Amikor 110 éve, Budapesten 1909. május 5-én megszületett, édesanyja és ikertestvére meghalt, majd 11 évesen teljes árvaságra jutott. E súlyos örökség Radnóti Miklós egész költészetére hatással volt. Nagybátyja kereskedelmi pályára szánta, de az irodalom jobban vonzotta.
1929-tól részt vett a
Kortárs
folyóirat szerkesztésében, 1930-ban megjelent első kötete majd beiratkozott a Szegedi Egyetem magyar-francia szakára, ahol Sík Sándor tudós-költő egyik legkedvesebb tanítványa lett.
1936-tól jelentek meg
Járkálj csak, halálraítélt
, majd aMeredek út
, és azIkrek hava
című verseskötetei. Vas Istvánnal közösen Apollinaire válogatott verseit majd La Fontaine meséit is lefordította. 1940-ben napvilágot láttakVálogatott versei
de aTajtékos ég
már csak halála után, 1946-ban jelent meg.Szamosveresmarton, Margittán, Királyhágón, Élesden, töltött munkaszolgálat után 1944 májusban vitték a szerbiai Bor melletti lágerbe, ahonnan 1944 őszén gyalogmenetben hajtották nyugat felé. A halálmenet Győr mellett Abdánál november 9-én ért véget. Stációit az exhumálásakor kabátja zsebében megtalált a
Bori notesz
őrizte meg az utókornak.Radnótit 1946-ban Budapesten, a Kerepesi úti temetőben temették el. Emberi és költői nagyságát mindennél jobban bizonyítja, hogy a teljes fizikai, lelki kiszolgáltatottság és nyomorúság közepette
Nem tudhatom
címmel ő írta a legszebb magyar hazafias verset. Szobra a nevét viselő színház előtt áll. Egy irodalmi és egy antirasszista díjat neveztek el róla.(Forrás: Feiszt György Facebook-posztja)
