Út nélkül Szombathelynek sem megy! – Kísérlet a Borostyánkő út felélesztésére

„A harmadik évezred Borostyánkő útja vámhatárok nélkül” címmel rendeztek november közepén nemzetközi konferenciát Szombathelyen. A térség, valamint Szlovénia és Szlovákia 50 településnek képviselői, valamint közlekedési, területfejlesztési szakemberek írtak alá egy nyilatkozatot, amelyben a Szlovákiából induló, a Nyugat-Dunántúlon áthaladó és Szlovénián át az Adriáig futó észak-déli közlekedési folyosó létrehozását szorgalmazták.

Ez lenne az a bizonyos „harmadik évezred Borostyánkő útja”. A névadó Borostyánkő út – amelynek egy jelentős darabja Szombathely egyik múzeumának büszkesége – több mint 2000 éves. A mai Nyugat-Magyarország területén végighúzódva az Adriát kötötte össze a Baltikummal, s már a római korban fontos hadi és kereskedelmi tényező volt. 1945 után politikai okokból törés jött létre a kontinens keleti s nyugati része között, amely az útvonal jelentőségét visszavetette. Most, Európa újraegyesítése kapcsán felmerült az út felvirágozathatásának ötlete is.
A támogatók nagy száma mellett az is különlegességnek számított, hogy politikusok, különböző területek képviselői pártérdekektől és személyi konfliktusoktól mentesen álltak egy ügy mellé.

Az ötlet Szombathely polgármesterétől származik. Ez valahol érthető is, hisz a város és Vas megye egyik legnagyobb gondja, hogy a rendszerváltás előtti határmentiség miatt itt nem fejlesztették az utakat. Nincs autópálya, gyorsforgalmi út, és nem könnyű innen megközelíteni Budapestet, vagy éppen Bécset. Félő, hogy tovatűnik Szombathely hajdani jelentősége, és nem találja meg a szerepét az új körülmények között

A Csornától délre haladó M86-os út, vagy a Szombathelyről Nagykanizsára vezető M9-es út gyorsforgalmivá tételéért évek óta lobbiznak a szakemberek, de a hazai fejlesztési tervben csak 2020-ra lenne rá pénz. Hasonlóan fontosnak tartanák a térség vasútvonalainak fejlesztését, villamosítását is.
Mert, mint tudjuk, a tőke oda jön, ahol jó a közlekedési lehetőség.

– Honnan az új közlekedési tengely ötlete? – kérdeztük dr. Ipkovich György polgármestert
– Idén februárban egy nyugat-dunántúli küldöttséggel Szlovákiában jártunk. Ott nyilvánvalóvá vált, amit addig is tudhattunk, Szlovákia megelőzött bennünket az ipartelepítésben. Hamarosan három új autógyárat is átadnak: oda települ a Volkswagen, a Citroen, a Hyundai. Évente 300-350 ezer autót szerelnek össze az odaszállított alkatrészekből, majd viszik az autókat behajózni a szlovéniai Koper kikötőjébe, onnan pedig szerte a világba. Azért épp oda, mert ez a legközelebbi uniós kikötő, vagyis így vámhatáron belül maradnak.
Ha pedig megnézzük, hogy mondjuk Pozsonyból merre vezetne a logikus útvonal a tengerig, az pont a Csorna – Répcelak –Szombathely - Rédics nyomvonalon haladna.

– Az azonban, hogy átrobognak a térségen a kamionok és a tehervagonok, még nem jelent megoldást a térség fejlesztésére!
– Két választásunk van. Vagy egyfolytában azon kesergünk, hogy Szlovákia megelőzött bennünket – az maga a csőd –, vagy alkalmazkodunk a megváltozott körülményekhez, és megpróbálunk csatlakozni egy beindult vonathoz.
Ha már az ipartelepítésről lemaradtunk, a beszállító ipart még a térségbe telepíthetjük. Egy olyan ipari tengelyt kellene kialakítanunk, ahol a Szlovákiában épülő autógyárak számára gyártanánk alkatrészeket.
És itt az egyik magyarázat a konferencia összefogására. Ez nem csak egy város érdeke, hanem az egész térségé. Ráadásul egyedül ezt a nagy feladatot nem tudná megoldani egyetlen település sem.

– Nem lesz könnyű terveikhez pénzt szerezni, sok vetélytárssal kell megküzdeniük!
– Valóban, a világ tele van közlekedési konferenciákkal. Mindenki utat akar. Érthető, a világ az ókor óta abban semmit sem változott: a jó utak, a közlekedési csomópontok mellett fejlődtek igazán a települések.
Mi azonban komoly előkészítés után fogadtuk el a közös állásfoglalást. Ebben konkrét adatok, elemzések szerepelnek. Például az, hogy most a 86-os úton – amit a köznyelvben csak „halálútnak emlegetnek – naponta 14 ezer jármű halad át. Várhatóan ez a szám 2020-ra a hétszeresére nő, ha rázúdul az fent említett szlovák-szlovén forgalom.
Ezt az állásfoglalást eljuttatjuk Brüsszelbe és a nemzeti kormányoknak is. A magyar kormánynak szóló dokumentumot nemrég adtam át a Szombathelyen járt Kóka János gazdasági miniszternek.

– Önök tehát az unió támogatására is nagy mértékben számítanak, a brüsszeli költségvetés azonban 2007-ig már kész.
– A idő pénz! Minél előbb lépni kell! Brüsszel egyébként is kiemelten támogatja az alulról érkező, határokon is átnyúló összefogásokat. Vagyis közösen sokkal könnyebb!
De a tervbe bevonható a gazdasági szféra is, hiszen nem csak a közlekedésről és az iparfejlesztésről van szó, hiszen ez a két ágazat húzza magával a gazdaság többi ágazatát is.
Végül is csak azt mondhatom, a politikai és a gazdasági vezetők feladata, hogy a Zsolna-Pozony-Mosonmagyaróvár-Csorna-Szombathely, valamint a Győr-Csorna-Szombathely, a Sopron-Szombathely -Zalaegeszeg-Muraszombat- Ljubljana -Koper között tervezett közlekedési fejlesztések nagy része 2005 és 2010 között elkészüljön. A pénzügyi fedezethez persze szükséges az unió bevonása.