Advent utolsó vasárnapja, az év utolsó békés közgyűlése
Arról, hogy az ünnepek elmúltával a városatyák azért ne feledkezzenek meg bokros teendőikről, dr. Ipkovich György rögvest a közgyűlés elején gondoskodott. A városatyáknak ugyanis a törvény értelmében 2005. január 31-ig nyilatkozniuk kell vagyoni helyzetükről.
Ám az idei utolsó ülésen is akadt olyan téma, amit levettek a napirendről. Mivel rengeteg bizottsági észrevétel érkezett az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának (SZMSZ) és a polgármesteri hivatal ügyrendjének módosításához, ezért ezeket levették a napirendről. Vigh Gábor (Fidesz-MPSZ) hozzászólásában ki is szólt Feiszt Györgynek (SZDSZ): minthogy az előző ciklusban mindig strigulázta a levett napirendi pontokat, kérte, hogy tartsa meg jó szokását, és tegye azt most is.
Csönge Márta (MSZP) az ügyrendi bizottság elnöke az SZMSZ-t érintő döntést úgy kommentálta, hogy nem lett volna szerencsés egy ilyen, teljes politikai konszenzust igénylő dokumentumot előzetes egyeztetések nélkül, a nyílt színen megvitatni.
A kezdeti ünnepélyességet fokozta, hogy a polgármester elbúcsúztatta a Savaria dandár parancsnoki állományát. Erre utalva Ágh Péter (Fidesz-MPSZ) később annyit mondott: a derék katonák helyét derék börtönőrök veszik át. Szerinte a közös olasz-szlovén-magyar dandár idehelyezése is teremtett volna 350 új munkahelyet.
A gy(ÁSZ)-jelentéssel mi van?
Vigh Gábor az Állami Számvevőszék jelentését gyászjelentésnek titulálta, mivel az több ponton is elmarasztalta a szombathelyi önkormányzat gazdálkodását.
A vizsgálat a 2001-2004 közötti időszakot öleli fel, a fideszes politikus olvasatában ez azt jelenti, hogy a bírálatokból sok vonatkozik 2003-ra és 2004-re. A hiányosságokból a bizonylati fegyelmet és a pénzek követhetetlen útját emelte ki. Azt kérdezte a polgármestertől: mit kíván tenni, hogy a törvénytelenségek megszűnjenek?
Marton Zsolt és Horváth Zsolt (Fidesz-MPSZ) azt firtatta: miért nincsen a decemberi közgyűlés előtt az ÁSZ-jelentést taglaló anyag, holott azt ígérte a polgármester Kovács Árpádnak, az ÁSZ vezetőjének még november elején küldött levelében, hogy az intézkedési tervet a következő közgyűlés elé terjeszti.
Szücs Gábor (MSZP) a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni az ÁSZ-jelentés észrevételeit. Nem szabad azt sem vitatni, hogy bizonyos esetekben a város nem úgy járt el, mint azt a törvények megkövetelik. Dr. Kaczmarski János jegyző pedig arról számolt be, hogy az intézkedési tervet a hivatal elkészítette, és januárban terjeszti a közgyűlés elé. Hozzáfűzte: a két politikai ciklust átfogó, 4 évenkénti vizsgálat eredménye szerinte nem annyira rossz.
Mire kapott megbízást Komondi Péter az ominózus sajtóklub után?
Dr. Szabó Gábor (Fidesz-MPSZ) expolgármester azt kérdezte Ipkovich Györgytől: miért alkalmazta szakértőként Komondi Pétert az ominózus februári sajtóklub után, amikor is mint mondta Komondi megsértette a közszolgálatiság etikai normáját. Szabó véleménye szerint nem szabadott volna közpénzen megbízást adni sajtótanulmány elkészítésére annak, aki arra méltatlan. Szabó Gábor érvelésében arra emlékeztetett: Komondi kirohanást intézett a jobboldal ellen, és a közszolgálati (körzeti) rádió akkori vezetőjeként a városi tévében tett megnyilatkozásai felháborították a Fideszt és a polgári köröket.
Rettegi Attila, a Fidesz frakcióvezetője hozzátette: a konszenzus bizottság ülésén maga Váradi Gábor, a tévé igazgatója is elismerte: komoly szakmai hibát vétettek az akkori műsorban. Szabó kérte a polgármestert, hogy a megbízás díjáról a konszenzus bizottságnak is számoljon be. (A Nyugat az ominózus sajtóklub anyagát annak idején szó szerint közölte)
A polgármester Szabó Gábor kérdésére azt válaszolta: csak egyetlen alkalommal adott eseti megbízást Komondinak, mert arra volt kíváncsi, hogyan alakul át a helyi média szerkezete, mivel akkoriban költözött a regionális rádió Győrbe, és a szombathelyi stúdió vesztett pozíciójából. Ipkovich György hozzáfűzte: a jelenlegi igazgató meg sem kereste, és a körzeti rádió hírműsorai sem keresik őt.
Beváltja-e ígéreteit a MÁV?
Magyar József és Heigl István (mindketten Fidesz-MPSZ) is arról érdeklődött a polgármestertől: milyen eredménnyel zárult tárgyalása Stromajer Andreával, a MÁV kommunikációs igazgatójával? Szabó Gábor még azt is hozzátette, hogy a vasutas klub helyzete olyan súlyos, hogy vezérigazgatói vagy miniszteri szinten kellett volna tárgyalnia a város jelenlegi első emberének a Haladás helyzetéről.
Ipkovich György a következő jó hírekkel szolgált: a MÁV direkt módon kívánja támogatni a vasutas sportegyesületeket. Ez azt jelenti, hogy az intézmények fenntartására a MÁV nem ad pénzt a klubok kezébe, hanem átvállalja a közüzemi számlák kifizetését. Emellett az egyesületeknek továbbra is folyósít pénzbeli támogatást a vasút, ám ennek összege jövőre az idei felére csökken. Továbbá a MÁV megvonja a jogot az egyesületektől, hogy ingatlanjaikat értékesítsék. Helyette az illetékes önkormányzatokkal tárgyalna a vasúttársaság a létesítmények önkormányzati kézbe adásáról valamikor a jövő év derekán.
Ipkovich György erről úgy vélekedett: vásárlásról szó sem lehet, esetleg jelképes összeget fizetne a város, de elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a MÁV-val közösen tartsák fenn a klubok létesítményeit.
A jó hírekre Szabó Gábor úgy reagált: Nesze semmi, fogd meg jól! Hozzátette: a MÁV az ő polgármestersége alatt is hasonlókkal hitegette a várost, de nem lett belőle semmi.
Megszűnik a helyi iparűzési adó, helyette új alapot képeznek
Csermelyi András alpolgármester a sajtótájékoztatón elmondta: megszűnik a helyi iparűzési adó címkézhetősége. Ez azonban azoknak a sportegyesületeknek és civil szervezeteknek jelent problémát, amelyek így jutottak eddig anyagi forráshoz. A bizottságok és a frakciók azonban egyetértettek abban, hogy az adóból befolyt pénzeknek egy alapot kell létrehozni, ahonnan pályázat útján nyerhetnek támogatást a korábbi címzettek. Gombás Endre (SZÖSZO) tanácsnok örömének adott hangot, hogy a civil szférára szánt pénzek nem rövidülnek meg.
Az iparűzési adó korábbi felhasználási módját egyébként az ÁSZ is kifogásolta: a gyakorlat mint kiderült 1996 óta törvénysértő volt, mert a közgyűlés nem adhatta volna át a címkézetteknek a pénzek felhasználásának jogát. Gyakorlatilag közgyűlési kontroll nélkül folyt a pénzek címkézése, így olyan szervezetek is részesültek belőle, amelyek nem feltétlenül voltak rászorulva.
A tervezett infláció mértékét meghaladó áremelések
Böröcz Miklós (MDF) sajtótájékoztatóján ismét a szocialisták azon ígéretére emlékeztetett, hogy az áremelések nem fogják meghaladni a jövő évre előrejelzett 4-4,5 százalékos infláció mértékét. Ehhez képest a jövő évi víz- és csatornadíjak átlagosan 8,8 százalékkal drágulnak, a buszokon pedig 127 Ft-os jeggyel utazhatunk, ami 12 Ft-tal haladja meg a tavalyit, de a bérletekért is átlagosan 10 százalékkal kell többet fizetniük az utazni vágyóknak. A vásárcsarnoki bérlemények gazdái pedig 7-11 százalékkal magasabb bérleti díjjal számolhatnak.
Megéri-e a sok beruházás?
Az ellenzéki képviselők megkongatták a vészharangot, szerintük nagy baj van a büdzsével, a takarékoskodással megkéstek, s amúgy sincsen koncepció a költségvetési koncepció mögött. A Fidesz-frakció szerint a jelenlegi városvezetés nem alkalmas rá, hogy orvosolja ezt a problémát, nem képes stratégiai döntéseket hozni, hogy elkerülje a még nagyobb költségvetési hiányt, amely az idei év végén 520 millió Ft-ra rúg.
Molnár Miklós (Pro Savaria) számításai szerint a működési hiány jövő év végére elérheti az 1,3 milliárd Ft-ot, ehhez jön még a mintegy 2,2 milliárd Ft hitel, amit fejlesztésekre szán a város. Tehát mintegy 3,5 milliárd Ft mínuszba kerülhet jövő év végére a költségvetés.
A Fidesz-frakció úgy látja: rendkívül alacsony színvonalú anyag került a testület elé, ami csak Szombathely nehéz anyagi helyzetét taglalja, de nem tartalmaz konkrétumokat. Nem lehet tudni, hogy a tervezet készítője melyik területen mennyit és milyen módon kíván megtakarítani. Gombás Endre szerint viszont azért nincsenek benne számok, mert ez csak egy koncepció.
Ipkovich György azt hangsúlyozta, hogy jövőre mintegy 10 milliárd Ft összértékben indulnak el beruházások, amiből 6,5 milliárd Ft pályázati pénz, de ezekhez vállalni kell az önrész előteremtését. Ez pedig anyagi áldozattal jár a város részéről.
Abban a kormányzó koalíció és az ellenzék tagjai is egyetértettek, hogy takarékosságra van szükség, mert az állami források csökkennek jövőre, illetve elfogyott a gázközmű vagyon értékesítéséből befolyt pénz.
A megtakarítás hallatán több politikus is a szocializmusból jól ismert fűnyíró elvet emlegette. Végül a közgyűlés elfogadta azt a határozatot, ami 850 millió-1,1 milliárd Ft megtakarítást irányoz elő. Ezt a működési költségek 15 százalékos csökkentésével, valamint 300 millió Ft értékű vagyon értékesítésével akarja megvalósítani az önkormányzat. A takarékosság részét képezi az is, hogy a megyével közös fenntartású intézményeket csak 200 millió Ft-tal támogatná a város, szemben a megye 289 millió Ft-os igényével. Ráadásul csak egy évre kötne szerződést a város, utána kezdeményezné a közös intézmények megosztását.
Negyedórás egyeztetési szünet után egy-két koalíción kívüli városatya meggyőzésével átment a szavazáson a költségvetési koncepció, amit januárban tárgyalnak újra, majd februárban véglegesítenek.
Nem vár tovább a város a BDF egyetemmé válására?
Óriási felháborodást váltott ki a Fidesz-frakcióban, hogy szinte egyetlen konkrétumként szerepelt a büdzsé tervezetében a Berzsenyi Dániel Főiskola 40 millió Ft-os éves támogatásának megvonása, amit 2000 óta ad a város az egyetemé válás segítésére.
A szerződés 2005. december 31-ig szól, ezért nem fair a város részéről, hogy érvényben lévő szerződést akar felrúgni véli Rettegi Attila. Sőt, véleménye szerint egyoldalúan, mert feltételezése szerint sem a főiskolával, sem az ellenzékkel nem egyeztetett erről a városvezetés.
Érdeklődésünkre Rettegi Attila elmondta: az előző ciklusban működött az a bizottság, amely a pénzek felhasználását ellenőrizte, ám a mostani ciklusban hiába kérték többször a bizottság összehívását, ez nem történt meg. S hogy a pénzeket mindig egyetemi célokra költötték-e? Rettegi Attila mosolyogva úgy válaszolt: időnként neki is voltak komoly keresztkérdései a főiskola vezetéséhez.
A fideszes politikusok kifogásolták azt is, hogy amennyiben gondja van a szerződéssel a városvezető koalíció tagjainak, akkor azt miért nem jelezték akkor, amikor Gadányi Károly rektor októberben tájékoztatót tartott a közgyűlés előtt a főiskola egyetemmé válásáról? Ha problémája volt a koalíciónak a szerződéssel, akkor a frakciók egyezetésére lett volna szükség az ügyben tette hozzá Rettegi Attila.
Ipkovich György az ellenzék felvetésére úgy reagált: a városnak nem kötelezően vállalt feladata a főiskola támogatása, ráadásul több helyütt is azt hallotta a múlt héten, hogy a főiskolának nem aktuális feladata az egyetemmé válás. (A főiskola jelenlegi helyzetéről, az egyetemmé válás ellentmondásairól a Nyugat nemrég közölt egy összefoglaló cikket.)
A FALCO kölcsönt kapott, a város meg végre szerződéstervezetet a Jabiltól
Zárt ülésen 12,5 millió Ft-os tagi kölcsönt szavaztak meg a városatyák a FALCO-nak. A kölcsön visszafizetésére a klub szponzora, a Swietelsky cég vállalt garanciát február 28-i határidővel.
Többen is örömmel számoltak be a sajtótájékoztatón arról a szerződéstervezetről, amit hosszú várakozás után végre megtárgyalhatott a közgyűlés. A Claudius Ipari Park Kft. (aminek 93 százalékos többségi tulajdonosa az önkormányzat) és a Jabil Circuit Magyarország Kft. közötti adásvételi szerződés tervezetéről van szó. Az ipari park tízhektáros területén épít az amerikai cég egy közép-európai szervizbázist, ami 700 új munkahelyet és félmilliárd Ft bevételt jelent Szombathelynek.
