Mi? Mennyi? Miért? Gyér érdeklődés a válaszkeresésre
Mi? Mennyi? Miért? Akarsz több UV-t? A te döntésed! Vizsgahét=5+1=6 feliratú és mandátumot lobogtató kópét ábrázoló plakát csalogatta a szakképviselőket a soros hallgatói küldöttgyűlésre a Berzsenyi Dániel Főiskolán. Ha hinni lehet a számoknak, akkor a 236 mandátumból csak 62 lézengett a Díszteremben. Az ülést levezető elnök Tóth Ferenc Zsolt (TFZS) a mikrofont is félreállítva, első tagmondatával lezárta, majd a következővel rögtön meg is nyitotta a második fórumot, mielőtt bárki is felocsúdott volna. Második körben ugyanis 25 százalékos jelenlét, azaz 59 képviselő szavazata elegendő a határozatképességhez.
A hallgatói érdekekkel töretlen szimbiózisban élő vezetők közül többen is képviseltették magukat: prof. dr. Gadányi Károly rektor, Bodorkós László főtitkár és Boros András, a Tanulmányi Osztály vezetője tisztelte meg a komoly ügyeket napirendre tűző fórumot. A hallgatói érdeklődés a közügyek iránt azonban úgy tűnik csak az integráció szó dekódolására korlátozódik.
Ki gondolta volna, hogy valaki tanulni jár a főiskolára?
A beszámolók sorát Kumánovich Judit, a tanulmányi bizottság (TB) társelnöke nyitja. A több fórumon is a rezonőr szerepét betöltő hölgy kissé esetlenül mozog a társelnöki szerepkörben. Elődjét, Altasch Gergelyt méltatja, akitől megörökölte az oktatói munka hallgatói véleményezésének (OMHV) sárgaborítékos, személyiségi jogokat rejtő paksamétáját. Elmondja, hogy az oktatókról szóló véleményeket tanári pályázatok, kinevezések alkalmával veszik tekintetbe és különböző dolgokra fel lehet használni. Ezt valószínű az oktatók is sejtették, hiszen csak egyvalaki (!) járult hozzá, hogy a róla szóló véleményt nyilvánosságra hozzák.
Kiderül, hogy a felsőoktatási intézményben a legtöbb problémát az jelenti, hogy jó néhány oktató megköveteli az előadások látogatását, holott az a tanulmányi vizsgaszabályzat alapján ez nem kötelező. Megpróbálunk intézkedni ez ügyben. hangzik a sokat ígérő válasz.
Eddig a hallgatók sikertelen vizsga esetén egyszer ismételhettek, a küldöttek azonban egybehangzóan támogatják a kissé szavazatvásárlónak tűnő javaslatot: a mázlisták ismét kétszer futhatnak neki a felsőoktatás számolólécének.
Az 5+1=6 matematikai axióma feloldásába besegít Boros András is, aki kifejti: hallgatói kérésre mert hát a nyár mégiscsak pihenéssel teljen a tavaszi-nyári vizsgaidőszakot megtoldanák egy héttel, így senkit sem frusztrálna az őszelő. Sőt, a Tanulmányi Osztály előbb le tudná zárni a leckekönyveket, előbb lenne ösztöndíj! kapunk ízelítőt a hivatalos indoklásból. Kisebb ellenállás a sorokban: 13 nem szavazattal és 6 tartózkodással átmegy a verejtékes javaslat.
Átstrukturálódás gazdasági kérdésekben
A gazdasági beszámolót a hallgatói önkormányzat (HÖK) Jolly Jokere, az ülés levezető elnöke, a HÖK gazdasági alelnöki tisztét betöltő, szociális jótétemény disztribútora: Tóth Ferenc Zsolt mondja el mikrofonközeli állapotban. Néhány szófoszlány a Bursa Hungaricáról és az Esélyt a tanulásra pályázatokról; meggyőző érv a kétkedőknek: komoly tapasztalatokkal bírunk az adminisztráció területén.
TFZS begyorsul, ugyanis ketten elmennek, veszélybe kerül a törékeny, 3 fős többség. Intézményünk érdekében komolyabb lesz az önképzőkörök kontrollja hangsúlyoz Tóth. A tanulmányi ösztöndíj emelkedett, mert a hallgatói pénzügyi előirányzat keretösszegében 62 százalékról 72 százalékra strukturálódott a ráta. Ezzel arányosan a szociális támogatások, terepes gyakorlatok összege csökkent. Átstrukturálódás érvel az elnök, akinek a szó kiejtése legalább annyi gondot okoz, mint Medgyessynek az útelágazás.
Boros András újra besegít: köszönetet mond TFZS-nek, mivel a két héten belül elkészülő hallgatói juttatások és fizetendő díjak szabályzata (HJFDSZ) megalkotásához előkereste a rendeleteket, koordinálta az előkészületeket. (A szabályzatnak 2002. szeptember 1-je óta hatályban kellene lennie a szerk. megjegyzése) A HÖK gazdasági szakértője annyira meghatódik, hogy a következő mondatot fabrikálja: két héten belül kialakítom az álláspontot önmagammal, amit veletek egyetértésben elétek tárhatok.
Az egységes kiállás volt a lényeg az integráció kérdésében
Kis híján az elnöki beszámoló elmarad, Sallér László két kézzel integet, hogy ő is szólna pár szót, ha már egy évig mutatta a számára és általa a diákoknak kijelölt utat. Sietősre veszi, ezért csak címszavakban mondja. A március 25-i miniszterlátogatást hívja tetemre, mint mondja, az egységes kiállás volt a lényeg, és rögtönzött időjárásjelentésében megállapítja, hogy az integrációs viharfelhők visszavonultak Budapest fölé. Önkéntes integráció kialakításán dolgoztak, többek között Zala megyével. Méltatja az OMHV-t, állítása szerint a legutóbbi tanszékvezetői pályázatok elbírálásánál már figyelembe vették a hallgatói véleményeket.
A sikertörténet felvázolásából nem maradhatnak el a szokásos homéroszi toposzok: a nagy sikerű kari napok és a gólyabál megrendezése. A várossal is pozitívak a kapcsolatok, indoklásként valamilyen áttáncolt éjszakáról esik szó. Az önképzőkörök közül kiemeli az elnök a Coterie-t, és a Birinni Famíliát. A hallgatói önkormányzatok országos konferenciája (HÖOK) tagjainak akartunk a nyugati végen egy vezetőképzőt rendezni, de az összeröffenés nem sikerült enged bepillantást a külügybe az elnök. Végül pedig megemlíti, hogy Vastag Nándi frissíti a házi kispályás labdarúgó bajnokság (HKLB) honlapját.
Elnökválasztás ellenjelölt nélkül, mint a régi szép időkben
A sietségnek megvolt az oka, ugyanis a két héttel ezelőtti küldöttgyűlés határozatképtelen volt, ezért nem tudták megválasztani a HÖK-elnököt, most pedig már két küldött távozott. A karok egy-egy elnökjelöltet állíthattak (volna). Ezzel azonban sem a bölcsészkar, sem a testnevelési és művészeti kar pártkatona beidegződést szimuláló választmánya nem élt. Lendvai Gábor, a természettudományi kar vezére jelölte a kar sikeremberét, az integráció-ellenes küzdelem fáradhatatlan élharcosát: Sallér Lászlót, aki amúgy mellékállásban a számítógépes játékok nagymestere. A listán egyedül maradt jelölt nem kínált sok alternatívát, a szavazás minden előzetesen megkötött kompromisszummal sikeresen lezajlott.
Slaci (alias Sallér László) megtartotta programbeszédét, távirati stílusban, mert az idő továbbra is sürgetett. Még nem volt meg a szavazás végeredménye Az elnöki tervek kizárólag címszavakban: pályázatokra ráfeküdni, nyitni kell az EU felé, hallgatói érdekvédelem, HJFDSZ, TVSZ módosítás, gyors ügyintézés, utalások.
BDF nélkül nincs Szombathely! És ezt a rektor megmondta Ipkovich György polgármesternek is
Amíg a baráti szavazatszámolók összeadtak, addig Gadányi Károly rektor hozzászólását hallgathatták meg a képviselők. A rektor sajnálatát fejezte ki, hogy ilyen hamar szót kapott, mert ha ez később történik meg, akkor már gratulálhatott volna az újonnan megválasztott HÖK-elnöknek.
Addig is, folytatva a hírügynökségi jelentést, a rektor szintén távirati stílusban sorolja a tényeket: zökkenőmenetes volt az évkezdés, rossz információk nem jutottak el hozzám. Jelenleg 7100 hallgatója van a BDF-nek, 280 oktató, tanár dolgozik az intézményben, közülük 19 egyetemi tanár. A főiskola megkezdte a bolognai dekrétumnak megfelelő felkészülést, a polgármester dicsérte a gólyatábort. Idén május 10-én az intézmény tanácsa elfogadta a középtávú fejlesztési programot. Látták? Nem?! Meg lehet ismerni az interneten! (csak belső hálózatról a szerk.) Az integráció kérdését a rektor járványhoz hasonlította, amely időnként felbukkan, majd tovahalad, de mindig megfertőzi a légkört, ami miatt nem lehet olyan nyugodtan dolgozni, mint például Egerben.
Gadányi kiemeli, hogy "Szombathelynek egyetem kell, mi is akarjuk, én is akarok egyetem vezetője lenni. Azonban az integráció kérdését okafogyottá teszi az új felsőoktatási törvény és a bolognai folyamat.
Még néhány tisztelgő szó a kitűnő hallgatói kapcsolatról a vezetőséggel, amely a hallgatóknak mindig prioritást biztosít. A rektor fontosnak tartja az oktatók hallgatói véleményezését, hiszen mint mondja: a minőség mérésével konkrét, reális eredményekhez tudunk jutni. A rektor következő mondata váltja ki a jelenlévők legnagyobb érzelemnyilvánítását: BDF nélkül nincs Szombathely! És ezt megmondtam a polgármesternek is!
Az ovációba belevegyül a zajos bálozás kritikája, de Gadányi azt mondja: Örüljünk, hogy itt fiatalság van! Sőt kiemeli, hogy a főiskolai hallgatók viselkedése példamutató, pozitív hatással van a városra, a fiatalok kulturált viselkedése a városnak nagyon jó színvonal-befektetés, aminek eredménye hosszú távon látszódik.
A 22 köztársasági ösztöndíj a hallgatók kiváló szakmai munkáját dicséri, a BDF-ről nagyon jókat hallunk, és ez Önöknek köszönhető! simogatja a hallgatók lelkét Gadányi Károly.
Közben megjön a szavazás végeredménye: elsöprő fölénnyel, 59 igen szavazattal Sallér László a HÖK régi-új elnöke.
Senki nem terrorra készül, csak fejleszteni akarunk, és ezt nektek kell megfizetnetek!
Még egy felvonás hátravolt. Tóth Péter kollégiumigazgató sem érkezett hiába: Ha már megérkeztem, szólok! hangzott az antré. A legnagyobb vitát talán a széles sávú internet szakkifejezés generálta az egész fórumon. Ugyanis a kollégiumokban bővítik a számítógép parkot, de ehhez sávszélesítésre van szükség, ami csatlakozási pontonként havi 1500 Ft-os pluszköltséget jelent a kollégisták egy részének. Senki nem terrorra készül, csak fejlesztenünk kell, és ezt kell megfizetnetek! nyugtat meg mindenkit Tóth Péter. Kiderül azonban, hogy erről a kollégiumi közgyűlés egyebek napirendi pontjában egy szimpátia szavazás keretében született döntés, ami TFZS alkotmányossági aggályait is feléleszti, meg is ígéri, hogy utána járnak az ügynek.
Bokor Bence zárásként a kollégiumi felvételi szabályzat módosításait rebegi el, amihez mindenki egyetértően bólogat, mert már mindenki nagyon unja a választ a kérdésekre: Mi? Mennyi? Miért? zajlik úgy a főiskolai közéletben, ahogyan és amiről csak és kizárólag saját maguk a hallgatók döntenek.
HÖK-ös karrierek a főiskolán
A Nyugat információi szerint többek közt azért is érdemes figyelemmel kísérni a Berzsenyi Dániel Főiskola évenkénti hallgatói küldöttgyűléseit, mivel az egykori diákképviselők közül jelenleg többen is a szombathelyi főiskolán találtak állást, s az intézmény oktatói gárdáját erősítik. A Szervezési és Kommunikációs Osztály jelenlegi vezetője, Gaspari Gábor a kilencvenes évek közepén volt a Hallgatói Önkormányzat elnöke, míg az akkori diákérdekvédelmi csapatban ugyancsak szerepet vállaló Tóth Péter napjainkban a főiskola kollégiumának igazgatója. Két egymást követő HÖK-elnök (1999-2001), Márkus Attila és Czöpek István szintén a főiskolán keresi a kenyerét; Márkust két éve a BDF Karrier Iroda vezetőjének választották, míg Czöpek István a Földrajz Tanszéken lett tanársegéd. A legmagasabb pozícióba azonban Csiszár Zsófia, a HÖK diákprogramokért felelős egykori munkatársa katapultált. A főiskola karosodása után ugyanis tudomásunk szerint Gadányi Károly rektor úr kifejezett kívánságára Csiszár Zsófia lett a Bölcsészettudományi Kar (BTK) titkára. A sort két, egykori tanulmányi alelnök zárja, Győrvári Péter és Sarlai Szabolcs. Jelenleg mind a ketten a Művelődéstudományi és Kommunikációs Tanszék alkalmazásában állnak.
