A szokásos helyszín, a Művelődési és Sportház este hétkor nyitotta meg kapuit a bulizásra éhes fiataloknak. Szépen lassan potyadoztak a fiúk és a lányok a fagyos januári estén. De a potyadozás nem ment át tumultussá, s mint ahogy már említettem, mégsem jöttünk össze annyian, mint az elmúlt években. Így aztán a lányok őszinte bánatára kevesebben csodálták meg villogó ruhájukat az idén ez volt a menő - és csodálatos hajkoronájukat, amiért valószínűleg órákat izzadtak a búra alatt. Összességében tehát az elegancia jellemezte az összegyűlteket. Bár akadt egy-két nagyon lazára vett figura is, mert hát mikor törekedjen az ember egy kis megbotránkoztatásra, ha nem tízen- huszonévesen.
A zene elfogadható volt, a lakodalmas zenétől, a discoig mindenki találhatott magának valami lábmozgatásra nógatót. (Hiába no, a mi fiataljaink vérében is benne van a lakodalmas zene.) Aztán a lányok kellőképen kitombolhatták magukat a két macsó fickót felvonultató Kozmix műsorán, bár nem mondhatnám mindezt az est fénypontjának.
És még néhány részlet. Asztalokhoz foglalás útján lehetett
jutni, bár mindenki oda ült, ahol éppen helye akadt mégis jó pár asztal
árválkodott gazdátlanul. A tavalyihoz képest a finomságoknak az ára is kedvezőbb
volt, és az üdítőkhöz, sörökhöz, energiaitalokhoz egy átlagos disco árainak
megfelelően juthattunk. Sőt, aki édességre vágyott akár cukorkát, vagy tábla
csokival is csillapíthatta éhségét.
A dohányzásra kijelölt hely címet a folyosó kapta, bár az itt lévő asztalok
mindegyikéről hiányoztak a hamutálak, nem kis munkát adva ezzel a másnapi
takarítóbrigádnak.
A tombolához 200 forintért juthattak a nyerni vágyók, idén azonban kevesebb ajándéktárgy találhatott gazdára. Gondolhatnánk, hogy mindez szponzorok hiányában alakult így, ami furcsa, hiszen lépten-nyomon hatalmas transzpanensekbe ütközhetünk, és mindenkinek megakadhatott a szeme az asztalokon, és persze a földön heverő jó pár szórólapon, amik legtöbbször esküvői ruhaszalonokat, esküvői fotózásokat hirdettek. A lánykéréshez nem a legromantikusabb helyet választva, de meglehet, hogy a vodkának és whiskynek köszönhetően még az is kijutott.
2004 Ifjúsági Megye Bálja tehát elmúlt, volt akinek hajnalig tartott, de olyan is akadt, aki tombola sorsolás végeztével már a ruhatárnál toporgott. A kisebb társaságok láthatóan jól érezték magukat, de valahogy hiányzott az a régi báli hangulat, amikor még a fiúk torkukban dobogó szívvel felkérték a lányokat egy táncra. Talán el kellene gondolkodnunk azon, vajon miben különbőzik egy bál egy discotól
