cégbírósági átvezetést, mint az ingatlan nyilvántartási átvezetést (kifüggesztés, engedélyezés)
Különbség: Tekintettel arra, hogy a társaságnak a termőföld tulajdonon kívül más tulajdona is lehet (ingóságok, ingatlanok,...) ezért az átruházásról rendelkező szerződésben fel kell állítani a termőföld tulajdonon kívüli vagyonleltárt is, amiben meg kell határozni az egyes vagyoni elemek értékét. Az esetleges kifüggesztési eljárás során közzé kell tenni a cég társasági szerződését is.
Ezen eljárás lehetővé teszi, hogy a magyar termőföld közvetett módon se kerülhessen a jogszabály megkerülésével külföldi személy (nem EGT állampolgár), jogi személy, és nem földműves személy tulajdonába, és hogy a földműveseket megillető elővásárlási jogok érvényesüljenek.
Különbség: Első helyen rendelkezzen elővásárlási joggal a társaságban már tulajdonrésszel rendelkező földműves, annak érdekében, hogy a társaság tulajdonosainak érdekei ne sérüljenek. Azon tulajdonostárs aki 25.%-ot meghaladó arányú tulajdoni hányaddal rendelkezik a cégben, a hatályos szabályozás szerint amúgy is földművesnek minősül.
Végezetül, egy apró, ám fontos részletre hívta fel a figyelmünket az ügyvéd. A jogalkotó a korábbiakban már észlelte annak szükségességét, hogy az ingatlan tulajdonnal rendelkező cégekben való részesedés szerzés esetén a szerző félnek a céges üzletrészen keresztüli közvetett ingatlan szerzése után meg kelljen fizetnie a vagyonszerzési illetéket.
