Tizenegy Szombathely környéki önkormányzat a régészeti emlékekre valamint a védett növény-, illetve állatvilágra hivatkozva tiltakozó nyilatkozatot fogalmazott meg az ellen, hogy a térségben újra elinduljon a lignitbányászat. Az 1980-ban berekesztett bányatevékenység folytatására azért lenne szükség, mivel - a kitermelő Nógrádszén Kft. szerint - az itt található több mint egymilliárd tonnás lelőhely nemzetgazdasági értéket képvisel, kiaknázása stratégiailag biztosítaná az ország energiaellátását.
Hiszen nemrég tették rendbe a tájat...
Szombathely önkormányzata és még tíz környező település vezetése október elején kapta kézhez a Veszprémi Bányakapitányság körlevelét: a Nógrádszén Kft. próbafúrás kérelméhez állásfoglalást kérnek tőlük és 18 szakhatóságtól.
A cég a megyeszékhelytől nyugatra, Jáktól északra fekvő 49 négyzetkilométeres területen bányatelek létrehozást tervezi. Előtte azonban két kutatófúrást szeretne végrehajtani Felsőcsatár és Pornóapáti térségében, hogy felmérje - az amúgy viszonylag gyenge fűtőértékű kőszén, a lignit mellett - a kavics, a homok és a kerámia agyag mennyiségét illetve minőségét. Az engedélyt külszíni fejtésre kérik, négy évre.
Az önkormányzatokat meglepte a hír. Hiszen a Torony mellett 1947-ben felfedezett lignittelepet - a hatvanas és hetvenes években folyt itt a kitermelés - 1980-ban végleg bezárták. Azóta a környék zöldövezetes lakóterületté vált, az itt élők féltik a tájat. Egy fórumon összegyűlve a települések vezetői elmondhatták, mit is gondolnak a régi-új szituációról.
Torony polgármestere, Joó Imre nem érti a hirtelen jött helyzetet, hiszen alig két éve kaptak két és fél millió forintot a Veszprémi Bányakapitányságtól azért, hogy eltüntessék az eddigi kitermelés okozta tájsebeit. Részükről nem kérnek az újabb bányászatból.
Munkát adna, és bevételt jelentene
Az egyik kutatófúrás helyszíne Felsőcsatár lenne. Németh Vilmos polgármester szkeptikus. Úgy véli: a próbafúrás is károkozással jár, ezért már az elején el kell mondani: a környék nem járul hozzá a tevékenységhez. Bár tudják, hogy a bányák munkát adnának, és a települések bevételei is nőnének, ez nem ellensúlyozná a tájrombolást. Véleménye szerint az önkormányzatoknak össze kell fogniuk, és mivel szinte minden egyes településnek van már részletes rendezési terve, arra hivatkozva elutasíthatják a Kft. kérelmét. Szerinte ez járható út, hiszen nemrégiben a Dolomit Kft. kőbányászatra kért engedélyét is az önkormányzat szakhatósági állásfoglalása hiúsította meg.
A tájrombolás mellett a bányanyitás ellenzői a kulturális értékeket említik még ellenérvként.
Dr. Horváth Sándor, Narda polgármestere szerint egy Szombathely nagyságú területet nem lehet károk nélkül megbontani. Ráadásul itt húzódik a Vas-hegy borút, a térség alatt római kori emlékek találhatók, a környéken van a Jáki apátság, és több település, így Dozmat és Vaskeresztes temploma is értékes műemlék.
A megye főépítésze sem támogatja
Németh István megyei főépítész szerint a bányászati elképzelés nem illeszthető be a megyei területfejlesztési programba sem, hiszen az Országos Területrendezési Terv ( OTRT ) ide a védett tájakra vonatkozó területhasználatot irányoz elő, és kimondja, hogy ez a "kulturális örökség fokozottan érzékeny területe". Ugyanakkor a térséget az OTRT mint "bányászati célra részlegesen igénybe vehető területet" is említi.
A főépítész szerint ez enyhén szólva is ellentmondásos. Ő azonban úgy véli, a bányászati tevékenység semmilyen módon nem illeszthető be a Megyei Területfejlesztési Tervbe.
Mi biztosíthatnák az ország energia ellátást
Nagy Oszkár István, a Nógrádszén Kft. ügyvezető igazgatója túlzottnak tartja az aggodalmakat. Szerinte ez még csak az első reakció a kutatófúrások hírére, a kölcsönös érdekek felismerése után lehetségesnek tartja a megegyezést.
A szakember elmondta: Magyarországon évente hat és fél millió tonna lignitet termelnek ki Visontán és Bükkábrányban. Az érintett Vas megyei térségben pedig több mint egymilliárd tonna található. A toronyi lignitelőfordulás Magyarország legjobb kondíciókkal rendelkező területe, itt legalább 550 millió tonnát lehetne gazdaságosan kiemelni évente. Ezt környezetbarát szénerőműben lehetne eltüzelni. Azt eddig is tudták, hogy a térség jó lignitlelőhely, a kutatási engedélyt azért kérték, hogy a területen található egyéb üledékes kőzeteket is felmérjék, ezeknek a kitermelése ugyanis olcsóbbá teheti a bányászatot.
Nagy Oszkár István megérti a helyiek ellenállását, de mint mondja: Nógrádban sem örülnek az emberek a bányászatnak, mégis szükség van rá. Vas megyében sem azt jelentené a kísérleti fúrás, hogy szétzúznák a tájat, mindössze lokális fúrásokról lenne szó. Azt viszont tudomásul kell vennie mindenkinek, hogy a hazai energiaforrások kiapadóban vannak, a toronyi lignitlelőhely pedig nemzetgazdasági értéket képvisel, és stratégiailag biztosítaná az ország energiaellátást.
Szó sem lehet megegyezésről?
A Nógrádszén Kft. egyelőre a kutatási engedélyezéshez kérte meg a szakhatóságok és önkormányzatok véleményét, a műszaki üzemi tervek elkészítéséhez a jogot csak ezek birtokában kaphatja meg. Az ügyvezető igazgató kicsit korainak tartja a tiltakozást, hiszen még csak nem is egyeztettek a lehetőségekről, az önkormányzatok nincsenek tisztában a bányászat nyújtotta előnyökkel. Végül hozzáteszi: eddig még mindig mindenütt meg tudtak egyezni a lakosokkal...
Szombathely és tíz társa azonban most úgy érzi: szó sem lehet megegyezésről. Nincs az a pénz, amiért engednék a lignitfeltárást. Hogy hogyan akadályozzák ezt meg, azt még nem tudják. Egyelőre mindenki a különböző szakhatóságok véleményére vár, hiszen a 18 hatóság - köztük a környezetvédelem, a tisztiorvosi szolgálat, természetvédelem és műemlékvédelem - még csak ezután adja ki hivatalos állásfoglalását.
