Ez a város az osztrák vásárlókból élt
A mai válságos állapot az 1997-1998-as években gyökerezik, ekkoriban a város lakosságának közel 45 százaléka - közvetve vagy közvetlenül - a kereskedelemből élt. Ez az országos átlag kétszeresének felelt meg. A magas arány a bevásárló-turizmusnak volt köszönhető; a város Trianon előtt és az elmúlt időszakban egyaránt az osztrák bevásárlókból élt. Ezzel magyarázható az 1998-as statisztikai adatok ellentmondása, mely szerint Vas megye rendelkezett az ország 5. legmagasabb vásárlóerejével, miközben a jövedelmeket tekintve a megye csak alulról érte el az 5. helyet.
Többen állítják, hogy a magas vásárlóerő vonzotta Szombathelyre a megamarketeket is. A nemzetközi statisztikák szerint egy "multis" kereskedelmi munkahely létrehozása 3 és fél hagyományosat szüntet meg. Mivel Szombathelyen az átlagosnál magasabb volt a kereskedelem aránya, várható, hogy ez a mutató is több bolti kiskereskedés megszűnését vetíti előre egy-egy nagy cég megjelenésekor.
Macera a határon, kéregetők és prostik a Fő téren
A vállalkozók szerint az alapvető gondot mégsem a multinacionális kereskedelmi vállalkozások elszaporodása, hanem a bevásárló-turizmus visszaesése okozza. Az árszínvonal-különbözet jelentéktelenné, a határátlépés pedig rendkívül körülményessé vált a bevásárló-turizmus számára. A közbiztonság romlása, a prostituáltak, zsebtolvajok, kéregetők "munkája" is sokat rontott az amúgy sem reménykeltő helyzeten. Az "Adj egy százast, és megóvom az autódat a karcolásoktól!" mondat egyre gyakrabban hangzott el százas szögeket felmutató emberek szájából, s az osztrák regionális sajtó okkal figyelmeztette olvasóit a belvárosban rájuk leselkedő veszélyekre.
A tarthatatlan helyzeten sokat segített két, alapítványi pénzből fizetett, a Fő téren cirkáló biztonsági őr megjelenése. A rendőrök viszont többet foglalkoznak a kerékpározó gyerekek ellenőrzésével, mint a belvárosra szakosodott bűnözőkkel - mondják a kereskedők, akik annyit tudnak tenni, hogy nem engedik be üzletükbe a már jól ismert garázdálkodókat.
Tény, hogy a kereskedők egy része sem mindig bánt megfelelően a külföldi vendégekkel. Az a turista, akit egyszer már becsaptak városunkban nem valószínű, hogy a jövőben is ellátogat hozzánk.
Exkluzív üzletek helyett olcsó áruk
Az elmaradó osztrák vásárlókat az itt lakók nem tudják pótolni. Bár az igény mindenkiben megvan a minőségre, a fizetőképességgel nagy a probléma. A belvárosi kereskedelem egyetlen városban sem a napi szükségletek kielégítését szolgálja. Az ott található üzleteknek rendelkezniük kell egy meghatározott minőségű kínálattal, berendezéssel és kiszolgálással. Ez viszont pénzbe kerül. Abban a pillanatban, amikor a kereslet már nem tudja ezt fenn tartani, megjelennek az olcsó, "százforintos" áruk, kevésbé igényesen kialakított üzletei és a keleti futószalagok termékeit kínáló kínai boltok Ma a magyar vásárlók többsége ilyen helyeken keresi a neki megfelelő árut.
Nincs városmarketing
Az 1999-es esztendőben már egyértelművé vált, hogy tenni kell valamit. Szombathelyről szóló arculatformáló hirdetéseket kellene megjelentetni az osztrák sajtóban és a megyeszékhely különlegességére már az országhatáron táblákkal felhívni a figyelmet.
Gondoskodni kellene arról, hogy ne poros, kopár, sivár, hanem virágos, zöld területekben gazdagabb legyen a belváros és a kirakatokon kívül is akadjon olyasmi, ami gyönyörködteti a szemet. A tisztaság sokat javítana a városképen. Elég végignézni egy átlagos nap reggelén a Fő téren: elrettentő a látvány.
Minden érintett, s a város képviselőtestülete is egyetértett abban, hogy ideje lépni, de a gondolatok nem váltak tetté.
A Savaria Karnevál nagy kulturális siker lett, ám a kiskereskedelemnek többletbevételt nem hozott. A boltosok már tavaly kaptak ígéretet az önkormányzattól a belváros virágosítására, ám a beültetett ládák máig sem kerültek ki az utcára. A belvárosi kereskedők összefogását sürgető kezdeményezés is kudarcot vallott, az egymással ütköző részérdekek lehetetlenné tették az együttműködést.
A multik meg lefölözik a "maradékot"
Ráadásul az újonnan nyíló multinacionális vállalkozások a kereskedők szerint a szükségesnél 5 évvel korábban érkeztek. A kereskedelemben az éves forgalom 10 százaléka húsvétra, 40 százaléka pedig karácsonyra esik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hiper- és szupermarketek mind a húsvéti, mind a karácsonyi forgalom közel felét elviszik, így az ünnepek előtti napok a hagyományos bolti kiskereskedelem számára alig különböznek az év többi napjától.
Morris Pedro, a város egyik közismert vállalkozója szerint a megamarketek kínálata általában nem visel minőséget, ráadásul drága is. Szerinte az akciós prospektus-árak csupán csalétekként szolgálnak, ugyanakkor az, ami nem akciós, a városban olcsóbban kapható. Úgy véli, a jelenséggel eredményesen szembeszállni olyan szakboltok nyitásával lehetne, ahol megoldást tudnak találni a vevő minden problémájára, ahol szakértelemmel szolgálják ki a vásárlókat. A kereskedők egyébként bíznak abban, hogy az életszínvonal emelkedésével a minőségi áru visszacsábítja majd a "multik" miatt elmaradozó vevőiket.
A Körmendi út végén épülőfélben lévő Plaza sok meglepetéssel már nem szolgálhat, a többi vidéki szórakoztató- és bevásárlóközpont sorsa magáért beszél. A szupermarket, a mozi, a játéktermek és a vendéglátóipari vállalkozások tulajdonosai reménykedhetnek a jövedelmezőségben, de az odatelepülő kereskedőkre a magas bérleti díjak miatt valószínűleg nem vár fényes jövő.
Igaz, ez az ország más részeiben még nem biztos, hogy nyilvánvaló. Hiszen Szombathelyre még mindig jönnek újabb, szerencsét próbáló vállalkozók.
Majd az Unióban felvirágzunk?
Morris Pedro szerint a problémák majdnem automatikusan fognak megoldódni abban a pillanatban, amikor megszűnik a határ. Szombathely ősidők óta a régió kulturális, közigazgatási, oktatási, kereskedelmi, szórakoztatási központja, így számára nem kétséges, hogy egy határok nélküli Európában városunk szerepe tovább fog nőni. Véleménye szerint az addig tartó hét hosszú sovány esztendőt az önkormányzat részéről okosan elköltött aprópénzzel lehetne rövidíteni. Ehhez azonban a "rövidlátó rózsaszín szemüveget" másra kellene felcserélni... A kereskedők ugyanis úgy érzik, hogy Szombathely önkormányzatában nincs olyan ember, aki problémáikra odafigyelne, aki segítene helyrehozni az elkövetett hibákat.
bozzai
Hogy látod, fejlődőt, vagy inkább megkopott, elszürkült Szombathely az utóbbi években? Mond el véleményedet a fórumunkban!
