Szombathelyi költségvetés: valami van, de nem az igazi

Az előszél már a keddi gazdasági bizottsági (GAB) ülésen lengedezett. Lemondott Horváth László, valamint Koledics János (ő vidékre költözésével indokolta döntését) SZDSZ-es, és három szocialista szakértő, Kopcsándi Ferenc, Kovács Tibor és Magyar Elemér. A polgármester napirend előtt jelentette be, hogy visszalép közbeszerzési bizottsági tagságától Böröcz Miklós (MDF) és Gyebrovszki János (MSZP).

A közgyűlés napirendjén egyebek mellett szerepelt a távhő-díjak megállapítása, az adórendelet módosítása, az Állami Számvevőszék jelentésével kapcsolatos intézkedési terv megvitatása, a sportcsarnok üzemeltetése. Ezek közül csak a távhő-díjban jutottak dűlőre, a többit februárban ismét tárgyalják a képviselők.

Túlélő csomag
A legnagyobb vitát a költségvetés első olvasata váltotta ki. Most nem az osztozkodáson volt a hangsúly, hanem azon, hogy a megszorító csomag mire lesz elég: az idei év kibekkelésére, vagy a működési bevételek és kiadások hosszútávon fenntartható egyensúlyára.
A bizottsági tagok kilépése, a vita során még a koalícióból is elhangzó kritikák, valamint az ellenzék és az SZDSZ észrevételei az sugallták, a többség aggódik a város működőképessége miatt. Ennek ellenére egy szavazattöbbséggel a költségvetés első olvasatát elfogadták.

Jön a csődbiztos?
A közgyűlés még decemberben hozott határozatot a költségvetési koncepcióról, e szerint az idén 15 százalékot kell megtakarítani a város működési költségeiből.
Molnár Miklós (Pro Savaria) már a GAB ülésen kifogásolta, hogy az első olvasat ezzel szemben csak az állami normatíván felüli önkormányzati részt csökkentené 15 százalékkal. (Ezért akart kivonulni a GAB üléséről is.) Felpuhult a költségvetés – állította Molnár, és azt jósolta, ha nem történik változás a gazdálkodásban, 2006-ban csődbiztos dönt a város ügyeiről, nem pedig a közgyűlés.

A lecke fel van adva, kérdés: megcsinálják-e?
Tóth Kálmán szocialista képviselő ugyancsak talált ellentmondást a koncepció és az első olvasat között, amelyet ő egy négypontos intézkedéscsomaggal kívánt áthidalni.
Ez a polgármesteri hivatal létszám- és feladatcsökkentését, a város kulturális intézményhálózatának racionalizálását, a sport intézményhálózatának racionalizálását, a városüzmeltetés szervezeti felépítésének áttekintését, végül a város vagyongazdálkodásának egészen más formában való intézését javasolta.

A polgármesternek tavaszig a három pontban foglaltakat ki kell dolgoznia, az utolsó pontot azonban nem szavazták meg a képviselők.
Pedig arról, hogy a város vagyongazdálkodását valamilyen cégformában, teljesen gazdasági alapokra helyezve kellene végezni, már jó pár hónapja határozatot hozott a tesület. Ennek elmismásolását nem csak az ellenzék, de Szűcs Gábor, az MSZP frakcióvezetője is hibának tartja. Mint mondta, sok városban megtették már ezt a lépést, s jelentős bevételt értek el.

Ki mivel elégedetlen?
Rettegi Attila (FIDESZ-MPSZ) frakcióvezető kifogásolta, hogy nincs koncepció a költségvetésben, fűnyíró elven működik. “Nincsenek helyzetelemzések, hogy lássuk, mi mennyibe kerül, és mi az ami fájdalom nélkül elhagyható.”
Csinger Péter (független) a sportcsarnok sok pénzt felemésztő beruházásában látta a problémát, és több forrást akart az intézményfenntartó egyesületeknek.
Marton Zsolt (FIDESZ) az útfelújítási alapot hiányolta (ebben a rovatban egy fillér sem volt). Végül 160 millió szavaztak meg.
Szabó Gábor (FIDESZ) a főiskola 40 milliós támogatásának elmaradását tette szóvá. Javasolta, hogy legalább az első félévit fizesse ki az önkormányzat. Szerződésszegést és inkorrektséget emlegetett.

Abajkovics számonkér
Abajkovics Péter (SZDSZ) elmaradt intézkedéseket kért számon:
például azt, hogy miért nem épültek be Fejes Tiborral tett javaslataik, miszerint „a közintézmények és a hivatal vállalja fel egyes tevékenységeinek vállalkozásba adását vagy vállalkozásszerű működtetését – ezáltal csökkentve a fenntartás költségeit".
Miért tűnt el a Városüzemeltetési Rt. vagy a Vagyonhasznosító Rt. létrehozásának javaslata, melyek révén a hivatali struktúra helyett lényegesen olcsóbban és rugalmasabban működő vállalkozások vettek volna át egyes feladatokat? Miért tűntek el ugyanígy a sport kht. és a kulturális kht. tervei is, melyek révén a mai, nehézkesen működő intézmények helyett látták volna el azok funkcióit – lényegesen olcsóbban?
Abajkovics kérdéseit részletesen itt olvashatják

Fogadás jobbról
Kérdéseire választ nem kapott, viszont Horváth Zsolt (Fidesz) egyetértését kivívta. A fideszes képviselő annyival toldotta meg Abajkovics kérdéseit, hogy a város elérkezett hitelfelvevő képességének határára.

Miért nem 15 a 15?
Csermelyi András (MSZP) alpolgármester az ominózus 15 százalékkal kapcsolatban azt mondta, ha nem a Vargha Károly képviselőnek az oktatásra javasolt, és csak az önkormányzati részt érintő megszorítást vetítik ki a többi ágazatra, hanem a teljes költségvetést csökkentik 15 százalékkal, hárommilliárd forintot kellett volna kihúzni.

Ez a működési oldalon komoly áldozatokat, a fejlesztési oldalon hiányt teremtett volna. Viszont: „az nem fog menni, hogy semmi ne menjen” – mondta. Azaz elfogadhatóak a szakmai érvek, de ki kell találni, hogy miképp érhető el megtakarítás. Két sarokszámot ki kell mondani, mennyi legyen a működési kiadás, és mennyi lehet a hiány.

Pluszban a mínusz
22 módosító javaslat után az eredetileg előterjesztett 300 millió forintos hiányt a plusz igényekkel 500 millióra sikerült feltornászni.
Molnár Miklós módosító indítványát, amit már a voksolás közben tett fel, a polgármester nem szavaztatta meg.
A költségvetést a jelenlévő 27 képviselő közül 14 fogadta el, azaz épp hogy átcsúszott.
Fejes Tibor ezután adta be lemondását, március 1-től nem kíván a pénzügyi bizottság elnökeként dolgozni. Megemlítette, a költségvetés készítésekor nem a szakmai munkára, hanem a képviselők szavazatának megvásárlására ment el az energia. Ezzel utalt arra a ciklusokon átívelő gyakorlatra, mely szerint a városvezetés a szabad vegyértéknek tekintett független képviselőknek, (azok szavazóinak) kedvezményeket ígérnek a költségvetés elfogadásáért. (Fejes lemondásáról itt olvashatnak részletesen)

Megszorítások
A költségvetés számairól most részletesen nem írunk, mert a módosító javaslatok nyomán az adatok változnak februárig.
Az viszont tudható, az ágazatok a költségvetéséből való részsedésük arányában 20-340 millió forintos megszorításokra számíthatnak (egészségügy 22, oktatás 340 millió). Mindenhol várható kisebb-nagyobb számú létszámleépítés. A polgármsteri hivatalból 28 köztisztviselőt bocsátanának el, ebből fedezik a maradók kötelező béremelését.

Családi perpatvar
A másnapi sajtótájékoztatón dr. Ipkovich György örömmel jelentette be, hogy van első olvasat, az SZDSZ-es frakciótársak (Fejes, Abajkovics, Eck-Varga) frakciófegyelemtől való elhajlását tapasztalanságuknak tudja be. A vitát frakción belüli tárgyalással kívánja rendezni.

Falhoz állítva
A közgyűlés, pontosabban a GAB-ülés előtt történt lemondások körül volt némi bizonytalanság. Szűcs Gábor, a GAB elnöke a szocialisták sajtótájékoztatóján tisztázta a helyzetet: a bizottság ülése után a három szocialista külső bizottsági tag írásban jutatta el hozzá lemondását. Úgy érezték, azokat a javaslataikat, melyekkel a város javát kívánták szolgálni (egyebek mellett a vagyongazdálkodási társaság létrehozását), nem vette figyelembe a városvezetés. Az üzleti életben elismert, köztiszteletnek örvendő szakemberek nem kívánták tovább arcukat adni a közgyűlés munkájához – mondta.
Szűcs Gábor szerint a vagyonhasznosító rt. létrehozását azért bojkottálta el a képviselőtestület, mert „a közgyűlés tagjai közül jónéhányan úgy félnek a kft., rt. kifejezésektől, mint az ördög a tömjénfüsttől.”
Emellett a GAB korábban elfogadta, hogy ne csak tűzoltás történjen, hanem a hosszútávú működést biztosító szerkezetválásra kerüljön sor. Nem ez történt, pedig az MSZP frakcióvezetője szerint: „nincs tovább hová hátrálni, elértünk a falhoz.”

ÁSZ-jelentés – ki a felelős?
Nagy vitát váltott ki az önkormányzat munkájában több helyen törvénytelenséget megállapító Állami Számvevőszék jelentése (A teljes jelentést itt olvashatja) nyomán készített intézkedési terv is.
Volt, aki sürgősségi indítvánnyal fegyelmit követelt a jegyző ellen. – Ezt a közgyűlés napján már nem lehetett napirendre tűzni, és amíg a felelősség nincs megállapítva, nem is indokolt – tartották többen.
Egy kis kollektív kivonulás, majd visszatérés után a gazdasági bizottság javaslatát fogadta el a közgyűlés: először pontokként megnézik, az egyes hibákért ki a felelős, azután következhet az újabb lépés.

Távhő, hűhó
Fura módon állapították meg az idei távhő-díjemelést is. Az előterjesztésben szereplő két változat mellé Csinger Péter tett le egy harmadikat, ám elsőre egyiket sem fogadta el a közgyűlés.
A távhős fogyasztók azonban nem sokáig örülhettek, ebédszünet után ismét napirendre került a dolog, és szinte egyhangúan fogadták el Csinger javaslatát, mely szerint a lakossági díj hat százalékkal emelkedik.