A hívó szóra a szervező Európa-tanulmányok Tanszék hallgatósága és tanári gárdája mellett mások is, majd félezren megmozdultak. Így első napirendi pontként az eredetileg meghirdetett helyszínről, hogy elférjünk, a D-épület földszinti nagyelőadójába kellett átvonulnunk. A főiskola részéről mint régi jóbarát és kolléga prof. dr. Miszlivetz Ferenc kalauzolta a minisztert.
Bozóki politológus-szociológusból lett miniszter, ez hamar kiviláglott, az egyen-fazonra nyírt narancsos és szegfűs politikusgenerációt meghazudtolóan izgalmas figura. Még nagyon civil, inkább elemző szakember, mintsem politikus.
Látszik, retorikai jártasságát nem kommunikációs trénerétől, hanem a mindennapokban, a katedrán tanulta. Szellemes, jó előadó, akinek az óráit, ha hallgatója lennék, nem szívesen bliccelném el. Ámbár alig egy óra állt rendelkezésére, hogy mutasson-mondjon, adjon valamit hallgatóinak. Ez pedig édeskevés. Inkább gondolatfoszlányokat kaptunk, amikből a teljesség igénye nélkül szemezgetünk.
Amikor Szabó Gábor a kazettákat elásta
Felvezetésként prof. dr. Miszlivetz Ferenc hosszú percekig múltat idézett, közös szakkollégiumi emlékeket, rendszerváltó éveket, amikor Bozóki még a Fidesz vezérkarával együtt (Orbánnal, Kövérrel) gyakorta megfordult a Velem-Kőszeg-Szombathely háromszögben. Amikor Szabó Gábor (szociológus, volt szombathelyi polgármester) mesélte Miszlivetz az előadásokról készült kazettákat óvatosságból elásta, aztán meg elfelejtette, hova.
Hogyan lett a nemzeti kulturális örökség minisztere?
Bozóki András aztán, amikor végre szót kapott, mosolyogva ecsetelte, miként is értesült kinevezéséről. Az ELTE és a CEO oktatójaként épp valami lábjegyzettel bíbelődött, amikor jött Gyurcsány Ferenc telefonja.
A kormányfőtől három nap gondolkodási időt kért, ám amikor végre igent mondott, megtudta, rajta kívül még négy jelölt van. Maga se gondolta hát, hogy ő lesz a kiválasztott. Amikor pénteken közölték vele a hírt, maga volt a leginkább meglepve. Szombaton, mielőtt a sajtó hírül adta volna, még közölte tinédzser fiaival, hogy apátok miniszter lesz, vasárnap pedig ebéd közben bejelentette a szüleinek is. Hétfőn kinevezték.
Mindig is disszidálni akart
Eme kis kitérő után a rendszerváltás témaköréhez kanyarodtunk vissza. A miniszter vázlatosan ecsetelte a nyolcvanas évek gazdasági és politikai viszonyait, majd a korszak mementóiként olyan meghatározó filmélményeket idézett, mint a Megáll az idő, a Falfúró és az Eszkimó asszony fázik című filmeket.
Bozóki András akkori, személyes életéből annyit árult el, hogy mindig is disszidálni akart. Először érettségi után, 1977-ben, ám felvették a jogi karra. Aztán 83-ban, már diplomával a zsebben, ám amikor megtudta, hogy tanársegéd lehet az egyetemen, mégis maradt.
A miniszter még megjegyezte, ellenzéki identitását Szombathelynek köszönheti. A Történeti Hivatalban ugyanis szerepel róla egy anyag, amelyet egy szombathelyi besúgó egy a városban elhangzott előadásán rögzített. Az akkori viszonyokat mi sem jellemezte jobban tette hozzá minthogy az előadás szövege egy hónap múltán már nyomtatásban is megjelenhetett.
Volt-e rendszerváltás? Az elmúlt 15 év átmenetének mérlege
Bozóki eztán rátért az előadás címéül választott kérdés megválaszolására: Volt-e rendszerváltás? (Nem bocsátkoznánk gondolatmenetének részletes tolmácsolásába, túlontúl hosszú lenne, ezért csupán egy-két momentumot ragadunk ki belőle.)
Hova jutottunk? Tette fel önmagának is a kérdést. Például milyen a társadalmi mobilitás? Mennyi esélye van ma egy fiatalnak a nyolcvanas évek fiataljaihoz, például Orbánhoz vagy Fodorhoz képest? A táblára, segítségül egy három részre osztott háromszöget rajzolt. Legfelül az egyének, választások, alatta az intézmények, és legalul a kultúra és mélystruktúra címszavak szerepelnek. A miniszter szerint hazánkban a rendszerváltás az első két szinten (egyének, választások és az intézmények szintjén) már végbement, ám a kultúrában és a mélystruktúrában a demokratikus változások még váratnak magukra.
Itt az átalakulás évtizedekig is eltarthat, hiszen a társadalom mélyrétegében a régi beidegződések, attitűdök jóval nehezebben változtathatók meg.
Szervezzük meg újra a Szabad Kezdeményezések Hálózatát!
Aki például a rendszerváltás előtt az alattvalói attitűdöt tanulta meg, annak mindegy lesz, hogy a pártfőtitkár vagy a multinacionális cég vezetője parancsol neki, egyaránt behódol.
Amíg az emberek nem érzékelik, hogy a szabadsággal élni is lehet, addig nem tekinthető a rendszerváltás sikeresnek. fogalmazott.
Napjainkban a közvélemény-kutatások azt mutatják, soha nem látott mértékben passzívak az emberek. Bozóki felteszi a kérdést, vajon ez is kádárista örökség vagy a kapitalizmus következménye? (Esetleg török örökség? viccelődött.) Szerinte jegyezte meg Gyurcsány után szabadon ezért is lenne szükség arra, hogy minél több független, kritikus szellemiségű szabad közösség alakuljon: Szervezzük meg újra a Szabad Kezdeményezések Hálózatát! szólította fel hallgatóságát.
Min lehet változtatni?
Bozóki András megjegyezte, a magyar társadalom egyik fő problémája, hogy fejenehéz, azaz túlontúl fontos szerepet játsszanak benne a pártok. Mindent ők uralnak, mindent csak az ő érdekköreiken keresztül lehet elérni.
Min lehet még változtatni? kérdezte önmagától. A kulturális tárca élére, a ciklusban (Görgey Gábor és Hiller István után) harmadikként, az utolsó évben került. Egyrészt, magyarázza bizonyítványát, azt várják tőle, hogy menedzselje a már elindított ügyeket, másrészt hogy nagyobb botrányok nélkül vezesse a minisztériumot.
Programjában három kiemelt terület szerepel: a fiatal művészek, az új művészeti ágak pártolása és a vidék felzárkóztatása.
Az MSZP üres modernizációs párttá vált
Egy hozzászólást követően az MSZP-ről szólva Bozóki András kifejtette: a párt a posztkommunista évek után most új identitását keresi.
A Fidesz identitás tekintetében 6-8 évvel megelőzte a szocialistákat, ezért is van az, hogy a magyar fiatalok közt sokkal több jobboldalit látni, akik keresztet állítanak és Trianon-zászlókat lobogtatnak, mintsem antikapitalistákat, akik Csegevara-pólókat húznak magukra.
Ezért is van az, hogy a világon egyedülálló módon nálunk nem a baloldalnak, hanem a jobboldalnak sikerül a tömeget mozgósítania. Az MSZP mindeközben üres modernizációs párttá vált. Ezen kíván most változtatni a párt. A baloldal identitása ki fog alakulni, ezt a kétpártrendszer logikája is megköveteli jelentette ki.
Bozóki a Megasztárban?
Mindent bekebelez a tömegkultúra, bulvárosodik a politika is fejtette ki az egyik hozzászóló, aki megjegyezte, talán az sem véletlen, hogy a miniszterelnök sajtószóvivője is a bulvármédiából érkezett.
Erre Bozóki András úgy reagált, hogy szomorú, de a világon mindenütt ez a folyamat megy végbe. 97-ben még azon izgultunk, hogy a változatosság és választhatóság jegyében beindulhassanak a kereskedelmi csatornák. Ma pedig azon izgulunk, hogy legyen egy erős és színvonalas közszolgálati csatorna. Minden a visszájára fordult.
Tanácsadói mesélte el a miniszter végezetül azt ajánlották, egyszázalékos ismertségét úgy növelhetné leginkább, ha részt venne a Megasztár egyik döntőjében. Azt ugyanis négymillióan nézik hetente. Ez van, ma már az olvasást (lásd Nagy Könyv) is a tömegmédia eszközeivel kell népszerűsíteni!
