A kerti asztalkán sütemény, a padon pedig régi ismerősök, barátok. Közülük szakítjuk ki az Entzbruder iskola egykori tanulóját egy kis beszélgetésre.
Az ötven éves dr. Bödör Géza 21 éve él külföldön, de anyanyelvét nem felejtette el. Nyugodt, megfontolt ember benyomását kelti. Amikor a repülésről beszél, szeme csak úgy szikrázik, érezzük, nem szimpla hobbiról van szó. Már rövid társalgás után is megállapíthatjuk, a professzornak nem volt unalmas élete. Budapesten végezte el az orvosi egyetemet, majd orvosként dolgozott a szombathelyi vérellátóban. 1983-ban politikai menekültként érkezett Ausztriába. Itt házasodott össze az őt követő párjával, majd immár együtt indultak Amerikába. (Ha már Magyarországon összeházasodnak, akkor egyszerre nem mehettek volna külföldre, egyikőjüket itthon tartották volna, túsznak válaszol kérdő tekintetemre.) Amerikában sokféle munkát végzett, míg letette az orvosvizsgákat. Ma elismert orvosprofesszor, kutató és egy oktatókórház laborjának igazgatója. Többek között.
Az előbbi felsorolást is csak barátai unszolására osztotta meg velünk
A rendszerváltásig már amerikai állampolgárként nem jöhettem haza, azóta azonban évente többször is hazarepültem, igaz eddig csak utasszállítóval. Nagyon szeretek repülni és mindig kíváncsi voltam milyenek azok a szigetek, ami felett átrepülünk mesélte dr. Bödör Géza. Édesapám, Bödör István 60 éve hadnagyként végzett a királyi Horthy István repülőakadémián. Ez volt a legutolsó osztály. Az évfordulón édesapám és az összes repülőtiszt, pilóta előtt tisztelegtem.
A viharok miatt 10 napig tartó, 10 ezer kilométeres utazásra évekig készült a professzor
Tervezett, tanult és a legnagyobb biztonságra törekedett hét éve meglévő repülőjével, amelyet Denver egyik kisebb repülőterén tárol. Érdekesség, hogy itt több légijármű van, mint Magyarországon összesen, beleértve a katonai és mezőgazdasági gépeket is. Ez az ottani viszonylatban normál méretűnek számító légikikötő százmilliós bevételhez juttatja a környezetét, természetesen dollárban.
Felszállás előtt mindig megnézem az időjárást a célállomáson és a két hely között, ez alapján döntöm el, elindulok- vagy sem. Ha szélsőségesnek ítélem a viszonyokat akkor inkább maradok a földön. AZ Észak-Atlanti óceán felett külön biztonsági, ún reporting point-ok vannak. Ha egy adott időn belül a pilóta nem érkezik el ezekhez és nem jelentkezik be, akkor keresni kezdik. Átrepültem az Észak-Kanadai erdőséget és a tundrát is, volt időm nézelődni, gyönyörű vidékeken jártam. Kanadában Kuujjuaq eszkimó településen szálltam le, ahol a torony figyelmeztetett, hogy rénszarvast láttak a kifutópályán. A településen két hotel volt (a faházra kitették a HOTEL táblát), kedvezményes áron 180 dollárért alhattam ott, bár víz nem volt, mert néhány napja elromlott a teherautó, amivel a vizet hordták. Az északi sarkkörön hajnali kettőkor arra ébredtem, hogy a szemembe tűz a nap -ecsetelte élményeit dr. Bödör Géza. Európába Észak-Skóciánál léptem be. Amíg üzemanyagra vártam nagy rohangálás kezdődött a repülőtéren és közvetlenül mellettem szállt le a haditengerészet Tornádója, amelynek lángolt az egyik motorja. A pilótája mosolyogva mutatta nekem a hüvelykujját, amit viszonoztam. Ez akár azt is jelenthette, hogy most már mindkettőnknek egy motorja van.
A pilóták speciális ruhában kötelesek repülni
A rikító színű ruha amellett hogy jól látható a vízben
jelentősen javítja a pilóta túlélési esélyeit. Míg az Atlanti óceán északi
részén 5-10 percig bírja az emberi szervezet a jeges kényszerfürdőt, addig a
védőöltözetben 15 órán keresztül is kihúzhatja a szerencsétlenül járt pilóta.
Dr. Bödör Géza 11-13.000 láb magasságban (kb. 4.000 méter), 350 kilométeres óránkénti sebességgel tette meg az út legnagyobb részét. A legnagyobb figyelmet Grönland igényelte. A Magyarország szélességű jég tengerszintről indul és tengerszintre érkezik, közben azonban nagyon lassan, szinte észrevétlenül 10.000 lábig emelkedik. A monoton fehérségben ez a lassú emelkedés alattomos dolog, volt olyan pilóta, aki már csak azt vette észre hogy megállt a propeller
A professzor családja utasszállítóval repült haza és népes baráti körével a fertőszentmiklósi repülőtéren várták a pilótát. Azért nem Szombathelyen, mert ott felázott a leszállópálya. Dr. Bödör Géza tíz napot töltött Magyarországon, addig családjának megmutatta a levegőből az országot. Természetesen Szombathellyel kezdték, de elrepültek a Sümegi vár és a Balaton felett és leszálltak Debrecenben és Nyíregyházán is.
Dr. Bödör Géza felesége nagyon félti a férjét.
Én azt szeretném ha mindenhova légvonalban, a legrövidebb úton repülne, de ez hiú ábránd. Visszafelé északról akarja megközelíteni az északi sarkkört, mert azért diploma jár. Korábban azért szállt le a világ legmagasabban 9.937 lábon- fekvő repülőterén, mert ott is diploma jár azért, ha valaki fel is tud szállni a ritka levegőben. Szerencsére felszállt, egyébként teherautókkal vitték volna le a szétszerelt repülőt -mesélte Bödör Géza felesége.
A professzornak valóban nem unalmas az élete
Szabadidejében búvárkodik, vadászik, profi fotós és fiával együtt fekete
öves karatés. Repülőjükkel eddig olyan helyekre jutottak el, amelynek hallatán a
hazai utazók szájában összefut a nyál. Ízelítőül talán elég megemlíteni
Mexikót, a Bahamákat vagy éppen a Kajmán szigeteket. Bödör Géza barátja elárulta,
hogy régi iskolatársa olyan repülőgépet szeretne, milyennel édesapja is repült és
a professzort ismerve ez csak idő kérdése.
(A hazaútról készült képeket dr. Bödör Géza bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönjük! A felvételek további felhasználása csak a szerző engedélyével lehetséges!)
