Illegális transzparens, vagy szükséges háttéranyag?
Egy perces néma felállással emlékeztek a kommunizmus áldozataira a
közgyűlésben Heigl István (FIDESZ) képviselő javaslatára.
A méltóságteljes megemlékezést rögtön parázs vita követte, amely egy, az
ellenzék által felállított transzparens körül bontakozott ki. A táblára azt a
jelmondatot ragasztották, hogy Több pénzt az önkormányzatoknak, több pénzt az
embereknek. Az előző
közgyűlésen Sági József országgyűlési képviselő röpcéduláit szedette
össze a polgármester, most a táblát kellett a négyszögletes kerek asztal,
pontosabban a fideszes képviselők háta mögül elcipelni, néhány méterrel odébb.
Vigh Gábor (Fidesz MPP) szerint így a költségvetéssel kapcsolatos gondolataikat nem
tudják vizuálisan is megjeleníteni. Dr. Ipkovich György azzal indokolta a tábla
menesztést, hogy mint levezető elnök eldöntheti, hogy milyen írásos anyagok
kiosztást engedélyezi. A transzparensről úgy tartotta, zavarja a közgyűlés
munkáját. Az ügyben kibontakozott némi jogértelmezési vita, a tábla a
"nézőtéren" maradt, s miután még néhányszor szóba került, a televízió
illusztrációként bemutatta. Így a kecske is jóllakott, meg a káposzta is megmaradt.
Mi a PEA?
Több ellenzéki képviselő kifogásolta, hogy Szombathely igen kevés
pályázatot nyújtott be a Pályázat Előkészítő Alaphoz (PEA), s ebből is csak
kettőt fogadtak el. Egyebek mellett nem nyert a Városgazdálkodás szelektív
szemétgyűjtésre benyújtott pályázata és a Vasivíz Rt. két pályázata sem. Az
ellenzéki képviselők szerint a város érdekérvényesítő képessége alacsony,
másrészt nincs is semmi ötlete, hogy milyen projektekre lehetne támogatást kérni.
Abban megegyeztek, hogy nem a hivatal hibája, hogy sikertelenül pályáztak. Vargha
Károly (SZDSZ) aki a PEA egyik bíráló bizottságának tagja, elmagyarázta
képviselőtársainak, hogy a PEA nem a projektet bírálja el, hanem mint a neve is
mutatja, a pályázat kidolgozásához nyújt forrást és szakembert. Az hogy a PEA
befogad, vagy elutasít egy hozzá beérkezett pályázatot, nem jelenti azt, hogy maga a
projekt nem jó, de azt sem, hogy a finanszírozásra kiírt pályázaton nyerni fog.
Dupla, de semmi
A jó hírek sorát folytatva Vigh Gábor megemlítette, hogy nem nyert a város
bérlakásépítési pályázata sem. Pedig ez már a második nekifutás volt. Először
azért volt sikertelen a pályázat, mert túl alacsony önrészt tartalmazott, most
azért, mert túl magas volt a költségvetése. A tervezők most egy olcsóbb bérház
tervezésén dolgoznak. Horváth Zsolt (FIDESZ) szerint egyáltalán nem kellene
erőltetni a bérlakásépítést, a vásárlásra benyújtott pályázat ugyanis sikeres
volt, a lakásra váróknak pedig mindegy, hogy újonnan épített, vagy használt
lakásba költöznek. Az önkormányzati lakásvásárlások (az idén harminc lakás),
pedig a pangó lakáspiacnak, így a város gazdaságának is adhatnak némi lendületet.
Szűkös anyagiak - Van költségvetés, de milyen?
Nem lett több pénzük az embereknek és nem lett több pénzük az
önkormányzatoknak sem utaltak az ellenzéki képviselők a költségvetés
tárgyalásakor a szocialista ígéretre, amely épp ennek ellenkezőjével kecsegtette a
választókat. A város az idén 18,64 milliárd forintból gazdálkodik. Ennek 90
százaléka működési költségekre megy el. A szakmai bizottságok némi kritikával,
de elfogadásra javasolták az idei büdzsét, a frakciók és az egyéni képviselők
hozzászólásai viszont azt tükrözték, nem értenek egyet a város gazdálkodásával.
Nagy a baj?
Horváth Zsolt (FIDESZ) azt a kérdést tette fel: Tényleg nem látja (a
városvezetés) milyen nagy a baj? A bajnak több forrása van a képviselő szerint: a
kormányzat államosítja a város bevételét, mert nem adja meg a megfelelő normatív
támogatást. Emiatt a fejlesztésre szánt bevételeit is kénytelen a város a
kötelező feladatokra, működésre fordítani. Nincs a költségvetésben pályázati
önrész, a büdzsé szerkezete pedig nem változott. Elismerte, hogy utóbbihoz az
előző közgyűlés sem nyúlt pedig talán lehetne itt mit racionalizálni.
Megjegyezte, hogy tavaly 1,5 millliárdot élt fel a város a vagyonából, a
hitelfelvétellel együtt ez az összeg két év alatt 3,7 milliárd forintra rúg.
Az újságírók a közért dolgozzanak, ne pénzért
Magyar József kifogásolta, hogy a spórolás a fűnyíró elv alapján
történt, de a fűnyíró nem egyenletesen végezte munkáját. Például a városi
tévé (65 millió) és a városi újság (40 millió) támogatást túlzottan nagynak
tartja. Váradi Gábor, a két intézmény vezetője azzal indokolta a támogatás
mértékét, hogy a munkatársai kényszervállalkozók, ez pedig ma már törvénytelen.
Alkalmazottként való foglalkoztatásuk pedig jelentősen megnöveli a kiadásokat.
A képviselő szerint "kevesebb pénzért is lehet dolgozni a közszolgálati
médiában, a közszolgálatiság szellemében.
Kinek jár jutalom, és kinek nem?
Ágh Péter (FIDESZ) is a kasza szelektív működését kifogásolta: nem kapnak
jutalmat a városi alkalmazottak, kapnak viszont a tisztségviselők (polgármester,
alpolgármesterek). Ugyanez volt a véleménye dr. Szabó Gábornak (FIDESZ), aki azt is
nehezményezte, hogy a válságköltségvetés készítésnek idején ment "melegebb
éghajlatra " üdülni a polgármester és Csermelyi alpolgármester. (Úgy látszik,
ez az üdülési dolog is begyűrűzött hozzánk az országos politikából.)
Rettegi Attila a felelősség áthárításának tartja, hogy az intézményvezetőknek
kell saját házuk táján takarékoskodni, ezzel olyan döntéseket hozni, ami a
városvezetés feladata lenne.
A mi 600 milliós megszorító csomagunk
Molnár Miklós (Pro Savaria) szerint a sportcsarnokot meg kell építeni, már
azért is, mert ez a plusz kiadás kikényszerítheti azokat a változtatásokat, amelyek
a város hosszútávú működőképességét biztosítják. Frakciótársa, dr.
Prugberger Emil élesebben fogalmazott: aki ezt a költségvetést megszavazza, közel
áll képviselő esküjének megszegéséhez.
Számonkérték azt a tavalyi költségvetési ígéretet, hogy a városvezetés
áttekinti a vagyongazdálkodást, az intézményeket és megvizsgálja a város
szerződéseit ez csak csekély mértékben teljesült. Molnár Miklós módosító
javaslatát, hogy vizsgálják meg, miképp lehet a működési oldalon 600 millió
forintot megtakarítani, és tegyék meg az ennek megfelelő lépéseket, elfogadta a
közgyűlés.
Túlfejlesztett ágazatok
Csinger Péter (független) az igen gombot nyomja meg mondta mert
optimista, hogy áprilisban a kondíciók kedvezőbbek lesznek.
Böröcz Miklós (MDF) viszont kevéssé optimista, a büdzsét a kilátástalanság
költségvetésnek nevezte: "Azért veszünk fel hiteleket, hogy létezni
tudjunk." Egy tételt emelt ki, az utakra szánt 160 milliót, ami összegszerűen
évek óta ugyanennyi, de az infláció miatt mégis egyre kevesebbet ér.
Gombás Endre (SzöSzo) szerint túlfejlesztett az oktatási és a kulturális ágazat.
Álljunk neki dolgozni már holnap!
Dr. Ipkovich György az út-híd felújításokkal kapcsolatban azt ígérte,
hogy április 1-ig kidolgoznak egy programot, mellyel két év alatt egymilliárd forintot
költhetnek az utak, hidak felújítására.
Szűcs Gábor (MSZP), a gazdasági bizottság elnöke az ellenzéki kifogásokra olyan
határozott beszéddel válaszolt, hogy még a bekapcsolva hagyott telefonok is
elfelejtettek rezegni: a maga részéről szeretné, ha a város gondjainak megoldását a
közgyűlés komolyan venné. Nem vitatja, hogy a gazdálkodást rendbe kell tenni. Ez a
folyamat 1999-ben egy erre felhívó tanulmány nyomán meg is kezdődött, de a
gázközművagyon kifizetése fellazította azt. Számításai szerint minden
közgyűlés 2,5 milliárd forintot élt fel a város vagyonából, és még a
fejlesztési célra szánt iparűzési adót is. A bevételek nem növelhetők, a
kiadásokat kell átgondolni, azt, hogy melyek az önkormányzat kötelező és önként
vállat feladatai. Arra szólított fel, hogy felejtsük el a vitát, fogadjuk el a
költségvetést, és holnap álljunk neki dolgozni.
A könyvvizsgáló jelentése hasonló megállapításra jutott:
" a költségvetési struktúra szerkezeti átalakítására van szükség,
meghatározva a működtetés és a fejlesztés prioritásait."
Ezt is, akárcsak a költségvetést elfogadta a közgyűlés.
Eu polgárok is igényelhetnek bérlakást
Elfogadta a közgyűlés a szociális ellátásokról szóló rendelet
módosítását is, egyebek mellett beépítették az alanyi jogú ápolási díjat, és
módosították a lakásfenntartási támogatás szabályozását is. Ennek 90
százalékát az önkormányzat az államtól visszaigényelheti.
Módosították az önkormányzati lakások bérleteire vonatkozó rendeltet is, ami
többek között azt jelenti, hogy az "Európai Gazdasági Térség " polgárai
is igényelhetnek szociális önkormányzati bérlakást. A közgyűlés az
idevonatkozó rendelet módosításával szentesítette azt a gyakorlatot, hogy nem ad el
önkormányzati bérlakást. A Fiatal Családok Otthonában lakóknak ezután a
nyugdíjminimumnak megfelelő összeget kell előtakarékosság címén kötelezően
megspórolni, az induló előtakarékosság pedig ennek 15-szöröse.
Kémény ügyek - minden a régiben
Nagyobb polémia bontakozott ki arról, hogy ki kapjon megbízást
kéményseprő-ipari szolgáltatás ellátására. Az erre kiírt pályázaton sikeresen
vet részt a Vas Megyei Kéményseprőipari és Tüzeléstechnikai Kft. és a Vasi
Füstfaragók Kft is. A Kéményseprő úgy vállalta volna tavalyi áron a
szolgáltatást, hogy ha az egész városra megbízást kap. A Füstfaragók viszont
egyáltalán nem akartak emelni. A képviselők Gombás Endre javaslatára az eredeti
előterjesztést fogadták el, mely szerint minden marad a régiben, a város megosztják
a két szolgáltató között, az árat pedig árhatóságként az önkormányzat
állapítja meg: az is marad a tavalyi.
Nem lett főjegyző
A zárt ülésen dr. Kaczmarski János jegyző, más megyei jogú város
jegyzőihez hasonlóan kezdeményezte, hogy kapjon címzetes főjegyzői címet. Ezt azzal
indokolta, hogy a törvényességi munka jó, 127 ezer határozatból 168-at találtak
hibásnak a törvényesség őrei. A képviselők (a jegyző fogalmazása szerint) az
indítvány kicsinyes és személyeskedő elbírálása során "Pál utcai fiúkat
játszottak, belőle pedig nemecseket csináltak." Titkos szavazáson úgy
döntöttek, nem kapja meg a főjegyzői címet. (Mint ismeretes az ellenzék régóta
támadja már a jegyző munkáját, az elmúlt ciklusban több kísérletet is tettek az
eltávolításra.)
Kiszálltak a sportbizottságból
A Pro Savaria Egyesület a továbbiakban nem részt a sportbizottság
munkájában. Dr. Prugbereger Emil figyelmeztetésnek szánta lemondást: ilyen anyagi
kondíciók mellett nem lehet felelősen dönteni a sportügyekben. Molnár Miklós egyéb
teendőire és összeférhetetlenségre hivatkozott. (Molnár tagja a Falco Kc tulajdonosi
körének.)
Fájdalmas lépések egy rögös úton
A közgyűlés utáni sajtótájékoztatón dr. Ipkovich György elmondta hogy a
megtakarítási koncepció elkészítésével Csermelyi András alpolgármestert bízta
meg, aki két hetet kapott a feladat teljesítésére.
| Költségvetési kommentárok Számítanak az ellenzékre (is) Szűcs Gábort MSZP frakcióvezetőjét arról kérdeztük, hogyan lehet a májusi közgyűlésig egy 600 milliós megszorító csomagot összeállítani, amikor ez a választási ígéretek és az előző évi költségvetésben foglaltak ellenére másfél év alatt nem jött össze? A gazdasági bizottság vezetője azt válaszolta, hogy mindenki tudja, hogy nincs már úti. Amíg voltak a városnak tartalékai, (gázközművagyon) mindenki a kényelmesebb utat választotta, most már nincs mese, meg kell alkotni azt a programot, ami a várost kihúzza a kátyúból. Szűcs Gábor elmondta, hogy nincsenek illúziói, ezt a nagyon kemény munkát 5-8 embernek kell elvégeznie. A frakcióvezető nem mert garanciát vállalni, arra hogy végig is tudnak menni a kijelölt úton, de "ha ebbe belebukunk elgondolkodunk azon, hogy érdemes-e egyáltalán bármit is tennünk." Utalt arra is, hogy úgy kell takarékoskodni, hogy az a lakosságot a legkevésbé érintse hátrányosan. A munkában számítanak az ellenzék szakembereire is. Bagoly
mondta Fidesznek Vigh Gábor viszont kerek perec kijelentette, hogy ahogy velük viselkedett a jelenlegi városvezetés ellenzéki korában négy évig, úgy viselkednek ők most ellenzékként négy évig. A szakmai érveknek van értelme |