Az utóbbi hetekben a megye napilapja mennyivel más ez az önméltatás, mint a jóval szerényebb megyei napilap szókapcsolat tőle szokatlan nyíltsággal, mondhatni a rá jellemző óvatoskodást félretéve foglalkozott a helyi média ügyeivel. Akár örülhetnénk is ennek a ténynek, ha nem lengené körül a történteket valamiféle megelőző csapást mérni az ellenfélre, mielőtt túlságosan erőre kap hangulat.
Az Újságíró Klub keltette hullámverés
Történt, hogy január 22-én adásba került az ominózus Újságíró Klub a
Szombathelyi Városi Televízióban. A nézőket meghatározó módon befolyásolni
képes intellektuális élménnyel a legkevésbé sem fenyegető stúdióbeszélgetés oly
mélyen döbbentette meg a Fidesz és a Fidelitas helyi szervezetének tagjait, hogy
nevükben dr. Gyimesi József és Szakály Gábor közleményben tartotta szükségesnek
tiltakozni az elhangzottak miatt a Vas Népe (VN) hasábjain.
Írásművük kétség kívül nem sorolható a szokásos
politikusi elmeállapot tünetei közé, hiszen ésszerűsége az adott körülmények
között kézzelfogható: több legyet is ütöttek egy csapásra. Ellenzéki
pozícióból adhattak hangot nemtetszésüknek a helyi médiában uralkodó
megengedhetetlen állapotok miatt. Ez kedvelt elfoglaltsága a mindenkori ellenzéknek, s
olykor a vezető koalíciónak is.
Beszólhattak a televízió általuk balosnak vélt főszerkesztőjének. Olyan helyzetet
teremtettek, amelyben lehetetlenné vált bármiféle konszenzus a Savaria Fórum
főszerkesztői posztjára eséllyel aspiráló egyik stúdióvendég kinevezésére (a
közlemény január 29-én, a főszerkesztői posztról dönteni hivatott közgyűlés
napján jelent meg kifejezetten ügyes húzás). Végezetül láthatták nevüket
leírva a sajtóban. Kell-e ennél több indok egy közlemény közzétételére?
Szivárogjon, aminek szivárognia kell
Ami valójában elgondolkodtató az nem is ez. Megszokhattuk. Jóval
inkább az, hogy a hasonló esetekben többnyire körültekintő VN a közlemény
szerkesztett változatából elmulasztotta törölni a Savaria Fórum főszerkesztői
posztjára pályázó személy nevét, ami ugye nem publikus adat. Igaz, a bizalmas
információ megőrzése kétség kívül nem a napilap dolga lett volna.
Ha azonban hozzáolvassuk e bakihoz a megye napilapjának február
14-i, szombati számában megjelent Médiabirodalmi álmok című, egész oldalas
írását, a VN sajtóügyekben való aktivitásáról talán árnyaltabb képet kapunk.
(Aki nem olvasta volna, a cikk az önkormányzati médiumok fejlesztési terveiről
szólt.)
A médiabirodalom kifejezés alkalmazása eleve idiotizmusnak tűnik, hiszen e
szó használata a köznyelvben és szakmai körökben is csak többszázezres
célközönséget megszólítani képes médiakoncentráció esetében indokolt.
Tételezzük fel, hogy a cikk szerzője is tisztában van mindezzel, így címválasztása
csakis a gúny, az irónia megnyilvánulásaként értelmezhető.
Az a bizonyos lóláb
Horváth Zsolt fideszes képviselő megszólalását akár rá is hagyhatnánk a
pénzügyi bizottság korábbi elnökére. Ha ő mondja, biztosan volt 16 millió is a
városi hetilap, a Savaria Fórum éves költségvetése. Sőt, talán ennél kevesebb is.
Évekkel ezelőtt, kisebb terjedelem és jóval alacsonyabb nyomdai árak mellett. Az
egykori 16 milliót összehasonlítani a jelenlegi 40 millióval enyhén szólva is
csúsztatásnak tűnik rejtőzzék bármily tényszerűnek tűnő számok köntösébe
, amire az interjú készítőjének illik felhívnia a figyelmet, hacsak nem vezetik
egyéb szándékok.
A lóláb a Városi Televíziót működtető és a Savaria
Fórumot kiadó kht ügyvezető fizetésének felemlegetésével még inkább kilóg. Nem
valószínű, hogy Váradi Gábort különösebben zavarná közpénzből kapott
munkabérének nyilvánosságra hozatala. Már csak azért sem, mert figyelembe véve a
jobbról-balról egyaránt érkező folyamatos cseszegetést, valamint a két cég
vezetésével együtt járó napi 10-14 órás elfoglaltságot, a VN által közölt
összegek nem is tekinthetők irritálóan magasaknak. Munkaszerződések kiteregetése
azonban a világnak azon a részén, ahová igyekszünk, épp oly populista otrombaság,
mint a főszerkesztői posztra pályázó nevének említett kiszivárogtatása.
Mindez egy olyan szövegkörnyezetben, amelyben minden arról árulkodik, hogy ez az
egész média-cécó elfogadhatatlanul sokba kerül a tisztességes adófizetőknek.
Az olcsóbb (?) megoldás
Pedig van jóval olcsóbb megoldás is! Legalábbis ezt sugallják az írást
bulvárszintre züllesztő kiemelések. Jelesen: Irreálisan sokba kerül az
adózóknak, valamint Hiba volt elutasítani az ajánlatot.
Az ominózus ajánlat tevője pedig a VN-t is kiadó Maraton Lapcsoport, amely egyetlen szerződéssel nemcsak az önkormányzattól zsebelhetne be a Safo kiadása fejében 20 milliót, de ezzel egyidejűleg hozzájutna annak hasonló nagyságrendű reklámbevételéhez is. A VN ilyen körülmények között nyilvánvalóan ellenérdekelt a ha csak még oly csekély mértékben, de mégiscsak konkurenciát jelentő városi hetilap stabilizációjában. Fokozottan érvényes ez egy olyan médiakoncentrációra (médiabirodalmi álomra), amit a két városi médiacég ügyvezetője koncepciójában fölvázolt. Egy ilyen elképzelés megvalósulása esetén az önkormányzati média vélhetően sokkal hatékonyabban vehetné fel a versenyt a hirdetési piac többi résztvevőjével szemben, rentábilisabbá téve működését.
A hirdetőknek persze mindettől nem volna több pénze termékeik és szolgáltatásaik népszerűsítésére. Maradna tehát az ún. reklámtorta újrafelosztása. Ez pedig érthető módon nem áll érdekében a piac valamennyi szereplőjének, a VN-nek sem. A harc tehát megkezdődött...