Minden, amit jó lenne tudni a menekültekről

Honnan jönnek és miért? Tényleg küldik őket? Miért kerültek a középpontba? Eddig nem jöttek? Hányan jönnek még? Próbálunk válaszolni.
 
 

Minden, amit jó lenne tudni a menekültekről

Honnan jönnek és miért? Tényleg küldik őket? Miért kerültek a középpontba? Eddig nem jöttek? Hányan jönnek még? Próbálunk válaszolni.
 
 
 
 
Tetszünk, ugye? Akkor lájkolj minket! 
 

Minden, amit jó lenne tudni a menekültekről

Honnan jönnek és miért? Tényleg küldik őket? Miért kerültek a középpontba? Eddig nem jöttek? Hányan jönnek még? Próbálunk válaszolni.

Be kell ismerni, bejött a kormány stratégiai terve, a közbeszéd az egész nyáron a menekültekről szólt. A kormány úgy döntött, jól megvéd minket tőlük, és ennek vetnek alá mindent, pénzt, paripát, fegyvert. Számítva az emberekben meglévő félelemre az ismeretlentől, a figyelem elterelésének lehetőségéről. Nem volt túl nagy ár az indulatok és a gyűlölet felkorbácsolása, és az sem, hogy ebben is különutakon járunk.

Magyarország nem vesz részt semmiben

A menekültügy problémáit senki sem akarja kisebbíteni, valóban nagyon komoly dologról van szó, amit meg kell oldani. De ez a különutas magatartás nem megoldás, ráadásul csupán belpolitikai okai vannak. Pedig az Európai Unióhoz tartozunk, és együtt többre mennénk. Sokszor elhangzott már, hogy Magyarország nem célország, a menekültek nem ide igyekeznek. Ennek bizonyítására lejjebb igyekszünk adatokat is felsorolni, de először arról írunk, mit is jelent ez a különutas magatartás.

Júliusban számolt be a sajtó arról, hogy az Európai Unió országai közöl egyedül Magyarország nem hajlandó menekülteket befogadni. Az uniós belügyminiszterek abban állapodtak meg, hogy összesen 54.760 menekültet fogadnak be a konfliktusövezetekből, a frontországnak számító Görögországból és Olaszországból pedig a korábban tervezett 40 ezer helyett csak 32 ezer menekültet vesznek át.

A legtöbb, összesen mintegy 10 ezer menedékkérő befogadását Németország vállalta. A britek, a franciák és a norvégok fogadnak még több ezer menekültet vagy menedékkérőt, de ezer fölötti menekültet fogad be Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország is. Magyarország az egyetlen tagállam, amely egyetlen menekült átvételét sem vállalta.

Lenne rá pénz

Mindezek ellenére elég komoly összeget kapunk a probléma kezelésére. Noha Lázár János nem is olyan régen azt mondta, hogy a tagországok lenyúlták előlünk a pénzt, a valóság ennél árnyaltabb.

Magyarország 61 millió eurót kap, miközben közölte azt, hogy nem fogad be menekülteket. Ez az összeg a tizedik legmagasabb a listán - Bulgária, Ciprus, Görögország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Románia, Spanyolország és Svédország áll előttünk a listán, vagyis mindössze négy régi tagállam előz meg. A legnagyobb összeget Olaszország kapja, 558 millió eurót, a második legtöbb, 474 millió euró pedig Görögországé - onnan érkeznek az ide jövő menekültek is.

Ha nem mondjuk fel a dublini egyezményt, az országnak mintegy 300 menekültet kellett volna befogadnia, amit az EU is jóváhagyott volna, így viszont fennáll a lehetőség, hogy az uniós országok (az első regisztráció helyszíne miatt) ezreket próbálnak ide visszaküldeni.

A kormány másik döntése, hogy Magyarország nem vesz részt az EU közös akcióiban, amelyek a Európa határainál próbálják megoldani a problémát, visszaszorítani az illegális határátlépést és megszüntetni az embercsempészetet. Helyette mi a magyar-szerb határra összpontosítunk a semmit meg nem oldó, de legalább drága kerítéssel és legújabban a határvadász alakulatok felállításával.

Szóval, itt tartunk ma, de vajon miért is alakult ki a menekülthullám?

Honnan jönnek és miért?

Menekültek mindig is voltak és lesznek is, amíg a világban vannak háborús, polgárháborús gócok. Az Európai Unióba és Magyarországra is érkeztek már évekkel ezelőtt is, tény, hogy az utóbbi hónapokban megsokszorozódott a számuk. Jönnek a világ válsággócaiból, és olyan országok felé tartanak, amelyektől biztonságot remélnek, nincsenek túl távol, és nem illúzió, hogy odajussanak.

A legtöbb menekült öt országból érkezik. Nem meglepő, hogy a Közel-Kelet van túlsúlyban, ez a térség mindig is forrongott. A lista első helyén Szíria áll.

Szíria

A 2012-ben indult, arab tavaszként ismert politikai cunami végigsöpört az arab országokon. Megbukott a tunéziai, egyiptomi és jemeni elnök, felkelés tört ki Bahreinben, zavargások voltak Ománban, Jordániában, Algériában, Marokkóban; Líbia, Jemen és Szíria pedig polgárháborúba süllyedt.

Szíriában a kezdeti tüntetéseket véresen verte le Basár el-Aszad elnök karhatalma, amiből ütőképes ellenzéki milícia nőtt ki. Ezek az ellenzéki csapatok idővel megosztottakká váltak, megjelent az al-Kaida, létrejött az Iszlám Állam (IÁ), és a nagyhatalmak zöme közvetetten, de beavatkozott. A kormányerőket Oroszország, az ellenzéki csapatokat a Nyugat támogatja.

Jelenleg az ország területének felét az IÁ ellenőrzi, a sűrűbben lakott övezetek a kormány kezén vannak, kisebb-nagyobb szigeteket pedig a felkelők, a kurdok és az al-Kaida-közeli al-Nuszra Front ural. Az ENSZ adatai szerint a vérfürdőbe 220 ezren, a felkelők szerint már 300 ezren belehaltak, olyan nagyvárosok hevernek romokban, mint Damaszkusz, Aleppó vagy Homsz. Majdnem 3,5 millió menekült hagyta el az országot, zömükben a környező államokba menekültek. Nemcsak a háború elől rohannak el, hanem az IÁ brutalitása elől is.

Afganisztán

Ez az az ország, ahol 30 éve háború dúl. Kezdődött az egész 1979-ben a szovjet támadással, 1989-ben kivonultak a szovjetek, de 1992-ig még harcoltak az afgán kormányerők a szétaprózott felkelőkkel. Aztán a kommunizmus bukásával nemzeti egységkormány jött, de a legendás hadúr, Gulbuddin Hekmatyar ellenük is fellázadt, és még a tálibok is megjelentek. Megszerezték az ország középső és déli részét, és hadba mentek az Északi Szövetség ellen.

2001. szeptember 11-e után, a merényletek miatt az Egyesült Államok és szövetségesei rohanták le az országot, megdöntve az al-Kaidát fedező Talibánt, de nem elpusztítva azt. Így hiába vonultak ki hivatalosan a szövetséges csapatok tavaly, a háború változatlanul tart, a kérdés csak az, a tálibok mekkora területet tudnak majd megszerezni. A több évtizedes háború miatt az ország az újjáépítések ellenére is megsemmisült, a nyomor az úr, és persze sok a háborús seb az emberekben is. Nem meglepő, hogy aki össze tud kuporgatni valamennyi dollárt, az egyből menekül innen.

Koszovó

A volt jugoszláv tagállam kilóg a sorból, mert innen tényleg gazdasági bevándorlók érkeznek az EU-ba. Koszovó véres háború és népirtás után vált ki Szerbiából, de az ország évek óta békében él. Viszont a rendkívül magas korrupció, a 35 százalékot meghaladó munkanélküliség arra készteti őket, hogy útra keljenek. Sokan a háború elől elmenekült, már Nyugaton élő családtagjaikhoz igyekeznek, mások egyszerűen jobb életet szeretnének. A helyzetet bonyolítja, hogy a koszovói útlevelet sok országban nem ismerik el, így például Spanyolországba, Görögországba, Szerbiába vagy Szlovákiába se tudnak menni a koszovóiak.

Eritrea

Az Etiópiától 1993-ban, súlyos háborúk után különvált ország egy újabb kategóriát képez, itt kemény diktatúra van. A jelenlegi elnök, Isaias Afwerki vezette korábban a függetlenségi mozgalmat. Hivatalosan elnöki köztársaság az ország, de egy rendes választást nem tartottak még. Afwerki vaskézzel irányít, politikai foglyok ezrei ülnek börtönben, szabad sajtó nem létezik, miközben a száheli ország gazdasága romokban hever, a nyomor az úr. Ez már elég volt a menekülthullám elindítására, amit Afwerki úgy próbál megakadályozni, hogy a határon a hadsereg agyonlövi az átkelőket. A kétségbeesést jellemzi, hogy a katonákon, a Szaharán és a Földközi-tengeren is átkelnek az emberek, hogy kiszabaduljanak Eritreából.

(Forrás: hir24.hu)

Hova mennek?

Néhány meglepő adat következik.

– A második világháború óta először 2013-ban lépte át az 50 milliót a menekültek száma a világban.

– A jelenlegi európai menekültválság mértéke nem éri el az 1990-es évek első felében tapasztaltakét. Akkoriban a kétpólusú világrend felbomlása miatti helyi válságok, a délszláv háború és a ruandai népirtás a mainál is nagyobb arányú menekülthullámot eredményeztek.

– A hullám 1992-1993-ban tetőzött: akkoriban az EU tagállamaiban 3,5 millió menekült élt, szemben az utóbbi esztendők 1,5 millió körüli számával.

– A világ öt legnagyobb befogadó országa több mint háromszor annyi menekültről gondoskodik, mint az Európai Unió tagállamai együttvéve. Pakisztánban 1,6 millió, Iránban 860 ezer, Libanonban 850 ezer, Jordániában 640 ezer, Törökországban 600 ezer menekült él – ez összesen 4,5 millió, szemben a 28 EU-tagállam 1,4 millió főjével.

– A menedékkérők száma viszont 2006 óta nő az EU-ban: az akkori évi 200 ezerről 2014-re 626 ezerre emelkedett.

– A világ menekültjeinek 86 százaléka ugyanabban a térségben marad, mint ahonnan útnak indult, és csak 14 százalékuk jut messzebbre. Ők jellemzően a jobb státusú, tehetősebb, élelmesebbek menekültek, Európa így a távolról érkezőknek a „krémjét” kapja.

– A menekültkérelmek elismerési aránya az EU-ban nagy különbségeket mutat. A 2014-es adatok élen Bulgária állt 94,1, Svédország 76,8 és Ciprus 76,2 százalékkal, a végén pedig Luxemburg 13,6, Horvátország 10,6, illetve Magyarország 9,4 százalékkal.

(Forrás: valasz.hu)

A legfontosabb útvonalak

Erről nemrég írtunk részletesebben, akkor azonban csak a Magyarországot is érintő útvonalakat említettük meg.

Tény, hogy rengeteg menekült jön erre, de a többségük más útirányt választ. Mutatjuk:

Hányan vannak Magyarországon, és hányan érkeznek még?

Az idén eddig 65 ezer illegális migráns érkezett Magyarországra. Ezek töredéke, alig ötezer nyújtott be menedékkérelmet, a többiek, amint tudtak, továbbmentek. Az ötezerből csupán 240-en kapták meg a menekültstátuszt, a többiekről csak néhány napig kellett gondoskodni.

És ehhez még egy adat: a Magyarországon összesen élő 140 ezer bevándorlóból 81 ezer másik uniós ország állampolgára.

Valószínű, hogy a menekültek száma rövid távon nem csökken, sőt, növekszik, de erre az illetékes hatóságoknak fel kellene készülniük.

Miért látunk annyi menekültet az országban?

Erre egyszerű a válasz. Azért, mert - a kormány utasítására - az illetékes szervek nem látták el a feladatukat. Ahelyett, hogy szervezetten szállítanák és rövid időre - az uniós támogatás terhére - ellátnák őket, felgyorsítanák a hivatalos eljárást, hagyták őket szabadon bolyongani az országban, a határon csak egy vaktérképet nyomva a kezükbe, hogy jelentkezzen valamelyik menekülttáborban.

Most azért látszik valami változás, könnyen lehet, hogy a kormány úgy gondolta, eléggé megijesztette már a lakosságot, és felszította az indulatokat, hiszen a nagy pályaudvarok mellett tranzitállomásokat alakítottak ki, és új, külterületi menekülttáborok kialakításába kezdtek. Ami talán segít a problémán.

Elméletek

A végére nézzünk meg néhány népszerű elméletet, amelyek főként szélsőjobbos körökben és álhíroldalakon terjednek.

Tele vannak pénzzel a menekültek

Ahogyan fentebb is írtuk, Európáig a tehetősebb menekültek jutnak el, a többiek a hazájukkal szomszédos országokban próbálnak boldogulni. A menekültek (a Balkánról érkezettek kivételével) az életükért futnak, mindenüket pénzzé teszik.

Vannak, akik az egész családdal indulnak el, vannak, akik a fiatal férfiakat küldik abban a reményben, hogy ők könnyebben veszik az út viszontagságait, és majd tudnak segíteni a többiek kijutásában. És vannak, akik gyerekeket küldenek, kíséret nélkül, abban bízva, hogy ők legalább túlélhetik.

Terroristák vannak a menekültek között

Ezt, sajnos, nem lehet kizárni. A tapasztalatok szerint azonban komoly terrorszervezet nem küldi kockázatos útra az embereit, nem akarja, hogy a határátlépéskor lebukjanak. A terroristák legálisan, útlevéllel érkeznek a célországba.

Amerika és Izrael küldi a menekülteket

Tény, hogy az Egyesült Államok korábbi háborúinak helyszíneiről is érkeznek menekültek. De ahogyan cikkünk elején írtuk, polgárháborúk és diktátorok sújtotta területekről van szó. Mindezek mellett oka sincs erre az USA-nak, hiszen Európa a legfőbb szövetségese, annak gyengítése nem az érdeke, főleg most, hogy egyre inkább visszasüllyedünk a hidegháborúba. Ráadásul, bármilyen furcsa, az USA-nak azért nincs lehetősége mindent befolyásolni.

Izrael befolyását pedig nagyon túlbecsüli, aki azt hiszi, hogy a többségében muszlim, kisebb részben keresztény menekültekre ilyen hatással bírna.

Mit hoz a jövő?

Röviden: nem lehet megjósolni. Amíg a háborús gócok léteznek, a menekültek jönni fognak. Ahogyan láttuk, a velük szomszédos országok egyre inkább megtelnek, ezért nőtt meg az Európába igyekvő menekültek száma. Amerika és Ausztrália túl messze vannak, gyalog és lerobbant autókkal oda el sem lehet jutni.

Szerény megítélésünk szerint összefogásra van szükség. Első lépésként a jelenlegi menekülthullám kezelésére, együttműködve az EU-val, és feladva a belpolitikai haszonszerzés érdekében megfogalmazott különutasságot.

Később pedig a nagyhatalmak és az ENSZ összefogásával a háborús gócokat kell megszüntetni. Habár előre látjuk, hogy akkor a szélsőjobbosok ismét a Nyugatot támadják majd a beavatkozás miatt. De a struccpolitika, hogy behunyjuk a szemünket, és ide aztán senkit be nem engedünk, nem vezet sehová, és sokáig nem is járható út.

És a végére egy tanulságos, angolból fordított írás:

Európának nem a bevándorlók, hanem a terjedő fasizmus miatt kellene aggódnia

 

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

 

 
 

 
 
 

 
 

 
 
 
 
 
 
 

Hirdetés

Hirdetés