Az építészszakma színe-java megmozdult arra az ötletpályázatra, amelyet Szombathely új kőszínházának tervezésére írtak ki. Nem volt ez másként a sajtótájékoztatóval egybekötött díjátadón sem, amelyet péntek kora délután az Aréna utca 8-ban rendeztek meg. A Savaria Legio főhadiszállásán szép számban jelent meg a szakma és a média.
Jó tudni, hol, mennyiért épül Szombathelyen színház…
Mielőtt belevágnánk a díjátadó részleteibe, érdemes felidézni néhány fontosnak tűnő előzményt: Szombathely idén januárban tűzte ki céljául egy új kőszínház megépítését, erről akkor a közgyűlés döntött. Szakértői vélemények mérlegelése alapján öt lehetséges helyszín közül a Március 15-e teret választották ki, ahol a leamortizált SZTK épület, valamint az MSH betontömbje áll. A közel hatmilliárdos beruházáshoz egy kormánydöntés értelmében a város már 2007 végén egy milliárd forintot kapott.
A tervek szerint 2011-2012-nél előbb nem lehetséges a színházépítés, ezért is látszott indokoltnak a Hemo, mint ideiglenes játszóhely mielőbbi kialakítása. Az elképzeléshez az Agora-pályázat keretében pénzt is nyertek. Közben Jordán Tamás társulata megkezdte a munkát, a januári premierre készülnek.
Ez volt messze a legnívósabb tervpályázat
A Március 15-e térre kiírt ötlet- és tervpályázat anyagát közel ötvenen vitték el. Harminchat munka került a bírálóbizottság asztalára, ebből tizenkettőt vásárolt meg az önkormányzat, ötöt külön is díjazott. - közölte a díjátadón Szombathely polgármestere, dr. Ipkovich György, aki maga is tagja volt a zsűrinek. Megjegyezte, őket is meglepte, hogy ilyen nagy volt a szakmai érdeklődés. Nem titkolta, a „kormány pénzét költötték” (több mint ötvenmillió forintba került mindez) –, de hozzátette, jó „sanszunk van arra”, hogy sikerül folytatni a munkát, és végül valóban felépülhet Szombathely kőszínháza.
A testület társelnöke, dr. Fiala István, az Óbuda Építész Stúdió Kft. vezető építész tervezője is kihangsúlyozta, az idei évben országos viszonylatban is messze ez volt a legnívósabb ötletpályázat. A magas szakmai színvonalat jelzi a magas részvétel, valamit az is, hogy nem akadt olyan pályamunka, amely ne lenne kiemelkedő. A díjazottakon túl ezért is vásároltak meg viszonylag sok, összesen tizenkét tervet (egyenként nyolcszázezer forintért). A nem szakmabelieknek még hozzátette, a város által nyújtott összeg korántsem nevezhető soknak, éppen csak fedezi a tervezők költségeit. A mostani pályázat tanulságait eztán megpróbálják levonni, és egy újabb versenypályázat kiírásában megjeleníteni.
A pályaműveket bíráló zsűri 11 tagú volt. Közöttük mindössze két nem szakmabeli foglalt helyet: a város polgármestere, dr. Ipkovich György és a színház direktora, Jordán Tamás. A többiek maguk is mind tervezési jogosultsággal rendelkező építészmérnökök. Minden területnek megvolt a maga szakértője, így például külön színháztechnikai szakértő is bírált.
A város az építészek munkáját ülőalkalmatosságok híján állófogadással, pezsgővel és díjátadóval köszönte meg. Eredményt ugyan hirdettek: hatmillió forintos I. díjban részesült a Zsuffa és Kalmár Kft, ám ez még korántsem jelenti azt, hogy a nyertes tervezők az önkormányzattól megbízást kapnának. Az eljárás, mint ez később kiderült, ennél bonyolultabb.
Nem kellene az MSH-t és az SZTK-t földig rombolni
A díjátadót követően Lakézi Gábortól, a városfejlesztési és üzemeltetési osztály vezetőjétől megtudtuk, a város olyan koncepciótervet kért és díjazott, amely megfogalmazta, hogyan is lehet gazdaságosan, a funkciónak megfelelően, a megadott térbe szervesen illeszkedően elhelyezni az új színházépületet.
A zsűri számára fontos szempont volt, hogy a tervezők minél nagyobb részben hasznosítsák a már meglévő ingatlanokat. Ennek egyrészt gazdasági vonzata is van, másrészt „ezek az épületek a téren hosszú ideje nyomot hagytak és nem rossz nyomot. A maguk korának nem rossz épületei, volt egy egységes koncepciójuk, színvonalasak, nem kellene végképp eltörölni őket.”
Lakézi Gábort a folytatásról is kérdeztük, mivel a szakmában járatlanként, ha eredményt hirdettek, nem értjük miért van szükség a további pályáztatásra. Az indoklás szerint egyrészt ezt jogszabályok is előírják, másrészt a mostani ötletpályázat megmutatta, milyen irányban érdemes továbbgondolkodni, milyen „folyosón” érdemes eztán haladni, és a következő pályázatot már jóval célirányosabb lehet kiírni. Egy kétfordulós pályázatot írnak majd ki, amelybe a mostani első öt helyezett automatikusan részt vehet. Az első rész a minősítési szakasz lesz, ide nem tervet benyújtani, csupán a jogosultságokat és referenciákat kell bemutatni. Az itt indulókat rangsorolják, majd a legjobbakat felkérik a második fordulóra, a tényleges tervpályázat elkészítésére. Ha az anyagiak engedik, ekkor már költségtérítést is fizetnek. Az első helyezett tervező nem automatikusan nyer megbízást, de komoly eséllyel indulhat.
Egyszóval bonyolult, hosszú procedúra vár még a tervezőkre. Lakézi szerint a tervezéssel együtt még legalább két év, mire optimális esetben fel is épülhet a színház.
Egy magasan ívelt híd vezet majd át a Pelikán parkba – Beszélgetés a fődíjas tervezővel
Az első helyezést Kalmár László és társa terve nyerte el. A díjátadó után, egy pezsgő kíséretében Kalmár Lászlót is megszólítottuk. Megtudtuk, a nyertes cég budapesti, Zsuffa Zsolttal közösen vezetett építészirodájuk tíz éve működik, részt vesznek a szakmai közéletben, az oktatásban, és különböző közéleti feladatokat is ellátnak.
Tervükbe belepillantva elsőre a zöld terasz fogott meg…
A kiírásban szereplő egyik fontos feladat az volt, hogy az új épülethez közel kell hozni a Pelikán parkot. Mi ezt próbáltunk komolyan venni. A legfőbb akadályt maguk az épületek jelentették, hiszen az MSH és az SZTK elvágja a teret a parktól. Ezért úgy képzeltük el, hogy egy magasan ívelő híd vezet majd át a Pelikán parkba, amely híd egy kültéri agórát vesz körül. Picit képbe hozva ezzel a Shakespeare-korabeli színjátszást, amikor is gyakran előfordult, hogy napfényben, világosban játszottak. Ennek továbbélésére lenne itt lehetőség. Egy elszeparált agóra körül fut ez a magasan vezetett híd, ahonnan körben és fentről is nézhetik az előadást.
Mi volt az, ami leginkább inspirálta a tervezésnél?
Borzasztó érdekes feladatnak, szakmai kihívásnak tartom ezt a színháztervezést. Másrészt az igazgató úr, Jordán Tamás személyesen is nagy kedvencem, bár személyesen nem ismerem, de az ő szakmai élete számomra nagyon szimpatikus, világról, színházról vallott nézetei is közel állnak hozzám.
Terveikben maradt az MSH tömbszerű elrendezése, a modernista stílus nyomai is felfedezhetők…
Mi építészeti szempontból nagyon szeretjük, és nagyon értékesnek tartjuk ezt a két épületet. A modernizmus a hatvanas években dicsőséges építészeti korszak volt Magyarországon. Akkor a hazai építészek világszínvonalon alkottak, egyenrangúak voltak a külföldiekkel. Az MSH és az SZTK két valóban nívós épület. Terveink szerint ezért is hagynánk meg a sportházat, és továbbépítésre javasoljuk. Szívünk szerint az SZTK-t is megmentenénk, de nem találtunk módot rá, hogyan illeszthetnénk be az új funkcióba, így kénytelenek voltunk elbontani. Számunkra az volt a fontos, hogy az új épületegyüttes fő motívuma az új funkció, a színház legyen.
Kalmár László búcsúzóul még hozzátette, építész körökben nagyon terjedőben van az, hogy rengeteg látványtervvel, magamutogató módon bánnak a terveikkel: „mi ezt nem szeretnénk, mi a programkiírás szerinti minimális látványtervet készítettük el, a munka a szakmai zsűrinek szól. Nem építész számára nem könnyen emészthető, de készült egy szöveges rész, egy leírás is, amelyből talán a laikusok számára is kiviláglik, mit szeretnénk”.
Önök is megnézhetik!
A helyszínen a látványos, helyszínrajzokkal, 3D-s tervrajzokkal megspékelt leporellókon mi is megszemlélhettük az eljövendő Weöres Színház ötletszintű, ám valóban magas színvonalú látványterveit. A pályaművekből rendezett kiállítás az Aréna u. 8. szám alatti kiállító helyiségben december 6-ig, munkanapokon és szombaton 9.00 – 16.00 óra között látogatható. Az anyagból a későbbiekben egy kiadvány is készül, majd egy részletesebb tárlat is várat magára. A tervpályázat kamarai vitája december 8-án 15 órakor lesz a Magyar Építész Kamara Koós Károly termében (Budapest, VIII. Ötpacsirta u. 2.).
A tervpályázat eredményét a Kiíró 2008. november 28-án az alábbiak szerint hirdette ki:
6 millió forintos I. díjban részesült a Zsuffa és Kalmár Kft. pályaműve. tervezők: Kalmár László, Báger András, Lázár Zsófia, Rehus Szilvia szakági tervezők: Harsányi Csaba, Fejes Tamás, Strack Lőrinc, Borsiné Arató Éva munkatársak: Zsuffa Zsolt, Már Miklós
4,5 millió forintos II. díjban részesült a Fernezelyi, Basa Iroda Kft. pályaműve. tervezők: Basa Péter, Fernezelyi Gergely, Freisz Ádám munkatársak: Fekete Zsuzsanna, Lovrity Andrea, Kiss Dávid, Varga Koritár Kirsztán
4,5 millió forintos II. díjban részesült a Sztájl Vizuális Alkotó Bt. pályaműve. tervezők: Galina Zoltán, Varró Ákos szakági tervezők: Csapliczky László, Farner Magda, Kotschy András, Nagypál Géza, Strack Lőrincz, Wettstein Miklós munkatársak: Barócsi Sándor, Belányi Zsolt, Fischer Gabriella, Majorcsik Tímea, Szabó Attila, Szabó Csilla
3 millió forintos III. díjban részesült az Építészkohó Kft. pályaműve. tervező: Tarnóczky Tamás Attila
2,4 millió forintos IV. díjban részesült a Kertész Építész Stúdió Kft. pályaműve. tervezők: Kertész András Tibor, Marián Balázs szakági tervezők: Vargha Mihály, Dr. Almási József, Görgeyné Bihari Erzsébet, Bukovics János munkatársak: Bitó Annamária, Déri Dániel, Fischer Bencze, Frikker Zsolt, Horváth Csaba
800 ezer forintos megvételben részesült pályaművek
Nicholas Webb Architects pályaműve tervező: Nicholas Webb szakági tervezők: Csermely Szabolcs munkatársak: Michael Potter, Andrási Szilvia, Persa Éva
Mátis és Egri Tervező Kft., valamint a 4 Plusz Építész Stúdió Kft. közös pályaműve tervezők: Egri Balázs, Mátis Barna munkatársak: Novák Orsolya, Rózsás István, Szabó Katalin tervezők: Berzsák Zoltán építész, Mravik Csaba munkatársak: Árvai Zsuzsa
Kendik Géza pályaműve. tervezők: Maza Orsolya, Vilics Árpád, Papp Zoltán Tibor szakági tervezők: Végh Benedek, Preszter Márta, Visnyei Ilona, Strach Lőrincz munkatársak: Bernát Gabriella, Sulyok Levente, Horváth Kristóf
a Puhl Antal Építész Irodája Kft. pályaműve. tervezők: Puhl Antal, Dajka Péter szakági tervezők: Kalmár Zsolt, Oltvai András, Kovács György, Varga Mihály, Arató Éva munkatársak: Drabant Ágnes, Füzesi Katalin, Fehér Marianna, Huszár Tamás, Jesch Judit, Mészáros Réka, Halász Bálint
Amphy Antis Építész Iroda pályaműve.tervezők: Lakatos László, Tóth Károly munkatársak: Mózes Péter, Andócs László, Pető Melinda, Kelemen Zsolt, Arláth Zsolt
Dr. Gerő Balázs és Pomsár János pályaműve. szakági tervezők: Strack Lőrincz, Puskás Balázs, Wohner József, Kovács György, Kotschy András, Dr. Martos György munkatársak: Gelányi Ákos, Kiss Benedek, Papp Judit, Hambek Zoltán
Finta és Társai Építész Stúdió Kft. pályaműve. tervezők: Dóczé Péter, Guczogi György, Magyar Mária, Péter Gábor szakági tervezők: Csányi János, Torma Sarolta, Rhorer Ádám, Ungi Balázs, Szlovák Krisztián, Ivanics Zoltán, Józsa Gusztáv munkatársak: Hegedűs Péter, Ifj. Tirbus Ferenc
Wéber Építésziroda Kft. pályaműve. tervező: Wéber József szakági tervezők: Pongor László, Kolarovszki László, Pál Gábor, Ivanics Zoltán, Miklósi Attila, Vargha Mihály, Török Béla, Arató Éva, Straub Ágnes munkatársak: Dréher Zsófia, Kaló Norbert, Megyesi Zsolt, Rustinczky László, Terjéki Rita,Varga Zsolt
Dobai Építésziroda Kft. pályaműve. tervezők: Dobai János, Tardos Tibor, Vizdán Janka szakági tervezők: Vargha Mihály, Molnár Imre, Steffeli István, Salgó Beáta
DU-PLAN Kft. pályaműve. tervezők: Pelényi Margit munkatársak: Hajdú Veronika, Sztranyák Gergely, Kósa Balázs
Építész Stúdió Kft. pályaműve. tervezők: Hőnich Richárd, Keller Ferenc, Pálfi Sándor munkatársak: Láris Barna, Sólyom Benedek, Fenes Tamás, Menyhárt Gergely, Guzmics-Kis Andrea, Kápolnás Gergely
Stúdió GD Építészeti és Tervező Iroda Kft. pályaműve. tervezők: Gáspár Zsuzsanna, Sólyom Miklós szakági tervezők: Strack Lőrinc, Kotchy András, Bartók Miklósné, Pintér Sándor, Gáspár Péter, Fázmán József, Kuruczné Szabolcs Gizella, Bezegh Andrea, Czinki Dorottya, Somjainé Takács Rita, Tóth János, Kiss Szabolcs munkatárs: Németh Krisztina
