Az esőáztatta borongós szombat után felüdülésnek tűnt ez a szélfútta vasárnap. Legalábbis az ágyból, párnák közül figyelve még bizakodtunk, hátha a délutánban az idő is kellemesebb fokozatra vált: lesz még nékünk virágos vasárnapunk! A mi kis falunk határszentelő felvonulását, mert hogy nálunk Szent György napot ültek, még fekvő helyzetből szemléztük: ahogy pár autó, papunk Opeljével az élen elpöfögött az ablakunk előtt. Autentikusan, hogy a népi kultúrával barátkozzunk falusi lakunkból a városba, a Múzeumfalu Szent György napi vásárára készülődtünk. A mobil azonban belecsörgött a tervbe, fotósunk jelentette: gyér az idei kirakodósdi. Így hát egyből rástartoltunk a Herényi Virágútra.
Parkolót helyismeret híján is könnyen találunk, pofátlanság és rutin
kérdése
A bekötő utcák telitettségéből a Virágút népszerű voltára
következtettünk. Több százan kujtorogtunk, keresgéltünk Herényben és Kámonban a
kora délutánban. Első körben a focipályán a sörsátort céloztuk meg, ahol
gyerkőcök valami idétlen szintis zenére megkomponált harcművészetinek szánt sóval
melegítették a szélfútta nézősereget. A kultúrműsort hamar megunva inkább a
virágok után néztünk. A közelben, a nyuszis ugrabugra tőszomszédságában a Zsohár
kertészet kicsiny szabadtéri standja felé vettük az irányt.
Aztán egyenes rá a virágútra!
A virágjárás, amit nem helybéliként nehéz volt feltérképeznünk
(útbaigazító táblákkal nem találkozunk), állítólag a Kertész Szövetkezet
bejáratától indult és a Bertalanffy utcán folytatódva a Hóvirág utcán át
egészen a Béke térig tartott. Valahol mi is jó hosszan sétálgattunk pontos
koordinátákkal nem szolgálhatunk. A többnyire otthonaik előtt áruló kertészek
ugyanis egymástól viszonylag nagy távolságokban helyezkedtek el. Jó száz métereken
át, jobb híján a családi házas övezet kertépítészeti kultúrájában
gyönyörködhettünk. (Tuja tuja hátán, helyenként még az erkélyeken a cserepekben
is. Ha más nem is, egy virágút tán javíthat majd ezen a statisztikán.)
Az áruba bocsátott növények szépek és mutatósak
A kertészek néhány kivételtől eltekintve nagyjából hasonló műfajokban
utaztak, standjaikon többnyire a mostanság divatos kerti virágok, büdöskék,
muskátlik és petúniák vitték a prímet. Laikusként csak azt állapíthattuk meg, az
áruba bocsátott növények szépek és mutatósak, aztán egy idő után minden áruda
kezdett nagyon egyforma lenni. A standok közt akadtak kifejezetten igényesek, jóllehet
a többség az esztétikai szempontokkal nem igazán foglalkozott. (Ha szervezők
lennénk, épp ezért, a virág-nap legvégén a legtetszetősebbeket különdíjjal
jutalmaznánk.)
Aztán egy szélcsendes helyen egy nagyobb kertészet fedett üvegházában hosszabban elidőztünk, itt legalább meleg is volt, kint a sétálásban már megfáradtunk. Itt legalább egy helyen válogathattunk, ráadásul olcsóbban, mint a bódés kicsiknél. (Bent a margarétát 400-ért kínálták, kint ugyanazt a fajtát, ugyanakkora méretben pontosan kétszer annyiért akarták ránk tukmálni.) Kosárkánkkal megpakolva kifelé vettük az irányt, még elnéztünk volna a Béke tér felé is, ám autónkkal akkora dugóba keveredtünk, hogy kikecmeregni is bajos volt. Távolról azért megszemléltük az ottani sátrakat is, látszatra hasonló volt felhozatal
Összességében a Virágútból vajmi keveset láttunk
Valljuk be, nem egy virágkarnevál, sőt ott jártunkkor a virágözön jelzőt
is erős túlzásnak éreztük. A nap legszebb pillanata egyébként a focipályán ért,
amikor fejünk felett a szélben három gólya körözött, mellettünk pedig az
állatsimogatóban kiskecskék kacsáztak. Persze ne ítélkezzünk, hiszen a
Virágútból összességében vajmi keveset láthattunk. Például az előnapról,
benne a hársfaültetésről is lemaradtunk. Borvirág-sarkokban sem időztünk, egy-két
üresen árválkodó sörsátrat láttunk csupán, oda a hidegben nem vágyakoztunk.
Utcazenészekbe sem botlottunk, és jó, ha egy-két kézműves portékáját
megszemléltük. Sem traktoron, sem szekéren nem szafariztunk, és a Kámoni arborétumba
sem látogattunk ki, pedig a prospektus szerint ingyen megtehettük volna.
Valahogy ez így azért még sem volt az igazi. Persze türelem, a jó fesztiválhoz jó idő kell, tán jövőre a herényieknek már ez is összejön
