A számítógép apostoláról, az utolsó magyar polihisztoról

2003. december 05. 02:16 módosítva: 2003. december 05. 02:16
Ki is volt Neumann János? Szombathelyen lezárult egy centenárium....

Mint arról már korábban beszámoltunk, múlt hét végén a szombathelyi Neumann János Általános Iskola előtt felavatták az intézmény névadójának mellszobrát. Szombathely így a harmadik város lett Magyarországon, ahol hasonló emlékmű található - tudomásunk szerint eddig csak Budapesten és Kecskeméten volt Neumann-nak szobra. A bronzból készült alkotást Tomay Endre András, Munkácsy-díjas szobrászművész készítette, és összesen 2, 5 millió forintba került, amely összeget pályázatok útján sikerült előteremteni. A rendezvény során, melyen az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is képviseltette magát, az iskola tanárai és diákjai emlékeztek az 1957. február 8-án elhunyt tudósra és intézményük névadásának 10. évfordulójára. Szombathelyen ezzel véget is ért a centenáriumi ünnepségsorozat, december 28-án, Neumann századik születésnapján városunkban már nem tartanak külön megemlékezést.

Ki is volt Neumann János? Főként matematikusként és fizikusként tartják számon, azonban a közgazdaságtan, fizika, statisztika, meteorológia és a számítástechnika területén elért eredményei alapján az utolsó magyar polihisztorként is említhetjük. 1945-ben kiadott First Draft of a Report on the Edvac, vagyis Az első vázlat az Edvac-ról (Edvac=az első digitális, belső programtárolású számítógép) című művében fogalmazta meg a Neumann-elv-ként ismertté vált elgondolásait, melyek a mai számítástechnika alapját képezik. Az ő nevéhez fűződik a kettes számrendszer alkalmazása, a teljesen elektronikus számítógép, a program és az adatok együttes tárolásának elve és napjaink számítógép processzorait is az általa kigondolt aritmetikai-logikai és központi egység séma alapján tervezik. Az Egyesült államokban részt vett az atom, majd a hidrogénbomba kidolgozásában és elnöke volt az Amerikai Atomenergia-Bizottségnak. Játékelméletével, melyet a nem kooperatív játékok közben előálló stratégiai helyzetek vizsgálata során dolgozott ki kitörölhetetlenül beírta nevét a közgazdaságtan történetébe. Elméletei a halmazelmélet és kvantummechanika területén is kikerülhetetlenek. Az Amerikai Matematikai Társaságnak elnöke, és többek között a Princetoni, a Harvard és a Müncheni Műegyetem díszdoktora volt. Megkapta a legmagasabb ameriakai kitűntetést,az USA Szabadság Érmét, a Holdon pedig krátert neveztek el róla.

Neumann János1903.december 28-án született Budapesten, jómódú családból. Apja Neumann Miksa bankár, anyja Kann Margit.
Két öccse született: Mihály (1907), chicagói orvos és Miklós (1911), philadelphiai jogász.

1909 és 1913 között járt elemi iskolába. 1913-tól a fasori fôgimnáziumban tanult tovább. Ez volt abban az idôben Magyarország legjobb középiskolája. Jó képzést kapott történelembôl, jogtudományból és közgazdaságtanból. Az 1917/18-as tanévben elnyerte az V. osztály legjobb matematikusa címet, 1920-ban pedig az ország legjobb matematikus-diákja kituntetést. Mire leérettségizett, már matematikusnak számított. Matematikai tehetségét Rátz László fedezte fel. Egyetemi évei alatt Kürschák József, Fekete Mihály és Szegô Gábor segítették a matematika további megismerésében.

Fiatal korától érdeklôdött a repülés és a technika más újdonságai iránt. Már ekkor gondolkodott kettes alapú elektromos számológép építésén. Mivel a matematika és a technika is érdekelte párhuzamosan két egyetemet végzett. 1921. szeptember 14-én beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészkarára. Fô tárgya a matematika volt, melléktárgyai a fizika és a kémia. Ezenkívül a Pázmány Péter Tudományegyetemhez kötötte formális kapcsolat. Doktori disszertációjának címe:
Az általános halmazelmélet axiomatikus felépítése. 1926. március 13-án fogadták doktorrá. Szintén 1921-ben kezdte tanulmányait a berlini egyetemen. 1924-ben a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule-n folytatta tanulmányait. 1926 októberében szerezte meg vegyészmérnöki diplomáját. Ezután Göttingembe, a német matematika fellegvárába ment, ahol David Hilberttel dolgozott együtt. Itt tartotta meg elsô elôadását 1926. december 7-én a társasjátékok elméletérôl. 1927 áprilisában kért tanítási engedélyt a Friedrich Wilhelm Egyetemen, és December 13-án elfoglalhatta helyét az egyetem tanárai között.

1929-ben a Princeton University hívta vendégprofesszornak. îgy történt, hogy 1930 és 1933 között fél évenként Amerikában, fél évenként Európában tanított. Végül, mikor Németországban gyôzött a fasizmus, letelepedett az Egyesült Államokban, ahol az Institute for Advanced Study tagja lett. 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. Látva a közelgô világháborút, bekapcsolódott a nácizmus elleni katonai elôkészületekbe. Részt vett az atomenergia felszabadításában és háborús célú felhasználásában, majd a békés energiatermelés szolgálatába állításának irányításában is.

1945-tôl 1957-ig a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója. Ekkor már az emberi agy, valamint az idegrendszer muködését utánzó gépek kötötték le figyelmét. 1944-ben a pennsylvaniai egyetemen meghatározó módon járult hozzá az elsô teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Integrator And Computer) megépitéséhez. Az ENIAC 1945-ben készült el teljesen.

1945 júlisában írta meg azt a muvét, amelyben a "Neumann-elvek"-ként ismert megállapitásait, valamint a számitastechnika, és a számítógépek általa elképzelt fejlôdésérôl olvashatott a világ.
(A mu címe : "First Draft of a Report on the Edvac").

A Neumann-elvek:
- Teljesen elektronikus számítógép
- Kettes számrendszer alkalmazása
- Aritmetikai egység alkalmazása (univerzális Turing-gép)
- Központi vezérlôegység alkalmazása
- Belsô program- és adattárolás

1945-ben a cambridge-i egyetemen (Anglia) elkészült az elsô elektronikus, tárolt programú számitógép, az EDSAC (Electronic Delay Storage Automatic Computer), mely már a "Neumann-elvek" alapján muködött. A számítógép muködéséhez a biológiát hívta segítségül:
az emberi agy feladat megoldásainak mintájára megalkotta az algoritmust, s az agyat vette alapul a számítógépben való számítások elvégzésének megvalósításához. Érdemeinek elismeréseképpen az Amerikai Egyesült Államok elnöke kinevezte az USA Atomenergetikai Bizottságának elnökévé. Érdeklôdésének kialakulásában fontos szerepet játszott Ortvay Rudolf, magyar tudós, akivel sokat levelezett. Neumann mondta: "a tudomány a jövôben inkább a szabályozás és vezérlés, programozás, adatfeldolgozás, kommunikáció, szervezés és rendszerek problémáival törôdik majd". Felismerte: egy rendszer biztonságát illetve hatékonyságát nem annyira az határozza meg, hogy milyen elemekbôl épül föl, hanem hogy hogyan van rendszerré szervezve, az elemek között milyen minôségu és mennyiségu információ megy át. Neumann János jól látta a fejlôdés további irányát, de életmuvét már nem fejezhette be.

Hátralevô éveiben súlyos rákbetegségben szenvedett, amelyet az atombomba elôállításakor szerzett sugárfertôzés okozott. Utolsó muvét 1956-ban írta meg, mely szintén a számítógépekkel foglalkozott.
1957. február 8-án halt meg Washingtonban, Amerikában.
1989. május 10-én iskolánknak levelet küldött Neumann János lánya - Mariana v. Neumann Whitman, melyben örömét fejezte ki az iránt, hogy iskolánk az apja nevét kívánja felvenni. Névadónk testvére, Neumann Miklós is hozzájárult a névfelvételhez.
Iskolánk a Neumann János nevet 1989. június 20-án vette fel.

Kapcsolódó linkek:
Neumann János életrajza
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság honlapja
Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ
Neumann Centenárium az Interneten

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Kultúra

Milyen ma Szombathely és a kultúra viszonya?

Szombathely anno arról volt híres, hogy az oktatás és a kultúra fontos városa. Mit tudunk erről elmondani ma? Horváth Somát, a kultúráért is felelős alpolgármestert faggattuk ki erről alaposan.