A Berzsenyi Dániel Főiskola vezetése és Szombathely politikai elitje a múlt héten lezajlott parázs hangulatú integrációs fórum után most először egyeztetett a hogyan továbbról. A főiskola ugyanis már akkor, az oktatási miniszter előtt demonstrálta, semmilyen formában nem kíván a soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetemmel integrálódni. Többeket azonban továbbra is nyugtalanít a kérdés: Miként lesz így Szombathelynek Egyeteme? A tét nem kevés, ebben mindenki (pártállástól és pozíciótól függetlenül) egyetért. Ha ugyanis Szombathely színvonalas felsőoktatási intézmény nélkül marad, előbb-utóbb halott város lesz.
A csütörtök délután lezajlott megbeszélésen (értesüléseink szerint) a főiskolát Prof. dr. Gadányi Károly rektor valamint Balogh Imre, az iskola Informatikai Intézetének vezetője képviselte. A meghívottak között volt dr. Hankó Faragó Miklós, a város SZDSZ-es, Sági József Fideszes országgyűlési képviselője, valamint a polgármester, dr. Ipkovich György is. Az egyeztetés kimeneteléről, az ott elhangzottakról a jelenlévőket telefonon faggattuk. Arra is kíváncsiak voltunk, ki hogyan látná szívesen eztán a főiskola jövőjét.
Miután világos lett: a főiskola az integrációt semmilyen formában nem
díjazza, maradt az egyéni útkeresés
Mielőtt részletesen kifejtenénk, melyik résztvevő miként vélekedett az
integrációról, arra mindenki rábólintott, egyetlen helyes megoldás létezik: a
folyamatos egyeztetés és a kompromisszum-keresés. Bár a múlt héten az integrációs
vitafórum azzal a miniszteri javaslattal záródott, hogy a rektorok üljenek le
egymással tárgyalni, mára kiderült, ebben akkor Magyar Bálint sem igen bízott. A
főiskola autonóm intézmény, akarata ellenére semmire sem kényszeríthető. Mivel
tehát mind a főiskola vezetése, mind a hallgatói önkormányzat és a felszólaló
tanárok az integráció ellen foglaltak állást, az integráció-pártiak is belátták,
nincs miért tovább agitálniuk. Az integráció ötletét tehát elvetették.
A felsőoktatási törvény módosítása kapcsán a minisztérium egy újabb javaslattal
is előállt, a Nyugat Pannon Egyetem ötletével, amely, kihagyva Győrt, a Sopron-
Szombathely- Zalaegerszeg tengelyen valósult volna meg. A feltételek állítólag
Szombathely számára ezzel kedvezőbbek lehettek volna, jobb tárgyalási pozíciókat
jelenthetett volna. A főiskola azonban úgy döntött, ez a megoldás sem megfelelő a
számára.
Ezzel elúszott egy hajó
A döntés a főiskola kezében volt, ezzel a lehetőséggel azonban nem
kívántak élni. Ezzel elúszott egy hajó foglalta össze tömören véleményét
Hankó Faragó Miklós országgyűlési képviselő. Ő, a miniszterhez hasonlóan a
főiskola biztos jövőjét az integrációban, egy jól kiépített a Nyugat Pannon
Egyetemben látta volna. Mivel a magyar felsőoktatásban óriási verseny van, számára
kérdéses miként sikerülhet a főiskolának, hosszú távon egyedül, tartósan magas
színvonalon megmaradni. Az uniós oktatási piacon is ütőképesek maradhat-e?
Szerinte most, hogy az egyetemmé válás lekerült a napirendről, a főiskolának a
legfontosabb feladata az kellene, hogy legyen, minél több egyetemi szakot
akkreditáltasson. Kérdés azonban számára, hogy a magyar egyetemi lobbi mennyire
engedi ezt. Figyelmezett arra, nem kellett volna automatikusan Sopron feltételeit
elfogadni, lehetett volna tárgyalni is.
Sopron feltétele a művészeti és testnevelési karok megszűntetése az
egyeztetésen részt vevők mindegyikéhez hasonlóan számára is elfogadhatatlan lett
volna. Ezért is kellett volna most újra leülni és egyezkedni. A Nyugat Pannon Egyetem
esetében magyarázta Hankó Faragó Miklós szó sem volt soproni székhelyről,
és a kilencfős rektori tanácsban sem állhatott volna fel soproni túlsúly.
Jó, hogy nem ugrott bele a főiskola - Még minden lehetséges.
Sági József Fideszes országgyűlési képviselő a minisztérium mostani
integrációs törekvéseit elhamarkodottnak, kapkodónak és átgondolatlannak ítélte.
Ez a folyamat véleménye szerint még korántsem érett meg, így jó, hogy nem ugrott
bele a főiskola.
Szerinte az ügy ott lett elhibázva, hogy a politikusok a választáskor beígértek
Szombathelynek egy egyetemet, amit bármi áron fel szeretnének mutatni. Sági József
azonban nem pesszimista, szerinte semmilyen hajó nem úszott még el. 5-10 éven belül,
erős polgármesteri akarattal és városi támogatással, jó lobbi-helyzetben lehet
Szombathelynek saját egyeteme, ezért sem ért egyet ezzel a forradalmi hevülettel, amit
most tapasztalt.
Hibásnak tartja a város azon hozzáállását is, miszerint évek óta kontroll és
feltétel nélkül adott jelentős, 40 milliós támogatást a főiskolának. Szerinte
újra kellene gondolni ennek feltételeit, meg kell határoznia, mit is vár el a város
és a politika a főiskolától.
A főiskola úgy mondott nemet valamire, hogy nem ült le és nem egyezetett
senkivel
Ezzel a felvetéssel Ipkovich György, a város polgármestere is egyetért.
Kérdésünkre elmondta: a város 1996 óta (tavaly pontosan 40 millióval) azért
támogatja a főiskolát, hogy segítse egyetemmé válási törekvéseit. Azonban,
fogalmazott a polgármester, ezt a szerződésben lefektetett akaratot a főiskola
részéről nem látja, ezért szerződést sürgősen felül kell vizsgálniuk. Új
feltételeket kell szabniuk, szigorúan meghatározniuk, mit és miért támogatnak.
Az integrációs fórum kapcsán a polgármester közölte: Magyar Bálint megtette azt a szívességet, hogy lejött Szombathelyre vitázni. Azonban azon túl, hogy rossz szájízzel távozhatott, a város nem került közelebb az egyetemmé váláshoz. A magam részéről elfogadtam a miniszter és a tárca állásfoglalását közölte, majd hozzátette, fájlalja, hogy a főiskola úgy mondott nemet valamire, hogy a kezdet-kezdetén megszakadtak a tárgyalások, nem ült le és nem egyeztetett senkivel.
A polgármester is fenntartással élt Sopron 2002-ben diktált feltételeit illetően, mert ő is egyetért abban, a művészeti felsőfokú képzést (hiszen az alap- és középfokú oktatásában is erre alapoz a város) Szombathelynek nem szabad hagynia. Eltökélt vagyok abban közölte hogy a főiskolát egyetemmé fejlesszük. Ehhez várja a városvezetés most a főiskola saját koncepcióját.
És mit akar a főiskola? A koncepció kidolgozás alatt
Gadányi Károly, a főiskola rektora elmondta, hogy nagyon konstruktív,
higgadt, megbeszélést folyattak a helyi politikusokkal. Mindannyian tudták, hogy több
alternatíva is létezik, végül azonban a résztvevők úgy döntöttek, azt az utat
fogják támogatni, amit a főiskola választ.
A választás pedig hamarosan megtörténik. Hétfőn délelőtt ül össze a tizenkét tagú Rektori Tanács, hogy megtárgyalják a már kész koncepciót. Ha elfogadják a javaslatokat, hamarosan következik a harminckét tagú Főiskolai Tanács ülése, ahol ismét rá kell bólintani a tervekre. És hogy milyen elképzelések vannak ebben a koncepcióban? A rektor csak akkor kíván erről beszélni, ha a Rektori Tanács már megtárgyalta és elfogadta azt
