Mi történik mostanában Szombathelyen? Kezdődött az Annus-Fazekas üggyel, aztán folytatódott a szocialista párt belharcával, és most itt van a koalíció szakadása, a város költségvetése, amely miatt sorban lépnek ki a bizottsági tagok
Napjainkban nem csak a közéletben, a gazdaságban is stílusváltás történik. A 80-as évek közepétől jelent meg egy olyan fiatal generáció, amely az asztalra tud valamit tenni, és nem engedi, hogy ne vegyék figyelembe a véleményét. Ők már megízlelték a menedzserlétet, a közéleti szereplést, és helyet követelnek maguknak a nap alatt.
A mi nemzedékünk a rendszerváltás után nagyon markáns szerepet kapott, s talán épp ettől, ki is égett.
Nézzünk körül a közgyűlésen. Ebbe a rendszerváltó nemzedékbe tartozik mondjuk Feiszt György alpolgármester, dr. Ipkovich György polgármester és Szabó Gábor is. De ki a következő nemzedék? Marton Zsolt, Abajkovics Péter?
Fogjuk rá. Ők tisztában vannak azzal, hogy a 2006-os választások róluk fognak szólni.
Ezért is érezzük azt, hogy teljesen kaotikus állapotok vannak? Mindenki támad mindenkit.
Mindenki érvényesíteni szeretné a saját álláspontját, mindenki meg van arról győződve, hogy amit ő gondol, az a jó. Belátás, konszenzuskeresés, a másik ember véleményének tisztelete sokak számára ismeretlen fogalmak.
Egyébként meg mondja meg nekem, hogy Magyarországon hol lehet ma politikai kultúrát tanulni? A politikai elitnek kellene mintaként működni, de hát
Miért nem lehet rendesen előkészíteni egy költségvetést?
Ez érthető. De például itt van a szombathelyi költségvetés. Miért nem lehet úgy előkészíteni, hogy legalább a koalíció egyetértsen vele, és ne törjön ki a botrány, amikor a gazdasági bizottság tárgyalja? Nem hibáztatják, hogy elnökként nem tudta összetartani a gazdasági bizottságot, nem tudta megakadályozni a tagok kilépését?
A gazdasági bizottság elnökének nincs ilyen nagy hatásköre. Másról van szó. Hosszú ideje mondjuk, hogy a költségvetés előkészítésének nem november közepén kellene kezdődnie, hanem augusztus végén.
Azt meg 10 éve tudjuk, hogy szerkezetváltás kell a költségvetésben. Szombathelyen mindig erős volt a kultúra és az oktatás. Ez a két nagy terület és a polgármesteri hivatal a működési költségvetés 90%-át elviszi.
Az a baj, hogy ezeket az önkormányzati feladatokat túl nagy költségekkel valósítjuk meg.
éppen hogy csak le nem köptek bennünket.
Gondolom, egy önkormányzat sem vállal fel szívesen egy iskolabezárást.
Emlékeztetem rá, hogy 94-98 között bezártunk egy iskolát, és összevontunk két másikat. Ezért éppen hogy csak le nem köptek bennünket. Akkoriban szakemberek készítettek egy tanulmányt, melyben leírták, mit kellene tenni. Szombathely közgyűlése meg úgy döntött, nem csinál semmit. Miért? Mert közben 2000-ben megjött a gázközmű vagyon. Volt miből pótolni a hiányokat.
2002-ben, amikor a mi ciklusunk elkezdődött, már láttuk, hogy valamit tenni kell. Két irányba kell elindulni, ésszerűsíteni kell a polgármesteri hivatalnak és intézményeinek, valamint az oktatási intézmények működését.
A gazdaság ugyanis az elmúlt 20 év alatt megváltozott, itt meg minden maradt a régi. Ha az én cégemben nincs szükség főállású könyvelőre, takarítóra mert ezt meg tudom vásárolni a piacon olcsóbban , akkor a városi intézményekben miért kell? Miért csak attól önálló egy iskolaigazgató, ha a kréta, meg a takarítószer beszerzése is az ő feladata?
Akarták, nem ment
De ha ezt tudták a választási ciklusok elején is, akkor miért nem léptek?
Megtettük a javaslatainkat, és nem csak erre, hanem a gazdaság sok más területére is, ami a város gazdálkodását javította volna. Nagyon fontosnak tartottuk például, hogy létrehozzunk egy vagyongazdálkodási társaságot, amely a gazdaság törvényszerűségeinek megfelelően hasznosítja a város vagyonát. Ezzel számításaink szerint kb. 2 milliárd forint többletbevételre lehetett volna szert tenni. Aztán nem hallgattak ránk, ezért léptek ki most a szakemberek a gazdasági bizottságból.
Ki az erős ember?
Ön a várost vezető szocialisták frakcióvezetője, a gazdasági bizottság elnöke, pártja egyik erős embere. Mégsem tudott érvényt szerezni az akaratának.
Én érvekkel szeretném elfogadtatni azt, amiről meg vagyok győződve. Ám amíg a frakciómban és a közgyűlés más tagjai közül is sokan idegenkednek mindettől, csak erőszakkal lehetne keresztülvinni a racionalizálást.
- Miből fakad ez az idegenkedés?
Valószínűleg a változástól való félelemből és információhiányból.
Mi történik akkor, ha nem változtatnak a költségvetésen?
A mostani előterjesztés alkalmas arra, hogy egyensúlyban lévő költségvetést adjunk a városnak, és nagyobb hiány nélkül teljesítsük a 2005-ös évet. Ugyanígy, nem kevés feszültséggel, a 2006-os év is végigvihető.
Megúszni elég, megoldani nem
Vagyis, ha nem is teszik meg az említett lépéseket, de próbálnak itt-ott javítgatni, akkor ezt a két évet megússzák.
Igen, csak nem oldottunk meg semmit. Mindaddig, amíg a költségvetésben nem visszük végig a szerkezetváltást, addig Szombathely költségvetése évről-évre vegetálni fog.
A Vas Népében megjelent, hogy megszorítások lesznek (nem adnak ruhapénzt, étkezési jegyet
). Úgy gondolom, hogy az ilyen intézkedések nem elegek arra, hogy pénzt takarítsanak meg, arra viszont jók, hogy az embereket felbosszantsák...
Ez a kisstílűség kategóriájába tartozik. A szakember összegyűjtötte, hogy mik azok a lehetőségek, amelyekkel pénzt lehetne megtakarítani. A közgyűlés az étkezési jegyek megvonását elutasította, a ruhapénzt valószínűleg tényleg meg fogjuk vonni. Azt tudni kell, hogy a köztisztviselőnek ez jár, a többieknek adható.
Mit tettek más városok?
Más városok önkormányzatai hogyan kezelték ezeket a gondokat?
Vegyesen. Zalaegerszeg, Győr végigvitte a szerkezetváltást. Pillanatnyilag 3 vagy 3,5 milliárd forint olyan tartalékpénzük van, amit a pályázatoknál saját erőként tudnak figyelembe venni.
Ami pedig a vagyongazdálkodási cégeket illeti, 94-98-ban már elkezdtünk róla gondolkodni, és az 1997 júniusi közgyűlésen határozat is született, hogy 98 januárjában feláll a társaság. Azóta semmi.
Pécs, Veszprém, Győr közben létrehozta a vagyongazdálkodást végző társaságokat. Ott ma sokkal kiegyensúlyozottabb gazdálkodást lehet folytatni. Ott nem kell megvárni, hogy a döntések 3-4 hónap alatt szülessenek meg, mert egy befektető például nem várja meg, hogy majd 4 hónap múlva, ezer bizottsági ülés után szóba állnak vele.
Szombathely és a korszellem
Tehát ez a város nem mozgott olyan gyorsan, ahogy a kor szelleme megkövetelte volna?
Igen, ez így van.
Milyen a viszonyuk a polgármesterrel? Ezekről a dolgokról nem próbálta meggyőzni?
De igen. Mi nagyon jó viszonyban vagyunk. Valahol párhuzamosan fut a pályánk, mindig figyeltünk egymás véleményére. Lehet, hogy azért, hogy ellentmondjunk egymásnak, de személyes sértődés még sosem lett belőle.
A polgármesternek az a felelőssége, hogy egy eléterjesztett napirenddel kapcsolatban a legjobb döntést hozza. Lehet, hogy sok mindenben elfogadja a véleményemet, de ha az egyeztetéseknél azt látja, hogy ezt a véleményt a frakcióban vagy a közgyűlésen nem lehet megvédeni, akkor nem támogatja.
Ha a gazdasági bizottság elnöke építési vállalkozó
Mennyire nehezíti meg a munkáját a gazdasági bizottságban vagy a közgyűlésben az a tény, hogy Ön egy építőipari céget vezet Szombathelyen? Mivel kicsi a város, előbb-utóbb a megbízások és beruházások egybeérnek. Emiatt több támadás is érte már Önt. Például a Vasi Nyugalom Kft. őrzi a volt Savaria laktanyát, s ha jól tudom, a cégben érdekelt a fia.
Nem a fiam. Az a társaság a családom érdekeltsége, a fiamnak nincs szerepe a működtetésében. Azt a munkát a Honvédelmi Minisztérium pályáztatta meg, a városnak egy szava sem volt a döntésben.
Akkor is nehéz dolog ez! Mert ugye miért ne lobbizhatna szombathelyi képviselőként a minisztériumban?
Miből éljen a képviselő? Szombathelyen az lehet városatya, aki dokumentálja, hogy itt nem folytat keresőtevékenységet és semmihez nem ért?
Miért rossz az, ha nyílt színen, felvállalva a versenyt, megnyer egy pályázatot? És miért jobb az, hogy önkormányzati tulajdonú intézmény igazgatója valaki? Vagy ha önkormányzati tulajdonban lévő intézmény tanára?
Annyival biztosan jobb, hogy az egyik helyen nagyobb pénzösszeghez lehet hozzájutni, mint a másik helyen.
Biztos benne? A közbeszerzéseknek van egy olyan szabálya, hogy aki az előkészítő munkafázisban benne van, az utána következő részekben nem lehet benn.
Hol vannak a határok?
Mi az erkölcsi határ, ameddig elmegy a munkaszerzésben?
2002 óta a város által hirdetett munkára nem adtam be pályázatot.
Mielőtt képviselő lettem volna, sokkal több megrendelésem volt Szombathely városától és a megyei közgyűléstől is, mint azóta. Az első ciklusban, amikor szintén a gazdasági bizottság elnöke voltam, senkinek nem volt kifogása az ellen, hogy normális módon, másokkal együtt munkához jutottam. Kényesen vigyáztak arra, hogy ne kapjak többet, mint bárki más.
1998-2000 között a Fidesz vezette önkormányzattól szakmailag is igényes megbízásokat kaptam, meg lehet nézni, hogy még a Sportcsarnok tervpályázatának a bíráló bizottságába is felkértek. Mégsem kerültem bele, mert voltak, akik kifogásolták, hogy mit keres itt egy szocialista. Viszont a Sportcsarnok-beruházás bonyolítóját kiválasztó tender elvégzésére Szabó Gábortól kaptam megbízást.
Jegyző: Éles támadások éles reakciók
Térjünk át egy másik nagy témára. A városháza körül sincs minden rendben. A jegyző munkája állandóan téma a közgyűléseken. Elég furcsa az is, hogy egy jegyző egy sajtótájékoztatón azt mondja a képviselőkre, hogy pitiáner hadjáratot folytatnak ellene.
Mintha olyan személyeskedő harc folyna, ahol egyik fél sem tartja be a korrektség szabályait. Ez aztán maga után hozza fejetlenséget. Hogyan látja Ön ezt?
Nem vitatkozom azzal, amit elmondott. Azt gondolom, hogy a jegyző úr nem engedheti meg magának, hogy ilyen kijelentéseket tegyen. Sajnálatos, hogy idáig eljut. Még akkor is, ha tudom, hogy az előző ciklusban volt egy hadjárat, ami az ő városházáról való kipiszkálását célozta meg.
Azt várnám és várom tőle, hogy a saját területét tartsa rendben, és úgy szervezze át a hivatalt, hogy lehetőség legyen megtakarításokra. Interneten sokszor megkeresem más városok honlapját, kifejezetten azért, hogy megnézzem, milyen a szervezeti felépítésük, hogy a szervezeti, működési szabályzatuk mit tartalmaz. Látom, hogy számtalan változata van a közigazgatási munka szervezésének. Nem tudom, hogy ez mennyibe kerül nekik, de szerintem a jegyző feladata lenne, hogy a mi lehetőségeinkhez mérten szabja át a hivatal szervezetét.
Akkor kinek lenne a dolga szólni a jegyzőnek a hangvétele miatt, és felszólítani arra, hogy foglalkozzon a hivatalával?
A polgármesternek.
De a polgármester nem egyedül irányítja a várost, ő egy koalíció élén teszi ezt.
A polgármester ebben a kérdésben ismeri a frakciók véleményét.
Mit gondol, sikerül még valamit becsempészni a végleges költségvetésbe a működéssel kapcsolatos racionalizálásból?
Ami a költségvetés első olvasatába bekerült, az már biztos megmarad, remélem, hogy a második olvasatban polgármesteri hivatal átvilágítása is benne lesz. Ezt mindenképpen el kell végezni, szerintem úgy áprilisig le is zajlik.
Nem gondolja, hogy a hivatal átvilágítására mégsem kerül majd sor? Egyszer már volt erre példa.
A 2003. évi költségvetésben 6 pontos javaslatban fogadta el a közgyűlés, hogy mely területeket kell átvizsgálni és ez szépen ellaposodott. Tavaly tavasszal volt egy olyan javaslat is, hogy 600 milliót meg kell takarítani, amiből szintén nem lett semmi.
A közgyűlésének nem kell betartania saját határozatait?
Nincs annak törvényi retorziója, ha a közgyűlés nem tartja be a határozatait?
Nincs. Ez egyrészt önbecsülés kérdése, másrészt a választópolgárok megítélésének alapja lehet. Ugyanis ha ők úgy vélik, hogy ez a közgyűlés komolytalan, a legközelebbi választásnál le fogja szavazni. Mert miről szól az önkormányzatiság? Arról, ha mi polgárok vagyunk, olyan vezetőket választunk, akik a város ügyeit felelősen intézik. Amennyiben ezt nem teszik meg, akkor leváltjuk őket.
Önöknek is megvolt a többségük ahhoz, hogy az elképzeléseiket megvalósítsák, miért nem így történt?!
Nincs meg az a többségünk, megosztottak vagyunk.
Van-e még koalíció?
Ha már a megosztottságról beszélünk, azt már megszoktuk, hogy a szocialista párton belüli valakinek biztosan van különvéleménye, ám megosztott a helyi SZDSZ is. Az SZDSZ egy része megszavazta a költségvetést, majd másnap Abajkovics Péter SZDSZ-frakcióvezető szétküld egy sajtóközleményt, amiben kilátásba helyezi, hogy fegyelmit ad Feiszt György alpolgármesternek az igen szavazat miatt. Most akkor mi a helyzet?
Nem tudok erre választ adni. Aláírtunk egy koalíciós szerződést, melyben vannak konkrét dolgok, amiket vállaltunk. Én nem tudok róla, hogy az SZDSZ felmondta volna ezt. Így a koalíció elvben létezik.
A költségvetés végső változata mikor kerül a közgyűlés elé?
Február 24-én. Tudomásul kell venni mindenkinek: mivel jár az, ha a városnak nincs költségvetése? Ha a város március 15-ig az államkincstárnak nem tudja beadni az elfogadott költségvetést, az államkincstár megtagadja az állami normatíva folyósítását. Tehát a város a saját bevételeiből gazdálkodhat. Ebben az esetben a márciusi béreket és egyéb kötelezettségeket még ki lehet fizetni, de az áprilisit már nem. Ilyen esetben egy valamit magára adó képviselőtestület lemond.
Ám én biztos vagyok benne, hogy a városnak lesz elfogadott költségvetése. Ezután mindenkinek a felelőssége más dimenzióba fog kerülni.
Semmi esély a változásokra?
Hát igen, csak félő, hogy egy zsarolási folyamat kezdődik: ki mit tud magának kikaparni a szavazatáért cserébe? Mennyire bízik abban, hogy megtörténnek azok a változások, amelyek szükségesek?
Semennyire.
Akkor tovább a lejtőn?
Nekem az a felelősségem, hogy ezek a lépések megtörténjenek. Még akkor is, ha igazából nem hiszek abban, hogy ez így lesz.
Az a hír járja, hogy ön le akar mondani a gazdasági bizottság vezetői tisztéről. Ez érthető is lenne annak fényében, hogy évek óta nem veszik figyelembe a véleményünket. Mi igaz ebből?
Semmi. Amit elvállaltam, teljesítem. Nem tehetem meg, hogy kilépek, és cserbenhagyok másokat.
