Alapvető közgazdasági tétel szerint a kínálatot a kereslet határozza meg. Ez igaz a felsőoktatásra is. Ezt támasztja alá Mang Béla, az oktatási tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárának kijelentése, mely szerint a felsőoktatási keretszámokat elsősorban a jelentkezők igényei, semmint a munkaerőpiac elvárásai határozzák meg.
Az intézmények meg ragaszkodnak a keretszámokhoz, mert a felvett hallgatók után járó állami normatíva, valamint a költségtérítés jelenti számukra a megélhetési forrást. Az intézmények és a hallgatók céljaik elérése érdekében összekacsintanak, amit a munkaerőpiac fanyalogva vesz tudomásul.
Egyre növekvő diplomás munkanélküliség
A diplomás munkaerőpiac egyre telítődik, ma már jogász és közgazdász diplomával sem könnyű állást találni. Május végi adatok szerint országszerte a munkaügyi kirendeltségek 14 ezer diplomás munkanélkülit tartottak nyilván, közülük mintegy 3000 pályakezdőt.
Konvertibilis tanári oklevél?
A Berzsenyi főiskolán idén 1078-an vették át oklevelüket, több mint 70 százalékuk tanárként végzett. De milyenek is a tanár végzettségűek elhelyezkedési esélyei?
Guttmann Miklós, a BDF tanulmányi rektorhelyettese úgy véli, hogy a tanári diploma könnyen konvertálható, multinacionális cégek szívesen alkalmazzák a nyelve(ke)t beszélő, pedagógiai érzékkel bíró (irányítani képes) fiatalokat, és menedzseri feladatokat is szívesen bíznak rájuk.
Márkus Attila, a BDF-en működő Karrier Iroda vezetője is úgy látja, hogy a humánerőforrás menedzsment területén valóban jók az esélyeik a frissen végzetteknek.
Azt azonban mindketten kihangsúlyozzák, hogy önmagában a tanári oklevél kevés, más szakkal vagy szakiránnyal vegyítve nagyobb eséllyel pályáznak a diplomások valamely állás betöltésére.
Luxus állami kivitelben?
Harangozóné Vigh Ilona, a Vas Megyei Munkaügyi Központ szombathelyi kirendeltségének vezetője munkaerőpiaci tapasztalatokra hagyatkozva siralmasnak ítéli meg a tanárok lehetőségeit. Az okokat az iskolabezárásokban, az önkormányzati pénzügyi források csökkenésében és a demográfiai hullám csökkenésében látja.
Leggyakrabban értékesítői, pénzügyi tanácsadói munkára keresnek pedagógusokat. De arra is van példa, hogy négy műszakban multikhoz mennek dolgozni a felsőfokú végzettségűek, ez azonban luxus az államnak, és az egyén önértékelésének romlásához vezet véli Harangozóné Vigh Ilona.
Diplomás munkanélküliség Vas megyében
Vas megyében idén az első félévben átlagosan havonta 343 diplomás munkanélküli szerepelt a regisztrációs rendszerben, ráadásul közülük minden negyedik pályakezdő. Ez az arány más megyékhez viszonyítva nem számottevő.
Megfigyelhető, a januári és a júniusi államvizsgát követően növekszik meg a regisztrációk száma, és eltelik 3-4 hónap is, míg a diplomások munkát találnak. Vas megyében még így is viszonylag kedvezőbb a helyzet az ország többi részéhez képest, mert sokan kapcsolataikat kihasználva Szombathelyen kívül találnak munkát.
De nézzünk csak egy kicsit a számok mögé! A BDF-en évente 100-200 vasi hallgató szerez oklevelet, s ha ehhez viszonyítjuk a pályakezdő diplomások 80-100 fős arányát, akkor azt akár magasnak is vélhetjük. De arra a következtetésre is juthatunk, hogy az itteni túlképzéssel megtermelt diplomás munkanélküliség más megyék munkaügyi hivatalainak statisztikáiban búvik meg
Természetesen számolni kell a megyén kívüli egyetemekről, főiskolákról hazatérőkkel is. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a BDF-en végzettek közül sokan nem elégednek meg a főiskolai oklevéllel és igyekeznek egyetemi vagy másoddiplomát szerezni.
Támogatás hiányában a regisztráció elmarad?
Mivel a pályakezdők anyagi támogatásban nem részesülnek, sokan nem érzik szükségét annak, hogy regisztráltassák magukat. Akik pedig megteszik, a kirendeltség által nyújtott szolgáltatások - nyelvtanulás, számítógépes tanfolyam, vagy valamilyen OKJ-s képzés iránt érdeklődnek.
Ugyanakkor tény, hogy a munkáltatók a megüresedett álláshelyeknek csak mintegy ötödét jelentik be az illetékes munkaügyi hivatalokban. Sokan ennek tudatában sem regisztráltatják magukat, és csak a kirendeltségeken működő álláskereső klubok segítségét veszik igénybe a munkakeresésben.
Nézzük meg, hol van munkaerőhiány!
Harangozóné Vigh Ilona úgy véli, hogy egyrészt a felsőoktatási intézményeknek is keresniük kell(ene) a kapcsolatot a versenyszférával azért, hogy végzős hallgatóik nagyobb eséllyel találjanak munkát.
Másrészt a túlképzés elkerülése végett azokon a szakterületeken, ahol munkaerőhiány mutatkozik, mint a mérnöki, a gépész, az elektronikai, az informatikai képzés, bérrendezéssel kell ösztönözni a pályaválasztókat, mert például elfogadhatatlan, hogy két nyelven beszélő gépészmérnöknek bruttó 100-150 ezer Ft-ot fizessenek, miközben a közalkalmazotti szférában 107 ezer Ft-nál kezdődnek a fizetések.
Igen ám, csak Vas megyében az amúgy is szűkös műszaki szektor nem foglalkozik kutatással és fejlesztéssel, számukra elegendő a bérmunka, nincs szükségük a mérnökök szaktudására. Az ilyen végzettségű fiatalok pedig nem térnek vissza a megyébe, ráadásul az önkormányzatok sem ösztönzik kedvezményekkel a letelepedésüket.
OKJ-s képzéseké a jövő?
Nem utolsósorban nagyobb szerepe van már most a felsőfokú szaktanfolyamoknak, az úgynevezett OKJ-s képzéseknek, ahol rövidebb idő alatt szerezhető meg az a szaktudás, amire a cégeknek célirányosan szüksége van. Ezt bizonyítja, hogy a BDF ilyen jellegű képzéseire mint például az intézményi kommunikátor, az idegenforgalmi szakmenedzser, az informatikai statisztikus és gazdasági tervező egyre növekvő számban jelentkeznek.
Hol vannak a munkaerőpiaci előrejelzések?
Problémát jelent az is, hogy a pályaválasztás előtt álló középiskolások nincsenek tisztában a munkaerőpiac igényeivel. Nem látják át, ha belevágnak a diploma megszerzésébe, akkor milyen lehetőségeik lesznek 4-6 év múlva az elhelyezkedésre. Ez a gond azonban a munkaerőpiaci prognózisok hiányából is fakad.
Önmenedzselő BDF-esek?
A BDF mindeközben nem tesz mást, mint a többi felsőoktatási intézmény. Növelni igyekszik hallgatói létszámát mind a költségtérítéses, mind a nappali képzéseken, hiszen az ebből befolyó pénzből tartja fenn magát az intézmény.
Az általa kiadott oklevél piacképességét pedig sokkal inkább tulajdonosának önmenedzselő stratégiája határozza meg, semmint az intézményé, még úgyse a munkaerőpiac igényei.
A képlet valahogy úgy fest, mindenki azt kezd a diplomájával, amit tud.
